Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 40. szám - A belga kormányválság. A nemzeti kisebbségi jogokért kitört harc buktatta meg a belga kormányt - Amikor a kisebbség többség

Magyar Külpolitika 40. stám a különböző vállalatok díjtételei között létező differenciák, b) a szállítandó súly maximálása, mely nem felel meg a szükségleteknek. Ami az első nehézséget illeti, a következő táblázat rávilágít a társaságok díjtételei között létező eltérésekre. Társaság Air Union Latécoére Compagnie internationaledenavigation aérienne Útvonal Díjtétel kg.-ként francia frankban Paris-London I0-— SpanyolországMaroko 17 — Középeuropa (Németország) 4-75 Törökország 5-25 (Budapest) ' Belgium 350 . Dánia 16 — ' Hollandia 6'— i Svédország 17-— Németország 930 . Moszkva 33-30 Farman (Société générale de transports aérien-í Az árdifferenciákból származó hátrányokra nézve jellemző, hogy egy légiúton Varsóba szállított újságküideménynek (Párisból) szállítási díja példányonként 0,602 francia frank, Berlinbe pedig 0,80 francia frank. Látható tehát, hogy a légiforgalomban megtörténhetik, hogy a közelebb eső állomásra való szállítási díjtétel magasabb, mint a távolabb eső állomásé. A konferencia feladata, hogy megszüntesse ezeket az anomáliákat. Az elkészített tervezet szerint a következő reformok valósítandók meg: 1. A díjtételek egységesítése aranyvaluta alapon, 2. a díjtételeknek a lehető legalacsonyabbra való leszállítása, 3. a nemzetközi expresszvonatokban való ujságszállításnak nemzetközi szabályozása, 4. a vasúti társaságok és a légiforgalmi vállalatok együttműködésének rendszeresítése, 5. a vámtételek és a vámkezelések leegyszerűsítése, 6. az egyes államok által a külföldi lapokra kivetett illetékeknek az eltörlése. A konferencia munkája nagy nehézségekbe ütközik, mert az egyes államok saját érdekeiket akarják megvédeni, amikor az általános nemzetközi szabályozást vonakodják elfogadni. A. belga kormányválság A. nemzeti kisebbségi jogokért kitört Karc buktatta meg a belga kormányt — Amikor a kisebbség többség B

elgium alig egyéves új kormánya, mely a katholikus párt és a liberálisok koalíciójából született, váratlanul lemondott s a kormányalakítási tárgyalások már egy hete húzódnak. A minisztertanács ezt a lemondást november 25-én többórás heves vita után határozta el. A belga kormányválság előzményei mindenesetre olyanok, hogy messze túlhaladják a Nyugateurópában szokásos kormánybukások jelentőségét. Belgiumban a nemzeti kisebbségi jogokért kitört harc buktatta meg a kormányt. A kisebbségi jogok jelentőségét most már kénytelen elismerni az a Nyugateurópa is, mely eddig makacsul elzárkózott a kisebbségi jogok szükségszerűségével és értékelésével szemben. A mai belga királyság jövő évben ülné meg születése százéves fordulóját. Hollandiától szakadt el, mert a kalholikus lakosság nem akart tovább együtt élni a protestáns Németalföldiekkel. Nemzetiségi különbség is volt, mert Belgium lakosságának egy része francianyelvű vallon s a maga kultúrájának hatása alatt tartotta a valamivel nagyobbszámú germán flamand népet. A vallási különbség azonban a flamandokat is az elszakadásra birta. Ezt a lépést aligha meg nem bánták azóta számtalanszor, mert az új állam a francia nyelvet tette meg minden hivatal, iskola s az üzleti világ nyelvévé, a flamandnak semmi érvényesülést nem engedett, úgy hogy az teljesen mellőzött népnyelvi szerepre szorult le, melyet csak a paraszt és kispolgár lakosság tartott fenn a házi érintkezésben, valamint megmiaradt egyes vidékeken a templomokban. A flamand értelmiség teljesen elfranciásodott, úgy hogy a flamand népnek nem maradt más vezető rétege, mint a falusi papság. Ha időközönként megkezdődött is valami mozgalom a flamand nyelv jogaiért, az államhatalom könnyen le tudta szerelni. Belgium német megszállása alatt lényegében megváltozott ez a helyzet. A németek teljes egyenjogúságot biztosítottak a flamand nyelvnek, bevitték az iskolázásiba minden fokon s ez alatt a néhány esztendő alatt felnőtt egy olyan új nemzedék, a maga anyanyelvű oktatásában, amely azóta rendületlenül küzd a kisebbségi jogokért. A flamand nyelv bevonult a falukból a városokba is, a választásokon a jelöltek kénytelenek voltak a lakosság megnyerése céljából kötelező ígéretet tenni a flamand nyelv egyenjogúsítása tekintetében. Alakult külön intranzigens flamand párt is, mely a pán-németalföldi eszme hordozója. Vezérét, Broms orvost, mint hazaárulót életfogytiglani fegyházra ítélték, de mint foglyot már megválasztották képviselőnek s amikor a közvélemény nyomása alatt amnesztia irévén szabadlábra került, maga Antwerpen városa választotta meg óriási többséggel képviselőnek. A külön flamand párt mellett a flamand jogok követői többségben vannak a katholikus néppártban, mely már évek óta benne van a kormányalakító koalícióban. Tisztán francia a liberális párt, mely elkeseredetten küzd a flamandok mindenféle nemzetiségi joga ellen. Kisebbségi jogról voltaképen nem is beszélhetünk Belgiumban, minthogy itt az uralkodó francia elem a számbeli kisebbség és az elnyomott flamand nép alkotja a többséget. A katholikus párt miniszterei megegyeztek Jaspar miniszterelnökkel, hogy a kormány törvényjavaslatot nyújtson be a gandi egyetem nyelvének flamanddátétele ügyében. Ez voltaképen csak visszaállítása a német megszállás alatt történt gyakorlatnak, melyet a világháború után a belga kormány rendeletileg megszüntetett. A liberális miniszterek hozzájárultak a javaslat hoz, de alig terjedt ennek híre, erős ellenáramlat indult meg a francia társadalomban. A flandriai