Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 42. szám - Nékány szó a livkérdéshez

Magyar Külpolitika 42. szám Le Siécle des Gueux Eugéne Baie új könyve a renaissance-kor flamandjairól Bruxelles-ben (Th. Dewarichet kiadásában) rendkívüli érdekes könyv jelent meg, amely a korrajz és a jellemrajz iránt, amellett a színes, előkelő, plasztikus előadás iránt érdeklődő olvasóközönségnek igen nagy műélvezetet fog okozni A Koldusok Százada címen. Eugéne Baie régi író, egyike azoknak a francia nyelven ír! flamandoknak, akik világhírűek sajátságosan új gondolatviláguk és gyönyörű nyelvezetük miatt. Maeterlinck, Verhaeren, mint szépírók, nálunk is ismertek, E. Baie neve azonban aránylag új. A Koldusok Százada a XVI. század Flamand-Földjét ismerteti. És mily szaktudással és sokoldalúsággal. A 17. németaliföldi tartomány egyike Flandria, mint a Helvét Szövetség egyike Schwyz. Amint Svájc-ban, úgy a Németalföldön a legkiválóbb tartomány, az egész országnak nevet ad. E. Baie megírja, hogy miért lett vezető a renaissance-korban Antwerpen és később Bruxelles. A könyv plasztikusan írja meg Antwerpen kereskedelmét (a világ első börzéjét, amely itt alakul), a város művészetét, pazarló, nagyúri életét, hogy azután, e színes előzmény után annál jobban kiemelhesse a könyv főalakját, a németalföldi szabadságharc hőseit. A spanyol-Habsburgok faarca a kicsiny, de annál gazdagabb Flandriával, ennek nagy, áldozatkész, bátor államférfiaival, akik a gondolat szabadságáért mindenüket áldozzák, a könyv tulaj donképeni tárgya. Felelevenedik előttünk Egmont grófja, a nassaui herceg, Bréderode, Marnix, amint egyben a velük szemben az elnyomatást képviselő Granville az első nagy kardinális-politikus és Alba hercege, a legkegyetlenebb királyi megbizott. A könyv olvasásakor akaratlanul is a későbbi idők magyar szabadsághősei jutnak eszünkbe, akik mint Wesselényi, Rákóczi stb., stb. egyazon hatalmi rendszer áldozatai voltak. A „Gueux" (koldusok) kifejezés egyébként onnan eredt, hogy amikor az elvesztett jogokért protestálni ment küldöttség az udvarból eltávozott, az egyik udvaronc azt talállá mondani, hogy úgy kellene bánni a renitenskedőkkel, mint a koldusokkal (testi fenyítésre gondolt), amire a küldöttség kétszáz tagja szimbólumként a tarisznyát öltötte fel és a mozgalomnak a „Gueux" nevet adta. E mozgalomból lett a világtörténelem egyik legnagyszerűbb epopeája, — aminek oly sok, új és érdekfeszítő mozzanatát örökíti meg E. Baie. Példátlanul gazdag a mű sok kicsiny, de nem ismert részletben, amelyek a szerző igazi, mély kultúráját tükrözik vissza, úgy hogy mondhatjuk, miszerint ritkán kerül az ember kezébe ilyen instruktív és élvezetes munka. , Póka-Pivny Bajza József előadása Jugoszláviáról Európa jelentősebb államainak bel- és külpolitikájáról a Külügyi Társaság rendezte előadássorozatban, december 19-én Bajza József egyetemi tanár tartott előadást Jugoszláviáról. Az előadó rámutatott, hogy Jugoszlávia politikai és népességi szempontból egyaránt heterogén államalakulat, melyet nem népeinek akarata teremtett meg, hanem egy világpolitikai konjunktúra. Az új állam tizenegyéves belpolitikai történetét az ország két leghatalmasabb nemzetének, a szerbnek és horvátnak késhegyig menő harca tölti ki. A horvát nemzet vezérének meggyilkolása és a katonai diktatúra csak látszólag döntötte el a harcot a szerbség javára. A harc tovább tart, amíg az állam szét nem esik. A délszláv külpolitikát kizárólag a szerbek irányítják és csak a szerb érdekeket szolgálja. Belgrád külpolitikájának központi problémája az Olaszországhoz való viszony. Pasics az olasz-szerb megegyezés gondolatát propagálta, de mire 1924-ben célt ért, már a fasizmus volt uralmon, melynek külpolitikai aktivitása az olasz-albán relációk új rendezésével rövidesen megdöntötte Pasics koncepcióját. Azóta Franciaország támogatása ellenére, Jugoszlávia egyre reménytelenebbül vergődik a nyakára növő súlyos belés külpolitikai problémák között. Az ülésen Eöttevényi Olivér ügyvezető alelnök elnökölt. A sajtótudomány létjogosultsága és feladatai Örvendetesen szaporodik nálunk is azoknak a száma, akik a maga nagy jelentőségének megfelelő komolysággal foglalkoznak a sajtóval és a sajtóval kapcsolatos problémákkal. Örvendetes bizonysága ennek az a közhasznú könyvecske is, mely fenti címmel a minap jelent meg Zsedényi Béla dr. tollábói. A tudós szerző művében foglalkozik a sajtótudomány létjogosultságával, megállapítja ennek az új tudományágnak határvonalait, tartalmát és felveti a gondolatot, hogy a magyar sajtótudomány rendszeres megalapozása és kiépítése céljából magyar sajtókutató intézetet kellene létesíteni. A tartalmas füzet a Miskolci Jogászélet Könyvtára 58-ik számaként jelent meg. Magyar tudós ünneplése Párisban Kerékjártó Béla szegedi egyetemi tanárt, aki jelenleg a Sorbonneon tart előadássorozatot, meghívták a francia tudományos akadémia legutóbbi ülésére, ahol Emilé Borel igen melegen üdvözölte. Előadása alkalmából Kerékjártó tiszteletére a Rapprochement Universitaire egyetemi egyesület nagy ünnepséget rendezett, amelyen Gharlety, a párisi egyetem rektora vezetésével résztvettek a karok dékánjai és az egyetemnek mintegy ötven tanára, továbbá még számos közéleti előkelőség is. A Külügyi Társaság legközelebbi rádióelőadása A Magyar Külügyi Társaságnak a Budapesti Rádió r.-t.gal kapcsolatban rendezett (felolvasó-ciklusa során december 30-án, hétfőn este 9 óra 40 perckor almási Balogh Elemér m. kir. gazdasági főtanácsos, a Felsőház tagja, a Hangya vezérigazgatója, a Magyar Külügyi Társaság elnöki tanácstagja olvas fel francia nyelven a „Magyarországi szövetkezeti mozgalom" (Les mouvements eooperatifs en Hongrie) címmel. A sport nemzetközi vonatkozásaiban és az idegenforgalom Ezzel a címmel Fischer Mór Máv. főfelügyelő szerdán este nagyérdekű előadást tartott a Külügyi Társaság idegenforgalmi szakosztályában. Fischer Mór előadásának bevezető részében a sportok nagy térhódítására mutatott rá, azt fejtegette, hogy a sportban elért eredményeket a nemzetek kultúrértékének mértékéül lehet, tekinteni, mert csak fejlett kultúrájú országban lehet fejlett sport és lüktető sportélet. Saját tapasztalatai alapján ismertette, hogy milyen propagatív ereje van a magyar sportnak és hogy az idegenforgalom szempontjából mily nagy a jelentősége a hazai sportnak. Az előadás további részében Fischer Mór a vasutak jelentőségéről beszélt a sportok népszerűsítése terén. A Külügyi Társaság parlamenti tanácskozótermében Tasnády-Szücs Andor elnöklésével lefolyt népes ülésen megjelent a hallgatóság soraiban Karafiáth Jenő dr., az OTT elnöke, Eöttevényi Olivér, Szviezsényi Zoltán dr., Miklós Elemér, Prém Loránd dr., Tausz Béla, valamint a MÁV képviseletében Szenu Ottó, Tasnády-Nagy András, Prihradny Kálmán és Hegyi Imre. A nagy tetszéssel fogadott előadáshoz elsőnek Miklós Elemér, a Légiforgalmi r.-t. vezérigazgatója szólt hozzá, nagy elismeréssel adózva az előadásnak, majd Karafiáth Jenő dr., Apponyi Antal Lajos gróf, Tausz Béla dr., Tábori Kornél és Eöttevényi Olivér hozzászólása zárta be afc ülést. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FeUlő. kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR VLADÁR ERVIN MI IS AZ NÉPSZÖVETSÉG? Vladár Ervinnek a Magyar Külpolitika hasábjain megjelent népszerű és nagy tetszéssel fogadott cikksorozata :: a legközelebbi jövőben :: MEGJELENIK KÖNYVALAKBAN is. Hasznos kézikönyv politikusoknak, újságíróknak és mindazoknak, akiket a népszövet:: sági probléma érdekel. :: Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)"