Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 41. szám - Jogunk van célul kitűzni a trianoni békeszerződés revízióját. Magyarországon három világuralmi tendencia ütközik állandóan - Mire tanít a mult ? - A revizió három útja

J929 . 3 . December 14 Jogunk van célul kitűzni a trianoni békeszerződés revízióját Magyarországon három világuralmi tendencia ütközik állandóan — Mire tanít a mult ? — A revizió három útja — A Külügyi Társaság Győrött — A győri Szabadegyetem, Győr városa közönségének magas színvonalú kulturális fejlettségét bizonyítva, őszi programmjába beiktatta a külpolitikai témák megvitatását és ennek az előadásciklusnak befejezéséül felkérte a Magyar Külügyi Társaságot, tájékoztassa a Szabadegyetem hallgatóságát a magyar külpolitika legaktuálisabb problémáiról. A Külügyi Társaság örömmel tett eleget ennek a meghívásnak és múlt vasárnap vezetőségének több tagja: Gratz Gusztáv v. b. t. t. a Külügyi Társaság alelnöke, Eöttevényi Olivér ny. főispán, ügyvezető alelnök és Póka-Pivny Béla igazgató, mint előadók, továbbá Zichy Ernő gróf, az elnöki tanács tagja, valamint Eadisics Elemér dr. miniszteri oszt. tanácsos, igazgató megjelentek Győrött. Az előadás a polgármester szívességéből a városháza dísztermében volt, amely ez alkalommal teljesen megtelt a győri társadalom színe-javát magában foglaló hallgatósággal. A megjelentek sorában volt Németh Károly dr. főispán, Sólyom Andor kir. ítélőtáblai elnök, Szauter Ferenc dr. polgármester, Jándy Bernardin celldömölki apát, Skultéty Miklós megyei főjegyző, Dsida Ottó tankerületi főigazgató, Rácz Ernő dr. kir. főügyész, Höfer Vilmos dr. polgármester-helyettes, főjegyző, Quirsfeld László pénzügyigazgató, Boldis Dezső tanfelügyelő, Csemez Béla dr. főszolgabíró, Zeke Imre iparfelügyelő, Koller Jenő városi tanácsos, Kocsis Lénárd bencés igazgató, Bognár Cecil dr. egyetemi tanár, Kom János dr. az ügyvédi kamara elnöke, Kiss L. nyug. kir. főügyész, Kovácsics Sándor tiszti főorvos, Weiss Vilmos takarékpénztári igazgató és még számosan a város előkelő társadalmából. A rendezés sikere elsősorban Valló István dr. városi tb. tanácsos lelkes és önzetlen fáradozásának az eredménye. Az előadást Egler Dózsa szentbenedekrendi főgimnáziumi tanár, a Szabad Egyetem igazgatója nyitotta meg, aki néhány költői szárnyalású szóval üdvözölte a Külügyi Társaságnak megjelent vezető tagjait. Gratz Gusztáv a magyar kü Gratz Gusztáv Magyarország külpolitikájáról beszélve, mindenekelőtt rámutatott arra, hogy a külpolitikának fogalmát adni, céljait körülírni és eszközeit részletezni meglehetősen nehéz feladat, mert a külpolitika igen gyakran nem annyira mesterség, mint inkább művészet, intuíció. Céljait röviden talán mégis akként lehetne körülírni, hogy a külpolitikai tevékenység valamely államnak az a törekvése, hogy a nemzetek családján belül elhelyezkedését úgy találja meg, hogy egyfelől veszélyektől megóvassék, másfelől helyzetét megerősítse és azt minél jobban megalapozza. Eszerint a külpolitika védekezés a veszedelmek ellen, egyben törekvés arra, hogy a nemzet meglevő erőit gyarapítsa, helyzetét megjavítsa, nemzetének jobb sorsot biztosítson. Külpolitikában egyformán elítélendő minden véglet. Igyekeznünk kell a helyzetet lehető tárgyilagosan megítélni és amennyire hiba a pesszimizmus, annyira hiba a túlzott optimizmus is és számolnunk kell azzal a lehetőséggel, bármennyire szomorúak is a mai állapotaink, hogy esetleg még mindig nem jutottunk el a mélyponthoz. Aki a külpolitikával foglalkozik, annak számolnia kell azzal is, hogy minden nemzetben, legyen az kicsi vagy nagy, egyképen él a terjeszkedés vágya. Erre számtalan példa található a történelemben és nekünk is számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy még mindig lehetnek törekvések, amelyek a mi rovásunkra akarnák vágyaikat kielégíteni. Abból a jogból, hogy minden nemzetnek jogában van helyzete megjavítására törekednie, folyik az is, hogy jogunk van célul kitűzni a trianoni békeszerződés revízióját, jogunk van arra, hogy a részekre bontott magyarságnak elszakított részeit az elnemzetlenítés veszedelmeitől megóvjuk és jogunk van a revízióra, mert a békeszerződés az ország gazdasági létalapjait ásta alá s az önvédelem jogán minden eszközt felhasználhatunk arra, hogy ezen a helyzeten változtassunk. )litika aktuális problémáiról Minden időben súlyossá tette a helyzetünket az a tény, hogy Magyarország területén három világuralmi tsndencia ütközik állandóan. És pedig a keleti népeknek nyugat felé való törekvése, (tatár és török veszedelem) a különböző szláv néptörzsek egyesítésére iráClémenceau emlékszobra vendée-beli Sainte Hermine-ben. Az emlékmű Sicard szobrásznak, Clemenceau benső barátjának az alkotása.