Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 42. szám - Nékány szó a livkérdéshez
1929 • 15 • December 21 illetődve ült az egyetemen ugyanazokban a padokban, melyekre a lánynevek kezdőbetűit és a szíveket századok óta elporladt nemzedékek kezei vésegették. Annyira kivésegették pedig, hogy nekem és kortársaimnak annyi hely sem maradt, ahova egy könyvet letegyünk, sőt helyenként az ülés is inkább fárasztó támaszkodás volt, mert az ülések felét is lefarigcsálták unatkozó elődeim. Padovába egy óra alatt eljut a gyorsvonat Velencéből. De el lehet menni a közúti vasút szürke kocsisorával is, melynek kiindulási pontjához hajójárat csatlakozik. Ennek a villanyosnak elődje még gőzmozdonnyal zihált, amikor az országút szélén vontatta a mi időnkben az apró zöld kocsikat. Hogy bemehessen Padovába, a város ősi falait egy helyen áttörték. Azóta csak részletek maradtak meg az egész hatalmas bástyából, melynek tetején olyan jólesett sétálni. A Bachiglione folyót is megszabályozták azóta. Ehűnt az az ága, mely a falakat kerülte körül, s néhol tóvá szélesedett. Apró halászcsónakok moEOgt&k raji a s a halász emberfeletti türelemmel ereszgette le és emelgette ki egy kis kézi csavarószerkezettel a négyszögű hálót, amelyben hal helyett inkább csak ócska cipő, uszó rongy, rothadó falevél és egyéb, a vízbe hajigált szemét került napvilágra. AB á] falak helyén hatalmas körutat találunk s útszegélyző fái is derekasan megnőttek, új a vasúti állomás óriási epülete is s még újabb az az egész utcasor, mely itt az elhagyott mezőn keletkezett. Legszélső háza sarkán a poggyászt házhoz szállító vállalat működik. Egy uráért elvállalja poggyászom megőrzését s most már kényelmesen sétálhatok befelé az ismeretlen vilii ~ ron keresztül. A Bachiglione megszabályozott főágán át díszes kőhíd vezet az egykori fahíd helyén s villanyos csilingel jobbra-balra több irányba. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK • A budapesti egyetem képviselője a tartui (dorpati) egyetem jubileumán December 1-én ünnepelte a tai-tui egyetem tízéves évfordulóját annak, hogy észt nemzeti egyetemmé alakították át. A világhírű dorpati egyetemet Gusztáv Adolf svéd V néhány héttel halála előtt, 1632-ben alapította. Ekkor tanítási nyelve latin volt és maradt mindaddig, míg az orosz uralom kezdetén, 1710-ben meg nem szűnt. Ez idő alatt 12 erdélyi és magyarországi evangélikus theológiai hallgatója volt az egyetemnek. 1802-ben aztán I. Sándor cár protestáns balti egyetemet alapított Dorpatban, német előadási nyelvvel. Ez idő alatt a dorpati egyetemen világhírű nagyságok működtek, hogy csak Dragendorff, Struve, Oettingen, Adolf Wagner, Harnack és Ostwald nevét említsük. A mult század nyolcvanas éveitől kezdve azonban a russzifikáció korszaka következett be, és 1890-től 1918-ig az Universitas Dorpatensis Jurjevensis-szé alakult át. 1918 szeptember 15-én a birodalmi német csapatok megszállása idején, mint német egyetemet nyitották meg, de már december 1-én átvették az észtek ea cg] év múlva történt az ünnepélyes megnyitás, jóllehet az ágyúk még az orosz bolsevikok ellen Narvánál dörögtek. A tartui egyetem az elmúlt tíz esztendő alatt náratlan izomosdást tüntet föl. Jelenleg 174 tanerője van, köztük 59 rendes professzor. A hallgatók száma 3686, köztük 11Ö7 nő és 142 külföldi. A most lefolyt ünnepélyt szűkebb keretek közt tartották meg, mert 1939-ben amúgy is nagy ünnepségek lesznek a háromszázéves júbileum alkalmából. Meghívót ezúttal csak a két szomszéd állam, Finnország és Lettország egyetemei kaptak, míg a rokon és barátságos államok, főleg az ú. n. „szegélyállamok" egyetemei részére csak értesítést küldöttek. Ilyent kaptak a magyar egyetemek is, melyek közül a pécsi és a szegedi latinnyelvü iratokban üdvözölték a tartui egyetemet, hangoztatva a rokoni érzelmeket. A budapesti egyetem pedig megbízta volt magántanárát, Csekey István jelenleg tartui egyetemi ny. r. prdfesszort, a Dorpati Magyar Tudományos Intézet igazgatóját, képviseletével, aki a következő rövid üdvözlőbeszédet mondotta: — Mélyen tisztelt Államvén Úr! Magnifice Rector! Hölgyeim és Uraim! Mint a délre szakadt testvérnép fia, hozom a tartui egyetemnek előbbi alma materemnek, a budapesti Pázmány Péter-egyetemnek, testvéri üdvözletét. Ámbár Magyarországnak már a XIV. században is voltak egyetemei, a mostani budapesti egyetemet a nagy kardinális, Pázmány Péter, három évvel később alapította, mint a dorpati Academia Gustaviana alapítása történt. Mint a két háromévszázados egyetem kézfogásának élő szimbóluma állok itt. „Szívet cseréljen, aki hazát cserél" — mondja a magyar költő. Én pedig azt állítom, hogy magyar testvérszívemmel második hazámat találtam itt meg." Miután a budapesti egyetem képviselője volt a külföldiek közül az egyetlen, aki észtnyelvű üdvözletet mondott, szavai az egész ünnepség során a legnagyobb tetszést keltette, miről az észtországi sajtó is külön megemlékezik. Egészen különös politikai jelentősége volt a vilnai „Báthory István-egyetem" Képviselője megjelenésének. Ennek nevében ugyanis volt rektora, Szymansky professzor, jelent meg, aki jelenleg a lengyel szenátus marsallja. így Tartuba elkísérték a lengyel követ és meghatalmazott miniszter feleségével, továbbá a követség személyzete és az észt külügyminiszter kíséretével. Érdekes itt megemlíteni, hogy a vilnai egyetem magas delegátusának látogatása viszonzás volt a tartui egyetemnek, mely októberben magyar professzorát, Csekey Istvánt, küldötte ki a vilnai egyetem 350 éves júbileumára képviselőjéül. Miután Szymanski marsall az észt fővárosba is ellátogatott, útjának mindenesetre fontos külpolitikai jelentősége is volt. Eöttevényi Olivér Szegeden A Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesülete programmba vette, hogy az évad folyamán több, országos közéleti férfiú (bevonásával, előadási ciklust rendez a szegedi egyetemen szervezett testületében. Ennek a során mult vasátnap dr. Eöttevényi Olivér ny. főispán, a Magyar Kül- * ügyi Társaság ügyvezető alelnöke jelent meg az ifjúság felkérésére az előadói pódiumon, hogy a fiatalsághoz olyan témáról beszéljen, amely a jövendő nemzedék tudományos és erkölcsi fejlődése szempontjából egyaránt jelentős. Eöttevényit megérkezésekor a pályaudvaron az ifjúsági testület népes küldöttsége fogadta, melynek a nevében Nagy Mihály j.-h. elnök őszinte tisztelettel köszöntötte a vendéget, akit röviddel ezelőtt választották meg egyesületük tiszteleti tagjává. Maga az előadás a szegedi Központi Egyetem aulájában folyt le matiné keretében, amelynek sok értékes száma volt. Az ülésen az Ifjúsági Egyesület tanárelnöke, Vidákovics Kamill orvosprofesszor elnökölt, aki rendkívül meleg szavakkal aposztrofálta Eöttevényi tevékenységét, majd felkérte őt előadása irtására. A nagytermet egészen megtöltő közönség, ek soraiban az egyetem minden karának számos kiváló professzora vett részt, élükön Győrffy István rektorral, élénk figyelemmel kísérte az előadó szavait, melyeket percekig tartó l>- -al honorált. Eöttevényi előadásának a címe ez volt: „Magyarország integritása és a mai ifjúság". Gondolatmenetének .magvaként azt a tételt állította be, hogy a háború az egész emberiség gondolkozásmódjában és célkitűzéseiben gyökeres változást idézett elő és ezt mi, a megcsonkított ország fokozatosan érezzük. A mai ifjúságnak sok tekintetben mások az ideáljai, mint a régié, de viszont eszméi diadalát csak akkor remélheti, ha egyrészt kifogástalan tudományos vértezetben küzd gondolataiért, másrészt pedig soha le nem tér arról a hozzá nem férhető erkölcsi alapról, amely minden eavéni és közéleti tevékenységének szükséges kelléke. A külfölddel való viszonylatunkban, ahol a verseny ma sokkal szívósabb és nehezebb, mint régen volt, szintén csak e kettős fegyverzettel lehet a mai nemzedéknek sikert elérnie. Egyrésst lelkünk mélyén megőrizve Nagymagyarország vágyát, másrészt tapintattal és okosan felhasználva minden alkalmat hazánk ezeréves múltjának és a jövőben is reményteljes szerepének a külföldi illetékes tényezők előtt mindenkor rokonszenves modorban leendő beállítására: így, belsőleg erősen, külső viszonylatban pedig tapintatosan eljárva, remélheti leginkább a mai egyetemi iifjúság, amely előtt egy hosszú élet lehetőségei nyílnak meg, minden magyar ember őszinte szívevágyának a teljesülését, Magyarország integritását.