Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 41. szám - Ausztria új alkotmánya

Magyar Külpolitika 2 41. szám még ninos letárgyalva, s nem akarta exlex-be vinni az országot, a nemzetgyűlés plénumát tehát össze kellett hívni. Az elnapolásnál azonban az első ülés napirendjére tűzték az alkotmányreformot, így tehát a költségvetés tárgyalását nem folytathatták. Ezt a szorult helyzetet idézte elő a szociálisták halogató taktikája, s a külföldi beavatkozás mellett ennek a szorultságnak tulajdonítható a kormány feltűnő en­gedékenysége. December 5-én hajnalban jött létre a pártközi megállapodás. Formailag úgy oldották meg a kérdést, hogy elkülönítették azokat a szakaszokat, amelyeket a szocialisták is elfogadtak és ezekre a nemzetgyűlés szombati plénumában a pártok közösen szavaztak, tehát ezek megkapták mind a 160 jelenlévő képviselő szavazatát. Amely kérdésekben nem jött létre meg­egyezés az alkotmányjogi bizottságban, azokra külön szavaztak. Ilyen volt Bécs város külön országos jelle­gének megszüntetése, a közigazgatási bíróság politi­kától való mentesítése. Harmadik kategóriába soroz­ták azokat a javaslatokat, amelyeket maga a kormány ejtett eJ: így a nemességet eltörlő törvény hatályon kívül helyezése, az állam címerének megváltoztatása, a népszavazás ügye, a parlamentnek úgynevezett Standé- und Landratra való átszervezése, a mandá­tumok számának csökkentése és a rendkívüli állapot elrendelésére vonatkozó törvényszakasz. A rendőrség hatáskörét szabáüyozó szakaszokat viszont átdolgoz­ták, jelentékenyen korlátozva a rendőrség tervbevett jogkörét. Egyhangúlag keresztülmentek a következő meg­állapodások : a köztársasági elnök jogkörének bőví­tése. Az új alkotmány szerint az elnök nevezei ki a kormányt, holott eddig a parlament választotta, meg­kapta a szükségrendeletek kiadásának jogát, azzal a korlátozással, hogy meg kell szereznie hozzá a nem­zeti tanács főbizottsága szűkebb albizottságának hozzájárulását. Bécsire vonatkozólag sikerült annyit elérni, hogy a bécsi rendőrség újra államrendőrség lesz. Itt és mindazokban a községekben, ahol állam­rendőrség működik, ez fogja összeállítani a választói jegyzékeket. Megszavazták az aktív választói jognak a húszéves életkorról 21 évre való felemelését is. Bécsre vonatkozólag megmaradt a régi alkotmány­nak az a szakasza, hogy Bécs önálló ország marad, de fellebbezési fórumnak állapították meg a belügymi­nisztert a polgármester felett. Az állami számszék ellenőrzési jogát kiterjesztették Bécs területére is, beleértve a városi monopólüzemeket: a gáz- és vil­lanyszolgáltatást 'és a közúti vasútat. A tisztán üzleti üzemek, mint a sörfőzőüzem, fuvarozási vállalat stb. számadásai csak akkor kerülnek a számszék elé, hogy­ha a bécsi tartományi kormány kívánja. A nyolcórás ülés pontosan az alkotmányjogi bi­zottságban történt megállapodások értelmében végzett az egész alkotmányreformmal, mely másnap már jog­erőssé vált és Schober kancellár most már elmehet külföldi útjára, hogy komoly lépéseket tegyen a rég keresett kölcsön ügyében, melynek egyik feltétele az volt, hogy a központi hatalom jobban kiépíttessék Ausztriában. Európa függetlenítése A^merikától A. német technika fantasztikusan óriási terve A német technika megint fantasztikusan óriási tervvel foglalkozik. Sörge! Hermann müncheni építész tervet dolgozott ki a Földközi-tenger színvona­lának 200 méterrel való sülyesztésére, amivel óriási elektromos energiamennyiségeken kívül 700.000 négy­zetkilóméter új földet lehet nyerni a termelésnek. Akármilyen fantasztikusnak hangzik ez a terv, meg­alkotója fel tudta kelteni iránta Mussolini és Primo de Rivera komoly érdeklődését és Sörgel egyik fő­munkatársa, Behrend Péter, már hozzáfogott a bécsi politechnikumon a gibraltári és dardanellai zsilipmű­vek részletes terveinek kidolgozásához. A tervről eddig csak a szakemberek legszűkebb köre tudott valamit, most azonban Sörgel röpiratban a világ elé tárta. Kifejti, hogy a Földközi-tenger éven­ként körülbelül 5144 köbméter vizet veszít elpárolgás utján, s ezt az óriási veszteséget csak az Atlanti Óceán vizével tudja pótolni. Az Atlanti Óceánból má­sodpercenkint 87.000, a Fekete-tengertől 3600 köbmé­Ler folyik be a Földközi tengerbe. Ha ezt a két befo­lyást elzárnák, a Földközi-tenger vízszíne évenként 165 cm-rel esnék. Erre a tényre alapította Sörgel a maga nagy tervét: Gibraltárnál és Galipolinál gátakat akar emelni az Atlanti Óceánból és Fekete-tengerből lefolyó víz visszatartására s ennyivel mesterségesen esni fog a Földközi-tenger színvonala, a zsilipeknél pe­dig elképzelhetetlen erejű vízi energia halmozódik fel. Ezt az energiát tervezője 165 millió lóerőre becsüli. Gibraltárnál és Csanaknál kapuk lennének a zsilipen a hajóforgalom fentartására. A visszatartott vízmeny­nyiséget csatornákon átvezetnék a Szaharába, hogy ennek tengerszín alatt fekvő területein beltengerek alakuljanak és az ezek közt fekvő földterületek meg­művelhetőkké váljanak. Ezt lehetővé tehetik a Föld­közi-tenger színvonalának 200 méterre való csökken­tése esetén. A gibraltári gát körülbelül 10 miliárd köbméter feltöltési anyagot kíván, a csatornát pedig 250 kotróhajó nyolc esztendő alatt állíthatja elő. Ha a tervet sikerül megvalósítani, a Földközi-ten­ger környéke visszanyerheti azt a jelentőségát, amely­iyel az ókorban rendelkezett, Északafrikában az olasz népfeleslegnek kimeríthetetlen elhelyezkedési terüle­tei nyújt és függetleníti egész Európát az amerikai nyersanyagbehozataltól, ami egyúttal politikai füg­getlenítést is jelent. Esmond Harmsworth sorai a Magyar Külügyi Társasághoz: Sok sikert kívánok önöknek hazafias munkájukhoz, amellyel meg akarják ismertetni a világ előtt Magyarország jogos sérelmeit." őszinte barátjuk: 1928 május 25. ESMOND HARMSWORTH

Next

/
Thumbnails
Contents