Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 39. szám - Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának uj programmja. Apponyi Albert gróf dicsőséges genfi szereplése - Berzeviczy Albert, Lukács György és Kállay Tibor beszámolója a genfi ülésszakról

7 November 30 szólalása adta meg az egész vita alaphangját, az ő szaivaiihoz kapcsolták mondanivalóikat a többi szónokok, úgy hogy Apponyi Albert gróf révén Magyarország ez alkalommal egészen különleges szerephez jutott. Javaslatara á magyar csoport táviratban fejezte ki köszönetét, háláját és ragaszkodó üdvözletét. Kállay Tibor viszont Berzeviczy Albertnek mond köszönetet a legújabb olaszországi útja alkalmával kifejtett nagysikerű, s minden hálánkat megérdemlő szerepléséért. A lefegyverzéssel kapcsolatban Berzeviczy Albert részletesen ismertette a biztonsági albizottságokhoz beterjesztett memorandumát, megemlékezett anról, hogy a vita ez alkalommal rendkívül konciliáns módon folyt le és jellemző a közeledési hangulatra, hogy Berzeviczyt és Bastid francia képviselőt bízták ineg, hogy ebben a kérdésben együttes javaslatot terjesszenek a bizottság legközelebbi plenáris ülése elé. Gratz Gusztáv a jogi bizottság munkálatairól számolt be és Lafontaine szenátornak tárgyalás alatt álló javaslatával való kapcsolatban, megemlékezett Heyle német képviselőnek nagy bátorsággal megtett, de némikép túlradikális javaslatáról, mely szerint bármely terület lakosságának meg kellene adni azt a jogot, hogy hovatartozandósága dolgában az önrendelkezési jog alapján szabadon dönthessen. Heyle javaslatát részletesebb tanulmányozás végett albizottsághoz küldették. A háborús bűnösség kérdésével kapcsolatban — t. i. hogy a jövőben, aki megokolatlanul fegyvert ragad, büntetőjogi felelősségre legyen vonható — a Népszövetségi paktum 19-ik szakaszának érvényesítésének lehetősége is szóba került, amennyiben Gratz Gusztáv a represszáliák kérdésében azzal a 'feltétellel jiáriult hozzá a szóbanforgó javaslathoz, ha a háború megelőzésére is megtörténnek a nemzetközi óvóintézkedések, egyidejűen pedig vizsgálat tárgyává teszi a bizottság a 19-ik szakasz gyakorlati alkalmazásának módját és lehetőségét. Gratz Gusztáv javaslatára a magyar csoport Pékár Gyula, Vida Jenő és Lukács György hozzászólása után elhatározta, hogy ezt a problémát a magyar csoport kebelén belül külön is megvitatja és a magyar csoport részéről önálló javaslatot terjeszt az Unió jogi bizottsága elé. Radisics Eleimér főtitkár a közgazdasági bizottság mukásságáróf számolt be és ismertette azt a rendkívül mélyreható és nagy közgazdasági tudással felépített javaslatot, amelyet a trösztök és kartellek Nagy Emil, a magyar csoport alelnöke és Kállay Tibor, a központi szociális bizottság magyar tagja. Pékár Gyula és Lukács György, a magyar csoport alelnökei. Utóbbi az ethnikai bizottság magyar tagja. ügyében Szterényi József báró, mint meghívott előadó, terjesztett az albizottság elé s amelyet a bizottság is elismerésének a tolmácsolásával, egyhangúan a magáévá tett. Szterényi József báró felfogása szerint a trösztök és kartellek természetes alakulatok, tőlük a létjogosultságot megtagadni nem lehet, éppen ezért tilalmi rendelkezésekkel sem lehet útjukat állni. Ellenben szükség van a visszaéléseknek a lehetőség szerint való megakadályozására, egyetlen ellenszerül a nyilvánosságot jelöli meg és egy minden Kormánytól független szerv létesítését ajánlja, amely ezeket a szerződéseket regisztrálná, felül vizsgálná, egyben a visszaéléseket nyilvánosságra hozná és az illetékes hatóságoknál a megtorló lépésekre javaslatot tenne. Vida Jenő nem tudja egészen magáévá tenni ezt a felfogást, amennyiben véleménye szerint akár a nemzeti, akár a nemzetközi trösztök oly természetes alakulatok, amelyek működésébe bármikép is belenyúlni veszélyt jelentene, mert a tőke megkívánja a maga szabadságát, és veszélyeztetés esetén, tekintve, hogy aiigha lehet kilátás arra, hogy a Szterényi-féle javaslatot a világ valamennyi gazdasági szempontból fontos állama a magáévá tenné, olyan helyié menekülne, ahol ilyen beavatkozás veszélye nem fenyegeti. Bárminő rendszabálynak kísérletét is aggodalmat keltőnek találja és magában a kérdésben semmi veszélyt nem lát, mert amint a trösztök és kartellek tulmennek a természetszabta határokon, abban a pillanatban önmaguktól összeomlanak. Kállay Tibor válaszolva a felszólalásra, rámutat arra, hogy az Unió bizottsága itt mindössze egy átmeneti megoldást keresett, ami lényegében egyes államok törvényhozásában máris kifejezésre- jutott, bár tudatában annak, hogy a kartelleket és trösztöket megrendszabályozni nem lehet. A nyilvános ellenőrzést véleménye szerint a trösztök és kartellek kibirják, ez az általános mai fejlődés irányzata, nem fél attól, hogy bekövetkezzék a tőke vándorlása, mert a tőkének megfelelő közönségre és biztonságra is szüksége van, csak azt koncedálja, hogy ezek a lépések Magyarországon akkor lesznek megtehetők, amikor ez a probléma már előzetesen nemzetközileg szabályozhatott. Lukács György a kisebbségi bizottság munkásságáról szóló, beszámolójában ismerteti Studer svájci képviselőnek, a kiküldött albizottság előadójának rendkívül tárgyilagos és mélyreható javaslatát, megjegyezve, hogy véleménye szerint, ez a javaslat bennünket azért nem elégíthet ki, mert érintetlenül hagyja a mai nemzetközi szerződéseket és nem vál-