Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 36. szám - Mi is az a Népszovetség?. 5. [r.]

Magyar Külpolitika 12 36. szám vosi, állatorvosi, mezőgazdasági, műegyetemi és teológiai fakultása van és ezeket csak kizárólag bennszülöttek látogathatják, akikből a gyarmati kormány használható embereket akar kiképezni a helyi igazgatás munden ágára, de egyúttal a néger lakosság kultúrális színvonalát is emelni akarja. Ezzel az egyi temmcl és a már megkezdett szuahéli irodalommal általános néger afrikai kultúrnyelvvé próbálja kifejleszteni a szuahélit, hogy kiküszöbölje vele a számtalan kis nyelvet. Ma ugyanis úgyszólván minden néger törzsnek külön nyelve van s ezek annyira különböznek egymástól, hogy az érintkezés az egyes törzsek között nagyon nehéz. Eddig az angol nyelvet próbálták ilyen közvetítő nyelvként használni, de ennek túlságos magas fejlettsége és különösen nehéz helyesírása a primitív néger társadalomnál nem vált be. A helyzet tehát az, hogy az eddigi kultúrált négerek angol nyelven folytatják politikai küzdelmüket, az angolok pedig néger nyelvvel akarják kultúrára nevelni Afrika bennszülötteit. A német-lengyel megegyezés M egszünteti a lengyelországi német telepesek jogbizonytalanságát N

ovember 1-én Varsóban aláírta Lengyelország" részéről Zaleski külügyminiszter, Németország részéről Rauscher követ a német-lengyel egyazményt. mely hivatva van véget vetni a két állam között a legkiáltóbb ellentéteknek. Öt éve húzódnak ezek a tárgyalások, míg végre a Young-tervezet tárgyalása során annyira jutottak, hogy most véglegesen megköthették. Kisebbségi szempontból óriási jelentősége ennek az egyezménynek az, hogy vége lesz annak a jogbizonytalanságnak, amelyben éltek a lengyelországi német telepesek. A lengyel kormány kötelezte magát, hogy több német tulajdont ki nem sajátít és nem gyakorolja az úgynevezett visszavásárlási jogot sem velük szemben. Ennek az engedménynek természetes következménye, hogy most már rövid úton elintézhetők lesznek azok a panaszok, amelyeket a németországi lengyelek tömegesen adtak be a Népszövetséghez ötvenezer hektár terjedelmű földről van szó, melynek likvidálásáról most szerződésileg lemondott a lengyel kormány. Azok a német telepesek, akik 1929 szeptember 1-én ténylegesen földjükön laktak, mentesek a kisajátítástól. Posen és Kelet-Poroszország egykori német tartományok németsége szabadult meg attól a veszedelemtől, hogy mindenestől kitelepítsék azokról a földekről, melyeket második vagy harmadik nemzedéken bír. Körülbelül hatvan millió márka értéket tesznek ki ezek az ingatlanok. A földvisszavásárlási jogról ivaló lemondás további tizenkétezer német parasztgazdaságot ment meg körülbelül 60—80.000 lélekszámmal. A lengyelországi német kisebbség városi része elsorvadt volna csakhamar, ha elveszti ezt a falusi néptartalékot. Az így megmentett föld értéke körülbelül százötven-kétszázötvenmillió márka között mozog. A (megegyezés mindkét részről szükséges ratifikálás után, a Young-tervezetteŰ egyidejűleg lép életbe. A már bekövetkezett likvidálásokat, melyek száma körülbelül ezerkétszáz, közös német-lengyel jogi bizottság vizsgálja felül. A versaillesi szerződésnek a lengyelországi német birtokosokra vonatkozó rendelkezései ezzel a megegyezéssel elvben és gyakorlatban is érvényüket vesztették. Szlovenszkó megválasztott képviselői és szenátorai Szlovenszkó megválasztott képviselői és szenátorai az egyes pártok szerint a következők: Képviselők: Országos keresztényszocialista-párt: Szüllő Géza dr., Jabloniczky János dr., Fedor Miklós és Dobránszky János (4). Magyar nemzeti párt: Szent-Ivány József, Törköly József dr., Holota János dr. (3). Szepességi német-párt: Nitsch Andor (1). Tót néppárt: Hlinka András, Tiszo József dr., Labaj Lajos dr., Gazsik Márk dr., Machácsek Pál, Polyák István dr., Szivák József, Grebács-Orlov Ignác, Ravasz Viktor dr., Ondercso István, Fritz Géza dr., Szurovjak István, Mederly Károly, dr. Szlusny Antal, Pruzsinszky Miklós dr., Molto Ferenc, Danihel István és Salát Antal (18). Csehszlovák agrárpárt: Hodzsa Milán dr., Stefánek Antal dr., Szlávik György dr., Blazsek István, Petrovics János, Jancsek János, Dorics Mihály, Vancso János, Teplánszky Pál, Kalinák .Antal és Stunda István (11). Csehszlovák szociáldemokrata-párt: Dérer Iván dr., Markovics Iván dr., Benda Nándor és Becsko János (4). Csehszlovák nemzeti szocialista-párt: Hrusovszky Igor, Polivka Vladimír (2). Csehszlovák nemzeti demokrata-vpárt: Ivánka Milán dr. Tót nemzeti párt: Rázus Márton. Csehszlovák néppárt: Micsura Márton dr. Cseh iparospárt: Liska János dr. Zsidópárt: Reisz Gyula dr. Kommunista-párt: Major István, Steiner Gábor, Kubács Ferenc, Valló József és Rjevaj András (5). Szenátorok: Országos keresztényszocialista-párt: Grosschmidt Géza dr. és Böhm Rudolf (2). Magyar nemzeti párt: Richter János, Szilassy Béla dr., Füssy Kálmán és Korláth Endre (Ruszinszkó) (4). Tót néppárt: Buday József dr., Krcsméry Károly dr., Kovalik János dr., Jancsek András, Hanczko Antal, Volko Gábor, Durcsánszky György, Janik János és Rovnyán Gáspár (9). Csehszlovák agrárpárt: Srobár Lőrinc dr., Sztodola Kor-