Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 5. szám - A kisantant a döntőbiróág ellen
1929 3 Március 1 tárgyalás, a román példa iskolát csinált a kisantant másik két államánál is. A brüsszeli és hágai magyar-cseh, illetőleg magyar-délszláv döntőbíróságnál is ugyanaz történt, mint a párisi magyar-románnál. Mihelyt kimondta a vegyes döntőbíróság a maga illetékességét, a délszláv képviselő rögtön visszalépett és nem írta alá a határozatot; valószínűleg ezt fogja csinálni a cseh is. A döntőbírósági intézmény ellen tehát egyöntetű bojkottot folytat az egész kisantant. Nyíltan a Népszövetség márciusi tanácsülésére való tekintettel nem hangoztatják ezt a bojkottot, sőt február 20-án a belgrádi sajtóban érdekes és alighanem sugalmazott közlemények jelentek meg, melyek szerint olyan tendencia észlelhető a belgrádi kormánykörlkben, hogy a délszláv állam ellen beadott 50 hasonlótermészetű agrárpert békés uton, bíróságon kívül akarják rendezni s a magyar felpereseknek is érdekükben áll az elintézésnek ez a módja, minthogy a bírói eljárás hosszú időre elhuzódhatik és a magas illetékek miatt igen sokba kerül. A délszláv állam kártérítést fog biztosítani a kisajátított nagybirtokosoknak akkora öszszegben, mely legalább is meg fogja közelíteni a föld valódi értékét. Ez a felelőtlen bejelentés alighanem csak Genfnek szól és sokkal érdekesebb nála az a párhuzam, amelyet szerb lapok a délszláv állam és a másik két kisantant-ország agrárreformja ügyében vonnak. Kifejtik, hogy Romániában az agrárreformnak elkobzó jellege volt, olyan alacsonyan állapították meg a megváltási árat, s amellett arra kényszerítették a földbirtokosokat, hogy egy éven belül elhagyják az országot. Ezektől az optánsoktól minden földjüket elvették az agrárreform ama rendelkezései alapján, amelyek szerint annak, aki földjét elhagyja, egész birtokát ki kell sajátítani. Csehországban viszont a háború előtti értéket vették megváltási árnak s azt cseh koronákban fizették ki. Egyidejűleg azonban vagyon-dézsmát vetettek ki 1919 májusi érték alapján, úgy hogy ez a dézsma sok esetben nagyobb volt, mint az egész megváltási ár, amit a tulajdonosnak megítéltek, s így vagy semmit nem fizettek vagy nagyon keveset. Mindkét állam törvényesen rendezte az agrárreform-ügyet, a délszláv államban azonban még csak ezután készül el az agrárreform-törvény s tíz év alatt csak rendeletekkel kísérleteztek, tehát a hozandó uj agrártörvény esetleg tárgytalanná fogja tenni mindezeket a döntőbírósági agrárpereket. Egyébként a délszláv állam is ugyanazon a jogi alapon áll, mint Románia és Csehország, vagyis tagadja azt, hogy a trianoni békeszerződés 250. §-a alkalmazható lenne az agrárreform következményeire, minthogy az agrárreform általános belső törvényalkotás, mely az illető állam saját polgáraira is vonatkozik, a trianoni szerződés 250. §-a azonban a magyar állampolgárokat csakis kivételes háborús intézkedések ellen védi, mint a st. germaini szerződés 267. §^a az osztrákokat, de az utóbbi esetben még bírói illetékességet sem állapít meg, s a vegyes választott bíróság illetékességét csak a trianoni szerződés 250. §-a állapítja meg kifejezetten. A kivételes háborús intézkedés szekvesztrum alakjában jelentkezik egyfelől —, vagyis hogy az illető vagyontárgyat állami felügyelet alá helyezik, másfelől diszpozíciók formájában, amelyek magát a vagyon állagát érintik. A békeszerződés rendelkezése szerint a vagyontárgyak az államnak vagy eredeti állapotban kell viszszaadni a tulajdonosnak, ahogyan azt találta a szekvesztráláskor vagy megfelelő pénzbeli kártérítést kell nyújtania a tulajdonosnak diszpozíció esetén. Tehát még a 250. §. érvényesítése esetén is tárgytalan a magyar felpereseknek az a követelése, hogy elmaradt hasznot, jövedelmet, aranyvalorizációt stb. ítéltessenek meg. A Van Slooten holland döntőbíró elnöklete alatt Zoltán Béla magyar és Arangyelovics Dragolyub szerb döntőbíróból álló hágai vegyes döntőbíróság a magyar felperesek egyetlen agrárperét sem tárgyalta, ellenben döntött Frigyes főhercegnek a baranyamegyei béllyei uradalom visszaítéléséért indított perében. A döntőbíróság a délszláv kifogásokkal szemben itt is kimondta a maga illetékességét, mint Párisban, mire Arangyelovics szerb döntőbíró visszalépett és februárban terjedelmes beadványt intézett Van Slooten elnökhöz, amelyben különböző jogi csűréscsavarásokkal bizonyítgatja, hogy Frigyes főherceg követelése nem esik a trianoni szerződés 250. §-ának hatálya alá, így tehát ő a döntőbíróság semmiféle határozatát nem fogadhatja el, minthogy az ítélethozatallal a bíróság túllépné hatáskörét. Végül Olaszország példájára hivatkozik, mely szintén elkobozta a Habsburg-család tagjainak Olaszországhoz jutott területen levő magánbirtokait is. T * * I N «*> z ^ O Ud iu w W f) •J N U O •I Fennáll 54 év óta |» Aíi^ UTUfrfE.ü ^)X)0^f •[ Fennáll 54 év óta |» ~~~™ Magtermelü és Magkereskedelmi Rt. Budapest *"™™""""^"~~J Központ: 711., ROTTENBILLER-UTCA 53. + Fióküzlet: IV., KOSSUTH LAJOS-UTCA 4. Kertészeti telepek: I., BUDAKESZI-ÜT 75. SZ. és CSEPEL Legkiválóbb minőségű gazdasági magvak. Fajtiszta, legmagasabb csiraképességü konyhakerti és virágmagvak. Fümagvak és fümagkeverék kerti pázsitok, állandó kaszálók és legelők létesítésére. Legjobb gyártmányú méhészeti és kerti eszközök. Díszesen kiállított képes föárjegyzék ingyen és bérmentve. H « a ©> z z » 2