Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 36. szám - Mi is az a Népszovetség?. 5. [r.]

i92y 9 November 9 Erre annál is nagyobb a szükség, mert a Regent Streeten a német iroda mellett ott áll a „Cedok" cseh információs iroda is, mely mindig kész a Középeurópa felé induló és magyar iroda hijján odatévedő utasközönséget Budapest helyett Cseh-Szlovákia felé irányítani. A csehek irodája teljes és tökéletesen fölszerelt utazási iroda. Kirakatában főleg a London—Prága közvetlen repülő-vonalat propagálja, mely ugyancsak nyáron vehető igénybe, de igen alkalmas arra, hogy Prágának könnyen elérhető voltát bizonyítsa. Annak ellenére, hogy szerény eszközökkel dolgozik, aránylag szép eredményeket ér el pontos információi és ügyes, ötletes reklámja révén. Ettől az intézménytől azonban biztosan hiába remélünk olyan támogatást, mint a német „Information Bureau"-tól.. . Nem, itt nincsen más út, mint hogy meg kell nyílnia a „Hungárián Information Bureau"-nak is. Mi is az a N epszovetseg: Irta : VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár V. A Népszövetség Tanácsa — összetétele A

N. Sz.-nek legtöbbet emlegetett szerve a Tanács. A Tanács minden negyedév első hétfőjén összeül, a tanácskozásokon a tagállamokat nagyrészt a külügyminiszterek képviselik, és az ülések közötti időben folytatott eszmecseréken sokszor nagyjelentőségű politikai megállapodások jönnek létre. Ezért a tanácsüléseket a sajtó is nagy figyelemmel kíséri. A Tanács volt az a népszövetségi szerv, amely a népszövetségi kölcsönt megszavazta. A Tanácsnak referált annak idején minden három hónapban Smith Jeremiás, a Tanács tárgyalta a numerus clausus ügyét, az úgynevezett szentgotthárdi ügyet és végül a Tanács az, amely előtt az úgynevezett magyar-román optánspör hosszú évek alatt sem tudott befejeződni. Ezek a magyar vonatkozású ügyek egyébként érdekességet és színt kölcsönözve a különben inkább adminisztrációs kérdésekkel foglalkozó, negyedévenként ismétlődő tanácsüléseknek, a világsajtó képviselőit Genfbe vonzották és életet hoztak a genfi népszövetségi palota üvegtermébe, ahol a Tanács ülésezni szokott. Mondják is tréfásan, hogy a genfiek hálával tartoznak Magyarországnak, mert ha nem lennének magyar ügyek, a genfi szállók a tanácsülések alatt üresen maradnának. A tanácsnak eredetileg négy állandó és négy nem állandó tagja volt. 1922-ben a nem állandó tagok számát felemelték hatra, 192(i-ban pedig az állandó tagok száma Németország belépésével ötre emelkedett és egyidejűleg a nem állandó tagok számát kilencre emelték, amelyek közül a Közgyűlés minden évben hármat-hármat választ három évre szótöbbséggel. Választható a N. Sz. bármely tagállama, a közgyűlés azonban kétharmad többséggel elhatározhatja valamely állam újramegválaszthatóságát. Ez nem jelent jogi kötelezettséget arra, hogy az illető államot meg is válasszák, csupán azt jelenti, hogy az illető állam, a tagságának lejártát követő három éven belül, újból megválasztható, de facto mégis a határoza-