Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 5. szám - A kisantant a döntőbiróág ellen

1929 3 Március 1 tárgyalás, a román példa iskolát csinált a kis­antant másik két államánál is. A brüsszeli és hágai magyar-cseh, illetőleg magyar-délszláv döntőbíróságnál is ugyanaz történt, mint a párisi magyar-románnál. Mihelyt kimondta a vegyes döntőbíróság a maga illetékességét, a délszláv képviselő rögtön visszalépett és nem írta alá a határozatot; valószínűleg ezt fogja csinálni a cseh is. A döntőbírósági intézmény ellen tehát egyöntetű bojkottot folytat az egész kisantant. Nyíltan a Népszövetség már­ciusi tanácsülésére való tekintettel nem han­goztatják ezt a bojkottot, sőt február 20-án a belgrádi sajtóban érdekes és alighanem su­galmazott közlemények jelentek meg, melyek szerint olyan tendencia észlelhető a belgrádi kormánykörlkben, hogy a délszláv állam el­len beadott 50 hasonlótermészetű agrárpert békés uton, bíróságon kívül akarják ren­dezni s a magyar felpereseknek is érdekük­ben áll az elintézésnek ez a módja, minthogy a bírói eljárás hosszú időre elhuzódhatik és a magas illetékek miatt igen sokba kerül. A délszláv állam kártérítést fog biztosítani a kisajátított nagybirtokosoknak akkora ösz­szegben, mely legalább is meg fogja közelí­teni a föld valódi értékét. Ez a felelőtlen bejelentés alighanem csak Genfnek szól és sokkal érdekesebb nála az a párhuzam, amelyet szerb lapok a délszláv ál­lam és a másik két kisantant-ország agrár­reformja ügyében vonnak. Kifejtik, hogy Ro­mániában az agrárreformnak elkobzó jellege volt, olyan alacsonyan állapították meg a megváltási árat, s amellett arra kényszerí­tették a földbirtokosokat, hogy egy éven be­lül elhagyják az országot. Ezektől az optán­soktól minden földjüket elvették az agrárre­form ama rendelkezései alapján, amelyek szerint annak, aki földjét elhagyja, egész bir­tokát ki kell sajátítani. Csehországban vi­szont a háború előtti értéket vették megvál­tási árnak s azt cseh koronákban fizették ki. Egyidejűleg azonban vagyon-dézsmát vetet­tek ki 1919 májusi érték alapján, úgy hogy ez a dézsma sok esetben nagyobb volt, mint az egész megváltási ár, amit a tulajdonosnak megítéltek, s így vagy semmit nem fizettek vagy nagyon keveset. Mindkét állam törvényesen rendezte az ag­rárreform-ügyet, a délszláv államban azon­ban még csak ezután készül el az agrárre­form-törvény s tíz év alatt csak rendeletek­kel kísérleteztek, tehát a hozandó uj agrár­törvény esetleg tárgytalanná fogja tenni mindezeket a döntőbírósági agrárpereket. Egyébként a délszláv állam is ugyanazon a jogi alapon áll, mint Románia és Csehország, vagyis tagadja azt, hogy a trianoni békeszer­ződés 250. §-a alkalmazható lenne az agrár­reform következményeire, minthogy az agrár­reform általános belső törvényalkotás, mely az illető állam saját polgáraira is vonatkozik, a trianoni szerződés 250. §-a azonban a ma­gyar állampolgárokat csakis kivételes hábo­rús intézkedések ellen védi, mint a st. ger­maini szerződés 267. §^a az osztrákokat, de az utóbbi esetben még bírói illetékességet sem állapít meg, s a vegyes választott bíróság il­letékességét csak a trianoni szerződés 250. §-a állapítja meg kifejezetten. A kivételes háborús intézkedés szekvesztrum alakjában jelentkezik egyfelől —, vagyis hogy az illető vagyontárgyat állami felügyelet alá helyezik, másfelől diszpozíciók formájában, amelyek magát a vagyon állagát érintik. A békeszer­ződés rendelkezése szerint a vagyontárgyak az államnak vagy eredeti állapotban kell visz­szaadni a tulajdonosnak, ahogyan azt találta a szekvesztráláskor vagy megfelelő pénzbeli kártérítést kell nyújtania a tulajdonosnak diszpozíció esetén. Tehát még a 250. §. érvé­nyesítése esetén is tárgytalan a magyar fel­pereseknek az a követelése, hogy elmaradt hasznot, jövedelmet, aranyvalorizációt stb. ítéltessenek meg. A Van Slooten holland döntőbíró elnök­lete alatt Zoltán Béla magyar és Arangyelo­vics Dragolyub szerb döntőbíróból álló hágai vegyes döntőbíróság a magyar felperesek egyetlen agrárperét sem tárgyalta, ellenben döntött Frigyes főhercegnek a baranyame­gyei béllyei uradalom visszaítéléséért indított perében. A döntőbíróság a délszláv kifogá­sokkal szemben itt is kimondta a maga illeté­kességét, mint Párisban, mire Arangyelovics szerb döntőbíró visszalépett és februárban terjedelmes beadványt intézett Van Slooten elnökhöz, amelyben különböző jogi csűrés­csavarásokkal bizonyítgatja, hogy Frigyes fő­herceg követelése nem esik a trianoni szerző­dés 250. §-ának hatálya alá, így tehát ő a döntőbíróság semmiféle határozatát nem fo­gadhatja el, minthogy az ítélethozatallal a bí­róság túllépné hatáskörét. Végül Olaszország példájára hivatkozik, mely szintén elkobozta a Habsburg-család tagjainak Olaszországhoz jutott területen levő magánbirtokait is. T * * I N «*> z ^ O Ud iu w W f) •J N U O •I Fennáll 54 év óta |» Aíi^ UTUfrfE.ü ^)X)0^f •[ Fennáll 54 év óta |» ~~~™ Magtermelü és Magkereskedelmi Rt. Budapest *"™™""""^"~~J Központ: 711., ROTTENBILLER-UTCA 53. + Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. Kertészeti telepek: I., BUDAKESZI-ÜT 75. SZ. és CSEPEL Legkiválóbb minőségű gazdasági magvak. Fajtiszta, legmagasabb csiraképességü konyhakerti és virágmagvak. Fümagvak és fümagkeverék kerti pázsitok, állandó kaszálók és legelők létesítésére. Legjobb gyártmányú méhészeti és kerti eszközök. Díszesen kiállított képes föárjegyzék ingyen és bérmentve. H « a ©> z z » 2

Next

/
Thumbnails
Contents