Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - Mi is az a Népszövetség?. 9. [r.]

Magyar Külpolitika 12 40. szám Mi is az a Népszövetség? Irta: VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár IX. Mibe kerül a Népszövetség? A

N. Sz. igen költséges organizáció, amint hogy az az előzően felsorolt hivataloknak, bizottságoknak számát és az általuk kifejtett nagy tevékenységet figyelembe véve egészen természetes is. A költségek fedezéséről előre meghatározott kulcs szerint az egyes államok gondoskodnak. A legnagyobb összeggel, 105 egységgel Nagybritannia járul hozzá, a legkisebb a hozzájárulása Luxembourgnak. Albániának és néhány kis középamerikai államnak, 1—1 egység. Az 1929. évi közgyűlés által jóváhagyott előirányzat szerint a N. Sz.-nek, a titkárságnak és a szövetség különleges szervezeteinek, a Munkaügyi Hivatalnak és az Állandó Bíróságnak a költségeit együttesen 986 egységre 27,026.280 svájci frankra irányozta elő. Magyarországra nyolc egység alapján 1928-ban körülbelül 200.000 aranyfrank esett. A tagok hozzájárulásának arányszámait az alábbi táblázat tünteti fel: Brit Birodalom 105 egység Brit Dominionok: Ausztrália 27 Canada 35 Délafrika 15 Uj-Zeeland 10 India 56 Ir Szabadállam 10 Összesen tehát a Brit Birodalom érdekkörébe tartozó államok 258 egységgel járulnak hozzá a Népszövetség költségeihez, ami az összes költségek több mint egynegyed részét jelenti. Az európai államok hozzájárulásának arányszámai a következők: Hatalmak: Egyéb hatalmak: Franciaország . . 79 egység Lengyelország . 32 egység Németország . . • 79 » Csehszlovákia . • 29 „ Olaszország . . • 60 „ Eománia .... 22 „ (Japán ugyanennyi) . „ S. H. S • 20 „ Spanyolország • 40 „ Hollandia . . . • 23 „ Görögország . . • 1 „ Svédország . . . • 18 „ Portugália . . • 6 „ • 18 „ Bulgária .... 5 „ • 17 ;, Litvánia .... • 4 „ 12 „ Észtország . . . • 3 „ Lettország Albánia Luxemburg 3 egység 1 H 1 „ Finnország ... 10 egység Norvégia 9 „ Ausztria 8 „ Magyarország . . 8 „ A 3 kis-antantállam együtt tehát nagyobb összeggel járul hozzá a Népszövetség költségeihez, mint Olaszország vagy Japán és csaknem annyival, mint Franciaország vagy Németország. A dél- és középamerikai államok hozzájárulási arányszámai a következők: Argentína .... 29 egység Guatemala Kuba 9 „ . Haiti . . . Peru 9 „ Hondurasz Uruguay 7 „ Nikaragua Kolumbia .... 6 „ Panama Venezuela .... 5 „ Paraguay Bolívia 4 „ Szalvador Dominika .... 1 „ 1 egység 1 1 „ 1 1 1 1 A Népszövetség közgyűlésein részt nem vevő Argentínát nem számítva, tehát a 15 dél- és középamerikai állam összesen 62 egységgel járul hozzá a költségekhez, ami az összes költségek alig 6%-át teszi ki. Ezzel szemben jellemző, hogy a Tanácsban pl. jelenleg közülük hárman foglalnak helyet. (Kuba, Peru és Venezuela.) A már említett Délafrikai Uniótól eltekintve, még két afrikai állam tagja a Népszövetségnek. (Etiópia 2, Libéria 1 egységgel.) Az ázsiai államok közül a már említett Japán és Indián kívül résztvesznek a költségekben Kína 40, Siam 7 és Perzsia 5 egységgel. A Brit Birodalom érdekkörébe tartozó államok 25, a többi négy nagyhatalom 28%-át viselik a költségeknek, ez a két csoport tehát összesen több mint a felét. A Népszövetség haszna A N. Sz. hasznáról nagyon eltérőek a vélemények. Vannak akik úgy vélik, nem fog tudni hivatásának megfelelni, működése mindjobban el fog posványosodni és minden pozitív hatás nélküli elméleti jellegű vitákban fog kimerülni. Mások ezzel szemben rámutatnak arra, hogy a N. Sz.-et foglalkoztató nagy proA mosszuli bizottság, mely Irak és Törökország között a határvonalat megállapította. Jobbról a negyedik: Teleki Pál gr.