Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Berzeviczy Albert ujabb sikerei Olaszországban

Magyar Külpolitika 8 37. szám Megtekintette még ez alkalommal a magyar kül­döttség a Garda tó melletti Bogliacoban lévő tündéri palotáját Bettoni Cazzago grófnak. A bresciai bú­csúzás alkalmával nagyszámú közönség vonult ki a pályaudvarra és Evviva Ungheria, Evviva Berze­viczy felkiáltással búcsúztak a magyaroktól. Bresciából Rómába utazott Berzeviczy, ahova immár harmadszorra hívta meg Giannini, az Istituto per l'Europa Orientale elnöke, karöltve San Martino gróffal, a római Olasz-Magyar Egyesület elnöké­vel. Az előadás az Istituto Fascista per la Cultura című kaszinó díszes olvasótermében volt, nagyszámú előkelő közönség részvételével. A megjelentek sorá­ban volt Gentile, volt kultuszminiszter, Di Marzo, jelenlegi kultuszállamtitkár, D'Ancora gróf, Róma helyettes kormányzója, Hóry András kvirináli és Barcza György vatikáni magyar követ, mindkét ma­gyar követség egész személyzete, a római Magyar Intézet vezetősége, Brussati, az olasz király volt fő­hadsegéde, Conte Cippico szenátor, Völpe tanár, az új olasz Akadémia főtitkára, Grandi képviseletében Pani külügyi államtitkár, a lengyel nagykövet és még számosan az olasz társadalom ismert tagjaiból. Ber­zeviczy római felolvasása alkalmával meglátogatta a Farnezinát, az új római Akadémiát, majd felkereste Balbino Giuliano kultuszminisztert, Tittonit, az aka­démia elnökét és Turatit, Mussolini helyettesét. Végül Mussolini fogadta Berzeviczyt, aki személyesen adta át a Dúcénak az olasz könyvpiacon Berzeviczy Albert legfőbb irányításával létrejött és a közelmúltban megjelent Ungheria című hatalmas díszmunkát, a magyar-olasz barátkozásnak ezt az újabb zálogát, melyet a Duce nagy örömmel és nagy elismeréssel fogadott. A esek propaganda meséi a választásokról A z október 27-én tartott cseh köztársasági válasz­JLJL tásokról érdekes megállapításokat találunk a külföldi sajtóban, természetesen prágai jelentések alapján. A Times, az angol külügyi szócső november 2-iki számában vezércikkben foglalkozik ezekkel a választásokkal s úgy látja, hogy a választáson sike­rült végre a nemzetiségi ellentéteket kiküszöbölni (!) A mandátumok, úgymond, gazdasági alapokon álló pártok kezébe jutottak és vége az eddigi nemzetiségi széthúzásnak, ami főképen Masaryk elnök érdeme­E nagyfontosságú felfedezés megtétele után a vezér­cikk kereken kijelenti, hogy hátrányos az a nemes­lelkű választói jog, mellyel a csehek a nemzetiségek­nek is teljes képviseletet biztosítottak a parlament­ben, mert ime a „hazaáruló" Tuka Béla is mandátu­mot kap. Tuka ugyan nem hazaáruló, mandátumot sem kapott, ellenben szokatlan és új hang Angliából, mely tiltakozik az ellen, hogy a nemzeti kisebbségek­nek megadják az utódállamokban a választói jogot. Viszont leszögezzük, hogy az angol világlap kisebb­ségként kezeli a tótságot, holott a csehek egyszerűen az államalkotó „csehszlovák" nép fiainak hirdetik kifelé az egész elnyelt tótságot. Ha otthon mégis nemzeti kisebbségként kezeli, az más kérdés. A francia külügyi félhivatalos, a Temps, októ­ber 31-iki száma a választásokkal foglalkozva, öröm­mel állapítja meg, hogy ezek végeredménye a cseh­tót egység győzelmét jelenti. Alighanem azért, mert a tót néppárt mandátumainak száma hárommal csök­kent. De még mindig van belőle 19, azonkívül a tót Berzeviczy Albert Bresciában beszédet mond az 18U9-iki olasz felkelés vértanúinak, Haynau áldozatainak emlékszobra előtt. Az ünnep a magyar himnusszal kezdődött. A bresciai római múzeumnak lépcsőzetén. Berzeviczy Alberten kívül Scrinzi tanár, a bresciai múzeumok igazgatója, Megay tábornok, Monti Sándor báró unokája és Pietrabisso helyettes polgármester.

Next

/
Thumbnails
Contents