Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 38. szám - Mi is az a Népszövetség? 7. [r.]

1929 9 November 2,i Aldunán és a Szerémségben harcolt a török ellen, akkor égették fel a csehek Trencsént, Beckót, Vágujhelyt, Nagykosztolányt... Szóval eléggé alapos munkát végeztek, de azért őslakosoknak még sem lehet ne\ezni őket. A tótság elhelyezkedése Magyarország északnyugati részén természetesen ősi, de nagyobb tömörségben mindössze három megyér.e terjed, mindenütt másutt csak kisebbség, amelyik sok helyütt 30 százalékot sem ért el, ami nem is lehet másként, hiszen a tótok Nagymagyarország összlakosságának 10-7%-át tették. Még csak azt sem lehet mondani, hogy a magyar statisztika igyekezett rontani a tótok arányszámát, mert eléggé el nem ítélhető felületességből az északi megyékben élő lengyel kisebbségeket tótoknak számította, ép így a ruthéneket is. Csak három megye volt tiszta tót, a felvidék őslakossága mindig ilyen vegyes volt: magyarok, németek, lengyelek, ruthének alkotják a különböző részeken az uralkodó többséget. A csehek eleinte csak tizenhat vármegyét követeltek és cseh számítás szerint is ezen a területen csupán 48 százalék tót és 52 százalék magyar, német és ruthén él. Lehet, hogy a csehek és a csehbarát tótok az őslakos fogalom elbírálásánál a csehszlovák egységre gondolnak, vagyis, hogy a cseh és a tót azonos, de ezt az ezerszer megcáfolt állítást már igazán felesleges boncolgatni, hiszen magának az autonómiát követelő tótságnak is az a kiinduló pontja, hogy a meghamisított faji jelszavakkal egészen és örökre tönkre ne tehessék a csehek kultúrailag és gazdaságilag a tótokat. Mi is az a Népszövetség? Irta: VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár VII. A közgyűlés A

N. oz. szervezetének második főszerve a Közgyűlés, amely minden év szeptemberének első hétfőjén ül össze Genfben és körülbelül három-négy hétig ülésezik. Rendkívüli ülésre a Tanács szótöbbséggel hozandó határozata vagy előző közgyűlési határozat alapján vagy a tagállamok többségének kívánságára hívandó össze. A Közgyűlésen a Paktum 3. cikke szerint minden tagállam legfeljebb 3 delegátussal vehet részt. Voltaképpen azonban a delegációk tagjainak a száma nincsen korlátozva és a fenti megszorítást inkább úgy értelmezik, hogy a „délégué" címet egyszerre csak három személy használhassa, míg a delegáció többi tagjai póttagként, (délégué-adjoint vagy suppléant) szerepelnek. így pl. a francia delegációban nagyszámú szakértőn és titkáron kívül 3 delegátus, 3 pótdelegátus és 7 szakértő vett részt a folyó évi Közgyűlésen, a brit delegációban a rendes delegátusokon kívül 6 helyettes és 12 szakértő, a lengyelben pedig 6 helyettes és 8 szakértő volt stb. Mind a delegátusok, mind pedig a helyettes delegátusok a Közgyűlés teljes ülésein és a bizottság ülésein resztvehetnek és felszólalhatnak. Minden államnak egy szavazata van, tekintet nélkül nagyságára és tekintet nélkül arra, hogy tanácstag-e vagy sem. Az ülések rendszerint nyilvánosak. A Közgyűlés szótöbbséggel bármely delegátus kérésére kimondhatja a vita bezárását. (Clőture.) A Közgyűlés hivatalos nyelve a francia és angol, ami azt jelenti, hogy minden francia beszédet közvetlenül a beszéd elhangzása után lefordítanak rövidebb összefoglalásban angolra, az angol beszédet pedig franciára. A hivatalos nyelven kívül azonban elméletben bármely más nyelv szabadon használható, ha a szónok gondoskodik arról, hogy beszéde francia vagy angol nyelvre azonnal lefordíttassák. A gyakorlatban kizáróan hazájuk nyelvét használják még a németek, míg valamennyi többi nemzet képviselője az említett három nyelv valamelyikén szokott felszólalni. Inkább tüntető célzattal szólalt föl Cosgravee ir delegátus gael nyelven, Írországnak a népszövetségbe történt felvétele alkalmával. Néhány mondat után azonban ő is áttért az angolra. A közgyűlés hatáskörére nézve az Egyezségokmány szószerint ugyanazt mondja, mint amit a Tanács hatáskörére nézve mondott. A gyakorlatban úgy alakult a helyzet, hogy a közgyűlés állapítja meg az általános irányelveket, a Tanács viszont az év folyamán a részletes kiviteli utasításokat adja meg esetenként és munkájáról minden évben összefoglaló jelentést terjeszt a közgyűlés elé, amelyben felsorolja a különböző kérdésekben történt intézkedéseket, határozatokat. A jelentést a közgyűlés megvitatja. A vita során ~Si a. TV "Q_ v a — 1 S) t\, crj }uinones de Leon, spanyol födelegálus.