Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 37. szám - Berzeviczy Albert ujabb sikerei Olaszországban

1929 9 November 16 nemzeti párt is bevitte egy jelöltjét. Az egységnek tehát némi híja van. A cseh érdekeltségben levő zágrábi Morgenblatt november 7-iki száma a választások eredményének érdekes tünetére mutat rá. Nevezetesen arra a csodával határos pontosságra, hogy Csehországban minden nemzetiség hajszálig annyi szavazatot adott le lés annyi mandátumot kapott, mint amekkora az illető nemzetiség tagjainak országos arányszáma, így a németek külön listáin 63 képviselő került be s ha ezekhez hozzáadjuk a magyar párt listáján megválasztott szepesi német képviselőt és a hét német kommunistát, kijön 70 német mandátum, ami 23.3 százaléka az összes képviselői mandátumoknak. Tudvalevőleg összesen 300 képviselője van a cseh parlamentnek. Ugyanez az eset, írja a Morgenblatt, a magyaroknál is, akik a két magyar kommunista beszámításával tíz mandátumot szereztek, ami szintén megfelel a magyarság országos arányszámának. Pontosan ez az eset ismétlődött a lengyel és a zsidó kisebbségnél isNem tudjuk, ki a számoknak ez a művésze, aki ilyen megbízható statisztikai adatokkal látja el Prágából a külföldet. Mindenesetre ügyes ember, mert a németek 25.1 százalékos arányszáma csukugyan nem sokkal több, mint amilyen arányban részesültek a képviselői mandátumokban. A németeket nem is igen lehetne letagadni, minthogy benn ül két miniszterük is a cseh kormányban, tehát a külföld eléggé tisztában van vele, hogy meglehetős nagyszámú németségnek kell Csehországban laknia, hogyha az ő pártjainak bevonása nélkül nem lehet kormányt alakítani. A magyarokról azonban már lehet felelőtlenül álhíreket költeni, az ő számukat lehet felére elsikkasztani. Az 1921. évi cseh népszámlálás minden egyébnek mondható, mint kisebbségi szempontból hitelesnék, mert hiszen a név-vegyelemzés alapján állapították meg a nemzetiséget és hiába akart magyar lenni az a magyar, akinek neve idegen hangzású volt. A zsidóvallású magyarságot is teljesen elszakították a többi magyartól és külön nemzetiségnek vették, de mégis kénytelenek voltak ilyen korrigálások után is 747.096 cseh állampolgárságú magyar lakost kimutatni a köztársaság területén. Ez 7 százaléka az összlakosságnak, a 300 főből álló parlamentben pedig csak tíz magyar képviselő tudott bejutni a kommunisták leszámításával is, tehát csak 3.33 százaléka a mandátumoknak jutott magyar kézbe, vagyis feleannyi sem, mint amennyi a lélekszám országos aránya szerint a magyarságot megilletné! Viszont, ha már a számoknál tartunk, adunk mi is egy kis statisztikát. A 300 csehországi képviselő közül cseh 172, a többi német, tót, magyar, rutén, cionista és lengyel. A csehek pedig a morvákkal együtt az ország lakosságának 48.5 százalékát teszik ki, vagyis abszolút kisebbségben vannak az 51.5 más nemzetiségivel szemben- A képviselői mandátumoknak mégis ez a kisebbségben levő cseh elem szerezte meg 57.3 százalékát megfelelő hivatalos eszközök alkalmazásával és nem utolsóképen azzal a ravasz választási technikával, mely Prága fővárosának 42 mandátumot biztosít, holott az egész Felvidéken csak 54 mandátum kerül betöltésre. Ilyen eszközökkel aztán könnyű cseh jellegűnek tüntetni fel az államot. FIGYELŐ Csodálatos logika — Politika és igazság — Ahogy ők a demokráciát értelmezik TUKA EGÉSZ EGZISZTENCIÁJÁT FELÁLDOZTA a tót néppárt érdekében, s most 15 évi börtönre ítélték, mert komolyan vette azt a programmot, amelyet Hlinka hirdetett és szószerint követte Hlinka utasítását. Listavezető volt a kassai kerüleben, de nem kapott annyi szavazatot, mint amennyi elég lett volna arra, hogy az első scrutiniumban megkapja a mandátumot. A második scrutiniumban biztos lett volna ez a mandátum, ha Hlinkáék a maradék szavazatokat át nem adják egy morvaországi jelöltnek, Csurzsiknak, aki odahaza csak 20.000 szavazatot kapott és szintén kimaradt az első scrutiniumból. Hlinka odaadta a 12.000 felvidéki tót szavazatot, hogy egy morva kerüljön be a prágai képviselőházba egy tót, sőt olyan tót, mint Tuka helyett. Hlinka erről nem nyilatkozik, ellenben azt fejtegeti, hogy a tót néppárt nem ejtette el Tukát, most is kitart mellette, de elejtették a magyarok, mert a kassai kerületben 70.00'O^en szavaztak a magyar listára, holott a múlt választáson mindössze 20.000-en. Nem értjük a logikát, mennyiben lett volna kötelessége az egyesült magyar pártoknak akár elejteni, akár felemelni Tukát, mikor nekik is megvoltak a maguk jelöltjei. Tuka a tót néppártnak volt embere, a tót néppártnak lett volna kötelessége őt meg is választani. Ugyanilyen alapon a magyar pártvezérek is megvádolhatnák Hlinkáékat, hogy nem a magyar jelölteket támogatták, hanem a saját embereiket. Naivság-e ez az állítás Hlinka részéről, avagy illethetjük nyilatkozatát más, nyersebb, de találóbb szóval, annak eldöntését olvasóinkra bizzuk. AZ ILLUSTRATION FELHÁBORODVA FEDEZI FEL, hogy Németországban az új öt márkás ezüstérmék egyik oldalán tölgyfa van szétágazó gyökerekkel és hatalmas koronával. Ha a tölgyfa ágait figyelmesen megnézi az ember, a lombkoronában három hézagot lehet felfedezni. Egyik baloldalt van, a másik jobboldalt, a harmadik legfelül. Egy-egy ág hiányzik mindenütt- Ez a három hézag megfelel Nyugaton Elszászlotaringia, északon Schleswig és keleten Szilézia földrajzi fekvésének. A párisi lap szerint ez szándékos allegória, a hézagok a három elvesztett tartományt szimbolizálják, tehát ébren akarják tartani a német népnél a reváns-eszmét, ami ellen a francia lap tiltakozását jelenti be. A cseh belügyminiszter, viszont a prágai napilapok szerint, rendeletet készít elő, mely szerint a csehországi anyakönyvi hivataloknál nem jegyezhetők be azok a magyarosított nevek, amelyeket Csonkamagyarország állampolgárai felvidéki községek neve után vesznek fel. Kíváncsiak vagyunk rá, még miféle beleszólásokat találnak ki az úgynevezett győztesek a szomszédok belügyeibe. Az egyik cenzúrát akar gyakorolni a német pénzverőhivatal tevékenysége fölött, ami nem más, mint beavatkozás egy idegen állam belügyeibe. A másik egy idegen állam polgárainak akarja megszabni, minő nevet viseljenek, ami szin-