Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 41. szám - Jogunk van célul kitűzni a trianoni békeszerződés revízióját. Magyarországon három világuralmi tendencia ütközik állandóan - Mire tanít a mult ? - A revizió három útja

1929 7 December 14 A Jóvátételi Bank alapszabályai Irta. KUN PÁL A

Jóvátételi Bank teljes címe: „Bank für friternationalen Zahlungsausgleich" lesz. A bank székhelye Basel és az alapítók az intézmény célját a következőképen írják körül: A központi bankok együttműködésének támogatása, a nemzetközi pénzügyi üzletek számára új lehetőségek teremtése és a nemzetközi pénzügyi üzleteknél a résztvevő bankokkal kötött szerződések alapján a közvetítői tevékenység kifejtése. Az alaptőke 500 millió svájci aranyfrank, amely kétszázezer darab részvényre oszlik fel. A részvények jegyzése a résztvevő államok, tehát Németország, Anglia, Franciaország, Belgium, Olaszország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán központi bankjai útján történik és legalább 112 ezer részvény jegyzése szükséges ahhoz, hogy a bank üzleti tevékenységét megkezdhesse. A részvények a részvénytulajdonosok nevére szólnak. A bank üzleteinek a résztvevő országok központi bankjainak politikájával egybehangzónak kell lennie. Mindegyik résztvevő banknak jogában áll beleegyezését feltételesen megadni, vagy pedig azt kizárólag egy bizonyos üzletre szorítani. Abban az esetben, ha a bank saját számlára csinál üzletet, úgy ezek az üzletek olyan pénzértékben kötendők, amely a bank vezetőségének megítélése szerint a praktikus követeimenyeknek legjobban megfelel. A Jóvátételi Banknak jogában áll továbbá mindennemű aranyat saját számlára, vagy a résztvevő bankok számlájára venni, vagy eladni, aranyat saját számlára a résztvevő bankok külön depójában tartani, aranyat a résztvevő bankok számlájára őrizetbevenni, a résztvevő bankoknak elsőrangú biztosítékok mellett kölcsönöket nyújtani, avagy ezen bankoknál kölcsönöket felvenni, váltókat, úgyszintén rövidlejáratú állami adósságleveleket leszámítolni, venni, vagy eladni, saját számlára, avagy a bankok számlájára, devizákat és tőzsdén jegyzett értékpapírokat (részvényeket azonban nem) venni és eladni, a bankoknál folyó- vagy betétszámlákat nyitni és fentartani, azoktól betéteket folyó- vagy betétszámlára elfogadni, etc. — Ezzel szemben nincs feljogosítva a bank tulajdonosra szóló, bemutatáskor fizetendő papírokat kiadni, váltót elfogadni, kormányok számára kölcsönöket adni, kormányok számára folyószámlát nyitni, valamilyen vállalkozásban irányító szerepet vállalni. Az üzletvezetés az intézőbizottság kezében van, mely a következő tagokból áll: 1. a résztvevő hét állam központi bankjainak elnökeiből, 2. a résztvevő államok hét további személyiségéből, akiket az elnökök neveznek ki, 3. kilenc további tagból, akiket az intézőbizottság választ az elnökök javaslatára % többséggel. Az intézőbizottság tagjainak Európában kell lakniok, hogy az intézőbizottsági üléseken rendszeresen résztvehessenek. Az intézőbizottság saját kebeléből választ egy vezetőt, 3 évre, aki mint a bank elnöke szerepel. Az elnök javaslatára az intézőbizottság vezérigazgatót nevez ki, aki a folyó ügyeket intézi és az elnöknek felelősséggel tartozik. Az alapszabályok a továbbiakban a közgyűlésről, a nyereség felosztásáról, a tartalékalapról és számos más formai kérdésről intézkednek. FIGYELŐ Szegény Csehország — A román posta hírneve — Az a bizonyos magyar elnyomás, vagy a különbség a múlt és a jelen között — A Larousse és Magyarország — A békepolitika, ahogyan azt a győztesek értelmezik — Amikor a szövetségesek nem értik egymást — A bolgár-magyar barátság szerb tükörben A JÓVÁTÉTELI KÉRDÉSBEN ÚJABB SAKKHÚZÁST kísérelt meg a román kormány. Mironescu Párisból Prágába utazott, hogy Benessel közös eljárást beszéljen meg Magyarország ellen. Benes most éppen jól ráér ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert minden erőlködése mellett sem sikerült megkaparítania a miniszterelnöki állást, kénytelen tehát újabb külügyi babérok után cserkészni. Ebből a közös akcióból az látszik, hogy a nagyhatalmak mégsem hajlandók Magyarország ellen közös akciót indítani, mint ahogy az olasz félhivatalos sajtó elég világosan meg is mondta, s a kisantant kénytelen most saját maga venni kezébe ezt az ügyet. Mironescu elutazása előtt informálta egyik francia lapot a kisantant álláspontjáról és helyzetéről és a többi közt azt a kijelentést tette, hogy a dolgok mai állása mellett „Csehországot az a veszedelem fenyegeti, hogy harminchét éven keresztül bizonyos összeget kell fizetnie felszabadítása címén Magyarország hajthatatlansága és rosszindulata miatt". Ennél jobb farsangi tréfát még nem hallottunk. Magyarország testének háromnegyed részét elrabolták, annak egy harmadát Csehország kapta, ds mivel a hozzácsatolással bizonyos költségek is jártak, tűrhetetlen, hogy ezeket a költségeket a győztessé tett viselje, nem pedig a koldussá tett megrablott. Sok minden feje tetejére állított dolgot megértünk már, a háború utáni nemzetközi jogélet terén, ilyen cifrát azonban még nem hallottunk. EGYIK ÉSZAKAMERIKAI ROMÁN LAP, az America, szomorúan jelenti, hogy az Egyesült Államok póstafőigazgatósága rendeletet adott ki, mely szerint egész Európa részére felvehetők postai csomagok garancia mellett, kizárólag a Romániába szánt csomagok hiánytalan kézbesítéséért nem vállal felelősséget az amerikai pósta még külön pótdíj mellett sem. Amint láíszik, már Amorikában is kezdik ismerni a románia: viszonyokat. • NAGY VIHAROK VANNAK a bukaresti parlamentben a kisebbségi kérdés miatt. A királyságbeliek igen zokon vették a magyar párttól, hogy a gyulafehérvári határozatok többi pontjának megvalósítását is követelik és nem érik be annyival, amennyit Románia is elfogadott: Keletmagyarország elszakításával és Romániához kapcsolásával. Petrovici volt közoktatásügyi miniszter nagy tetszészaj közt jelentette ki, hogy a magyarságnak sokkal jobb dolga van a román uralom alatt, mint a román népnek volt a magyar uralom alatt. Amikor pedig a magyar képviselők közbekiáltották, hogy szeretné az erdélyi magyarság magának azt a kezelést az államhatalom részéről, aminőben az erdélyi románnak volt része annak idején, a kitört botrány miatt félbe kellett szakítani az ülést.