Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Mi is az a Népszövetség? 7. [r.]

Magyar Külpolitika • 10 • 38. siám A Népszövetség közgyűlésének elnökei 1920—19í Paul Hymans (Belgium) M. van Karnebeeck (Németalföld) M. A. Edwurds (Csile) Cosme de la Torriente (Kuba) G. Motla (Svájc) minden állam delegátusa felszólalhat és kritikát mondhat, esetleg határozati javaslatokat terjeszthet be a jelentésben foglalt bármelyik részletkérdés tekintetében. A jelentésről folyó vita során mondják el az egyes államok delegátusai általános érdekű nagy beszédeiket. Büszkeséggel állapíthatjuk meg, hogy az európai nagyhatalmak képviselőinek felszólalásain kívül fődelegátusunk, Apponyi Albert gróf beszédeit szokták a legnagyobb érdeklődéssel kísérni. A Közgyűlés tárgysorozatán szerepel az említett tanácsjelentésen kívül a közgyűlés elnökének és hat alelnökének, valamint a hét közgyűlési bizottság elnökeinek megválasztása, a N. Sz. költségvetésének megállapítása, a zárszámadás jóváhagyása, a nem állandó tanácstagok megválasztása, továbbá azok a kérdések, amelyeket vagy egy előző Közgyűlés vagy a Tanács a Közgyűlés elé utal. (T>ar! t>on a. C") OV Gufrrero Salvador, a Népszövetség idei X. Közgyűlésének elnöke. Végül a tárgysorozaton szerepel minden olyan határozati javaslat, amelyet valamely állam a Közgyűlés elé terjeszt. Ilyen határozati javaslatot bármely állam beterjeszthet a N. Sz. hatáskörébe tartozó kérdésre vonatkozóan és pedig mind a Közgyűlés megnyitása előtt, mind pedig a Közgyűlés tartama alatt. Ilyen határozati javaslatnak a tárgysorozatba való felvételéhez azonban a Napirendi Bizottság javaslata, illetve a Közgyűlés hozzájárulása szükséges. Az elmondottak illusztrálására például a folyó évi Közgyűlés napirendjén a következő tárgyak szerepeltek : 1. Ügyrendi kérdések (a. megbízóleveleket ellenőrzőbizottság megválasztása, b. Elnökválasztás, c. Napirend megállapítása, d. Bizottságok kijelölése és bizottsági elnökök megválasztása, e. Hat alelnök megválasztása.). 2. Jelentés a Szövetségnek a Közgyűlés legutolsó ülésszaka óta teljesített munkájáról. (Ez a már említett, úgynevezett tanácsjelentés.) 3. Három nem-állandó tanácstag megválasztása. 4. Kilenc különböző olyan tárgy, amelynek a napirendre való felvétele a megelőző Közgyűlés határozatain alapul. (Egy N. Sz. rádióállomás felállítása; az új N. Sz. palota megépítése; a hágai Állandó Bíróság statútumának revíziója; háború esetén adandó pénzügyi támogatásra vonatkozó szerződéstervezet stb.) 5. A különböző bizottságok és szervezetek munkájára vonatkozó hét pont, amelyet a Tanács kívánságára tűztek ki. (Gazdasági és pénzügyi szervezet; közlekedési szervezet; egészségügyi szervezet; ópium-bizottság; gyermekvédelmi bizottság; szellemi együttműködési bizottság munkái és az 1930. évi költségvetés.) 6. „Más kérdések" alcímmel szerepel a hágai Nemzetközi Állandó Bíróság két megüresedett bírói helyének betöltése választás útján. 7. A pótnapirenden két kérdés szerepelt. Az egyiknek a kitűzését a Tanács javasolta (az Egyesült Államok csatlakozása a Nemzetközi Állandó Bírósághoz), míg a másikat az egyik tagállam (Finnország) kormánya kérte a napirendre tűzetni. (Az Állandó Bíróságnak bizonyos esetekre a Vegyes Döntőbíróságok felebbezési fórumának e minőségével való felruházása.) Ami a Közgyűlés lefolyását illeti, a megnyitó ülésen a Tanács mindenkori elnöke elnököl (idén Perzsia volt miniszterelnöke és jelenlegi külügyminisztere volt a Tanácselnök). Azután szótöbbséggel megválasztják az elnököt (idén: Salvador volt külügyminisztere). A napirend megállapítása után, amelynek során a tárgysorozat különböző pontjait tárgyalásra a Közgyűlés hat bizottságának valamelyike elé utalják, a delegációk kijelölik, hogy az egyes bizottságokba kiket küldjenek ki, (egy-egy bizottságba egyegy delegáció több tagot is benevezhet, de egyidejűleg természetesen csak egynek van szavazati joga) és megválasztják a bizottságok elnökeit akként, hogy minden elnök más és más nemzetnek legyen képviselője.