Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - Mi is az a Népszövetség?. 9. [r.]

1929 December 7 lencébe. Ezt a látványt nem lehet elfelejteni. Legjobb hajón utazni oda. Amikor a Giudeccára beevez a gő­zös, megrohanják a gondolák s a reggeli ködből ki­emelkedik ez a házrengeteg, élén a Campanilével, a Doge-palotával és a Márkus teret szegélyező palota­sorokkal egyik oldalon, a másikon pedig a St. Giorgio szigeten terpeszkedő hatalmas bencéstemplommal, az ámuló idegen az elfogódástól és gyönyörűségtől sírni és -nevetni szeretne egyszerre. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK t Bethlen István Miniszterelnök az amerikai-angol és magyar lapokban A Budapesten megjelenő „Magyar Amerikai Híradó" útján Bethlen István gróf miniszterelnök hosszabb üzenetet küldött a magyarsággal együttérző amerikai állampolgárok­hoz és az Amerikában élő magyarokhoz. Bethlen István gróf ezúttal a demokrácia jelenét és jövőjét fejtegette s felfogásá­nak tiszta csengését semmisem jelképezi jobban, mint, hogy az amerikai-angol és magyar lapok egész sora reprodukálja a miniszterelnök tollából származó közleményt. Egyedül Mi­chigán államban öt nagy angol lap közli le a magyar minisz­terelnök cikkét. A bridgeporti „Bridgeport" tizenötéves fennállásának ju­bileumára magyar nemzeti színekből összállított lapot adott ki, amelynek első oldalán Bethlen István arcképének közlése mellett olvasható a miniszterelnök nyilatkozata. A miniszter­elnök cikket közli: a „The Grand Blanc News", a „The Flint Weekly Rewiew", a „Mt. Morris News", a „North Flint Sur­vey, a „Wilbur Herald", a „Pittsburgh News", a kaliforniai „The Fontana Herald", az északamerikai magyar lapok közül a South-bendi „Városi Élet", a csikágói „Az írás", a bridge­porti „Bridgeport", a toledói „Toledói Híradó", a flinti „Flinti Híradó", a detroiti „Detroiti Újság", a kanadai „Kanadai Magyar Újság" <s még mások. Általáhanvéve örömmel állapít­ható meg, hogy az amerikai közvélemény, az amerikai magyar sajtó, a magyar egyházak és magyar egyesületek munkája révén mind behatóbban megismerkedik Magyarország helyze­tével, történelmével s a trianoni békeszerződés revíziójának szükségességével. Az olasz követ búcsúja Durini di Monza gróf távozása alkalmából a következő levelet intézte Eöttevényi Olivérhez, a Külügyi Társaság ügy­vezető alelnökéhez: Méltóságos Uram, nagybecsű, folyó hó 7-én kelt levele, amelyet Budapestről való elutazásomra írt, engem igen érzé­kenyen érintett és biztosíthatom Méltóságodat, hogy szivem­ben nagy szomorúsággal hagyom el a magyarok szép főváro­sát. Fővárosukban eltöltött évek alatt alkalmam volt meggyő­ződni a hírnév igazságáról, hogy az egész magyar nép mélyen át van hatva az udvariasságtól és lovagiasságtól. Megragadom az alkalmat, hogy mind Elnök úrnak, mind pedig az egész Kül­ügyi Társaságnak köszönetet mondjak azon szivélyességükért, amellyel úgy velem, mint a vezetésem alatt álló követséggel mindenkor tanúsítottak. Egyben biztosítom Méltóságodat, hogy ezen szíves készségükre mindenkor szívesen fogok vissza­emlékezni. Fogadja Méltóságos Elnök úr, őszinte tiszteletein és nagyrabecsülésem nyilvánítását. Az olasz kir. követ: Durini di Monza. Európa államai A Magyar Külügyi Társaság külpolitikai előadás-sorozata. A Magyar Külügyi Társaság elhatározta, hogy az 1929— 1930-as évadban oly előadás-soiozatot rendez, amelyben _ a magyar nagyközönség tájékoztatása céljából mind Európa nagyhatalmainak, mind pedig Magyarország szomszédos álla­mainak nagy politikai problémái szakszerű és tárgyilagos is­mertetésben -kerülnének megvilágításra. Előadókul a Társaság a magyar közéletnek oly kiválóságait hívta fel, akik a tárgya­landó állam politikai kérdéseivel már hosszú idő óta foglal­koztak s azoknak a legjelesebb ismerői. Az előadás-sorozatnak megnyitó előadása folyó évi de­cember hó 12-én, csütörtökön délután 6 órakor lesz, a Társa­ság tanácstermiben (Országháza, XI. kapu), amikor is dr. Graiz Gusztáv ry. külügyminiszter, a társaság alelnöke, „Németország"'-ról fog előadni. A megnyitó előadás után a többiek kéthetenként következnek. Erre az előadás-sorozatra a Magyar Külügyi Társaság nemcsak saját tagjait, de az érdeklődő nagyközönséget is szívesen látja s annak figyelmét erre ezúton is felhívja. A társadalom szava a revízióért A Revíziós Liga igazgatósági ülése. A Magyar Revíziós Liga november 30-án kétnapos pro­grammal igazgatósági ülést hívott össze, hogy a magyar tár­sadalmat megerősítse a Nagymagyarországért folyó küzde­lemben. Különösen nagy számmal jelentek meg a vidéki kikül­döttek, akik nagy lelkesedéssel hallgatták a tartalmas felszó­lalásokat. Az első nap első szónoka Herczeg Ferenc volt, aki be­számolt arról, t.ogy mekkora tömegek csatlakoztak a Revíziós Liga mozgalmához és külön kiemelte a magyar ipari és föld­munkás-testületeket, amelyek sok tízezer taggal léptek be a Revíziós Ligába. A liga — mondotta — politikától mentesen kíván harcolni a revízió gondolatáért. Akciónk békés mozga­lom, eszközei épp oly békések, mint céljai, amelyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenyegető háborús veszedelmet. A háborús veszedelem a kisantant katonai fölényében és belpoli­tikai ziláltságában rejlik. Prágában ma is forgalomban van olyan térkép, amelyen Buda és a Balaton északi partja Cseh­országhoz tartozik. Bukarestben pedig olyan mappákat ter­jesztenek, amelyeken Debrecen és a Hajdúság Romániához tartozik. A revíziós mozgalom fegyvere az igazság, harcunk küzdelem a müveit emberiség iközönyössége és kényelemszere­tete ellen. Eckhardt_Tibor ügyvezető alelnök ezután a revízió kilá­tásait ismertette. Nem lehet keresztbefeküdni azon az úton, amelyen a világ-történelem szekere halad. Magyarország an­nak köszönheti létét Szent István óta, hogy állandóan Nyugat felé orientálódott ós ez kell, hogy érvényesüljön most is. Ha nemzetközi jogrend nincs is, van nemzetközi lelkiismeret, arra kell Magyarországnak appellálni. Magyarország annak idején elfogadta a Wilson-féle elveket. Ezekből az elvekből semmit sem valósítottak meg. Követelni kell tehát a nemzetiségi elv érvényesülését, ami annyit jelent, hogy feltétlenül visszacsa­Frank B. Kellogg volt államtitkárnak és a nevéről elnevezett paktum értelmi szerzőjének Claudel francia nagykövet át­nyújtja a francia becsületrend nagykeresztjét. A képen­Simson államtitkár, Kellogg utóda, továbbá Kellogg és Claudel

Next

/
Thumbnails
Contents