Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - Mi is az a Népszövetség?. 9. [r.]

1929 13 December 7 blémák megoldására a rendelkezésre állott tíz év nem is volt elegendő, de működése máris kedvezően érezteti hatását a nemzetközi életben. Hogy melyik felfogásnak lesz igaza, azt csak a jövő fogja eldönteni. Tény, hogy a nemzetközi politika nagy kérdéseivel kapcsolatban a N. Sz. a platonikus vitatkozásnál és többé-kevésbé meddő állásfoglalásoknál alig jutott tovább és valószínűleg ezen a téren ezentúl is inkább csak látszateredményekkel, vagy a legjobb esetben kompromisszumokkal kell majd megelégednie. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy a N. Sz. is emberekből tevődik össze, visszatükröződik tehát benne az emberek minden erénye, egyben minden 'hibája is. Sajnos még mindig szerepet játszik sok esetben a háborús pszichózis szuggesztív ereje is. Ha azonban a N. Sz. működésétől világrendítő problémák megoldását egyelőre nem is lehet várni, azt el kell ismerni, hogy hasznos és jó munkát végzett különböző gazdasági, pénzügyi és szociális természetű kérdések megvitatása és előkészítése terén és eredményesnek minősíthető a N. Sz. közbelépése háborús konfliktusok esetén is. így a tanács megakadályozta 1925-ben a görög-bolgár konfliktus elmérgesedését és nemrég a Bolívia és Paraguay között felmerült viszályban is eredményesen lépett fel közvetítőként. Ezeknek a viszályoknak az elintézésénél nemcsak a tanács erkölcsi presszió ja játszik szerepet, hanem az is, hogy ilyen esetekre a Paktum a közvetítést visszautasító állammal szemben félelmetes rendszabályok egész sorozatának alkalmazását írja elő. Már említettük, hogy valamennyi tagállam bevonásával elsősorban gazdasági és pénzügyi blokád, sőt fegyveres eljárás is fenyegeti a renitenst. Kis államok közötti nézeteltéréseknél eddig már ez a kilátás egymagában is elegendő volt a rendezésre, Nagyhatalmak pedig a N. Sz. bevált módszerei szerint majd találnak más expedienst. A N. Sz. nagy érdemének tekinthető, hogy a különböző nemzeteket és különböző érdekeket képviselő személyek gyakori összejövetele, intim eszmecseréjével olyan légkört teremtett, amelyben a kölcsönös érdekeket humánusabban és inkább jóindulatú tárgyilagossággal bírálják meg. A személyes ismeretség folytán keletkezett rokonérzés fogékonyabbakká teszi az embereket egymás helyzetének megértésére és még a hivatalos előterjesztések vagy panaszok megítélésénél is nagy szerepet játszik az előterjesztő személyes erkölcsi tekintélye és megbízhatóságának a tudata. Propagandisztikus jelentősége van annak a körülménynek, hogy az államok a sűrűn tartott nemzetközi konferenciákon és a különböző szakkérdésekre adott válaszokkal megismertethetik intézményeik fejlett voltát, kultúrájuk magas színvonalát stb., és maga az a körülmény, hogy egyszer egy évben a világ csaknem valamennyi államának kiküldöttjei egy helyen összejöhetnek és ott minden feltűnés nélkül többé-kevésbé bizalmas eszmecserét folytathatnak egymással, oly előny, amelytől csak hasznosat és jót lehet várni. Magyarország és a Népszövetség A most elmondottakban megtaláljuk a választ arra a kérdésre is, hogy nekünk magyaroknak milyen álláspontot kell a Népszövetséggel szemben elfoglalnunk. A mindenkori adottságokkal számolni kell. Márpedig akárhogy nézzük is a dolgot, kétségbevonhatatlan tény, hogy a Népszövetség hatalmas nemzetközi szervezetet jelent, amelynek a befolyása az államélet mind több és több ágára terjed ki. Egy ilyen szervezetet egy államnak sem lehet semmibe venni, de legkevésbé az oly kis és aránylag gyönge államnak, mint amilyen Magyarország jelenlegi helyzetében. Bár az a körülmény, hogy a Népszövetségben a volt semleges államok is teljes számban résztvesznek, megnehezíti, hogy a N. Sz. eszközül használtassék fel a világháborúban vesztes államok további megbéklyózására, mégis gyakran előfordul, hogy látszólagosan ártatlan szólamok alatt próbálnak lényegében ellenünk irányuló tendenciákat megvalósítani. Ha mi erre nem figyelünk és nem vigyázunk, úgy megtörténhetik, hogy ilyen vékony szálakból egyszerre csak újabb hurok készül el ellenünk. Ezért a Népszövetség minden megnyilvánulását a legéberebb figyelemmel kell kísérnünk, hogy az efféle kísérleteket még idejekorán megakadályozhassuk. Néma gyermeknek anyja sem érti a szavát. Ellenségeinknek ügyes propagandával sikerült bennünket a világ közvéleménye előtt úgy befeketíteni, hogy bennünk nem az elszenvedett igazságtalanságnak békés megváltoztatására igyekvő nemzetet látják, hanem a minden áron okvetetlenkedni akaró és a nemzetközi békés együttműködés megbontására törekedő, békétlenkedő elemet. Már most van-e ennek a beállítás hamisságának a bebizonyítására jobb módszer, mint hogy minél több ember személyes érintkezés útján meggyőződjék a tényleges helyzetről? Viszont az elmondottakból láthattuk, hogy nemcsak a világpolitika jelenlegi legfőbb irányítói vesznek részt a Népszövetség Közgyűlésein, hanem általában a delegációk úgy vannak összeállítva, hogy azoknak csaknem minden tagja jelentős súlyt képvisel hazájában és a nemzetközi életben, — ha tehát csak egy-egy delegátust győzünk is meg a rólunk elterjesztett hamis hírek valótlanságáról, nem jelent-e ez máris sokkal többet, mint hogy ha sok száz derék, de politikailag súlytalan embert nyerünk meg? És végül ne hagvjuk figyelmen kívül, hogy ezzel a személyes érintkezéssel és másrészt a Népszövetségnek a nemzetközi együttműködést elősegítő munkájában való részvétellel készíthetjük elő legjobban a talajt és nyerhetjük meg a szimpátiákat arra az időre, amikor annak a nagy csatának a megvívására fog sor kerülni, amelyet előbb-utóbb a jelenlegi igazságtalan .helyzetünk békés úton való megváltoztatása végett kell majd küzdenünk. Genf, 1929 szeptember 24. Tartozzék bárki bármelyik párt kötelékébe, bármelyik templomban is imádja az Istent, a magyar embert minden lépésénél, minden cselekedeténél csak a közös és mindennél szentebb, mindent átfogó gondolat: a revízió és a magyar integritás gondolata vezérelheti. Karafiáth Jenő „Magyarországnak változatlanul nemzeti politikájának azon kipróbált útján kell haladnia, melyen állama függetlenségét és nemzeti karakterét biztosítani tudja, egyben a nem magyar polgártársainknak nyelvüket és nemzeti kultúrájukat illetó'en messzemenő' jogokat biztosít, őket testvéri szeretettel és bizalommal támogatva minden jogos törekvésükben." Gróf Tisza István Károly Ferenc József trónörököshöz 1915 augusztus 7-én.