Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 36. szám - Miért nincs Hungárián Information Bureau Londonban? Nemzetek harca Londonban az idegenforgalomért

Magyar Külpolitika 8 36. szám Miért nincs Hungárián Information Bureau Londonban? Nemzetek Karca Londonban az idegenforgalomért Irta : CZENNER JENŐ Dr. London, 1929 szeptember 27. A

Piccadilly közvetlen környékén, a Haymarket-en, az alsó Regent Streeten, Coventry- és Cockspur Streeten és a Strandon egymás hegyén-hátán állanak a különféle nemzetek utazási és információs irodái. Egy-egy előretolt hadállás mindegyik, melyből az illető nemzet idegenforgalmi szervei az ötletesnél ötletesebb reklámok pergőtüzét bocsájtják a városra. A legjobb helyek egyikén, a Coventry Street és Haymarket sarkán, mindkét forgalmas utcára nyíló kirakattal ott áll a Svédek jól felszerelt és fényes berendezésű propagandairodája. A Coventry Street felé néző kirakatban a Sassnitz és Trelleborg közt közlekedő komphajó, a „Konung Gustaf V." modellje látható, éppen amint rátolják a Hamburg—Stockholm és Berlin—Stockholm közti közvetlen vasúti kocsikat. A másik kirakat prospektusok ezreivel van tele, melyek Stocktolmtól és Upsalatól Götheborgig mindenféle helyet ajánlanak úticélul és ígérnek róluk részletes tájékoztatást. És bent az irodában valóban minden adat, sőt minden vasúti jegy is készen áll. Az iroda egyúttal az összes svéd hajóstársaságoknak is ügynöksége és jegykiadóhelye. A svédektől alig pár lépésnyire a Haymarketen ott áll a konkurrenciára kész Dán utazási iroda is. Az ő kirakatukban is hajómodel áll, de a „Parkston" gőzös modelje, amely Harvich-Esbjerg közti vonalon bonyolítja le Anglia forgalmát a kontinenssel, ill. Dániával és Skandináviával. A dánok is árulnak vasúti és hajójegyeket, útikönyveket, ök azonban túltesznek a svédeken, mert náluk a londoni színházak jegyei is kaphatók. (Hiszen aki színházba jár, az utazni is szokott. És mért ne szoktassák az irodába az ilyen közönséget?) Azonkívül a legközelebb induló hajó neve is mindig olvasható a kirakatban. Szemben, az utca túlsó oldalán a legnagyobbszabású ilyenfajta irodák egyike büszkélkedik: a „Freneh National Touring Office" kirakatában a legelső francia fürdőhelyek és Tunis, Alger és a többi francia gyarmatok öles plakátjai. Nemcsak az összes francia vasút- és hajóstársaságokat, meg a „French Touring Club"-ot képviseli, hanem csoportos és egyéni autóbusz- és autótúrákat rendez Franciaországban és persze ezekre is toboroz résztvevőket. A Franciák szomszédságában is ott áll harcrakészen, nem ugyan a francia kontinentális, de annál inkább a különösen távolabbi francia gyarmati propaganda ellensúlyozására az ezer ötlettel fölszerelt, dús kirakatú „Indián States Railways" iroda. Üvegszekrényekben miniatűr Himaláját, Darjeelinget, Benarest tár elénk a Ganges habjaiban fürdő hindukkal. Kapható itt persze mindenféle indiai csecsebecse, de vasúti és hajójegy is, és bármikor fillérre pontosan megmondják, hogy Bombey melyik szállodájában mibe kerül a szoba vagy ellátás. Valamivel odébb az amerikai rohamcsapatok impozáns főhadiszállása feketéllik: az „American Express Company" európai főirodája. Hogy itt mi minden folyik, kezdve a menet jegy eladáson egészen a teljes Európában megszervezett Amerika-propaganda irányításáig, azt egy ilyen rövid cikk keretén belül még hozzávetőlegesen sem lehet felvázolni. Elég az, hogy a harcban bizony Amerika is részt vesz, mégpedig a legnagyobb ágyúival. Lehetetlen volna most csak végig is venni az összes nemzetek irodáit, azért csak futólag említek még néhányat, mint a „Norvay House"-t a Cockspur Streeten, melyben együtt van a kereskedelmi kamara kirendeltsége, a követség, a Norvég Club, egy sereg norvég ipari és kereskedelmi részvénytársaság londoni irodája, a földszinti üzlethelységeket pedig a Norvég Bank és „Norvégián States Railways" információs és utazási irodája foglalja el, vagy a holland és olasz propagandákat, melyeket a hajóstársaságaik vették át. Inkább oda vessünk még egy pillantást a Regent Streetre, ahol egymás mellett áll két bennünket is közelről érintő iroda: a német és a cseh. A „Germán Railway Information Bureau" a tisztán propaganda és információs iroda prototípusa. Nem foglalkozik menetjegyeladással, minden szolgáltatása ingyenes a közönség számára, célja — mint a Reichsbahnzentrale für den Deutschen Reiseverkehr irodájának — kizárólag Németország propagálása. Ezt azonban — mint statisztikájának számadataiból is kitűnik — annál alaposabban végzi el. A tavalyi (1928-as) szezon (január—szeptember) kimutatása szerint 463.989 csak Németországból kapott propagandairatot juttatott az angol utazóközönség kezeihez. 152 londoni és 321 egyéb utazási irodát lát el állandóan Németországra vonatkozó információs anyaggal. A R. D. V. plakátjaival lépten-nyomon találkozhatunk a földalatti vasút állomásain, sőt már angol közlekedési vállalatokat is sikerült rávennie, (főleg Cookot és a Southern Railwayt) hogy Németországról propagandafüzeteket és plakátot is nyomassanak. Minden eszközt megragad, hogy iskolákban, klubbokban stb. előadásokat tartasson, és az előadókat mindenkor bőségesen ellátja forrásmunkákkal, sőt diapositívekkel és filmekkel is. Ha ezt a hatalmas propagandamunkát tekintetbe vesszük, szinte természetesnek tetszik, hogy az irodát mintegy 50.000 ember kereste fel információért. Érdekes azonban, hogy sokan érdeklődnek a német irodában Budapest és Magyarország iránt is. Annyira, hogy bár az irodának igazán nem célja, hogy Magyarországot propagálja, mégis, hogy közönségét mindenben kielégíthesse, hajlandó addig, mig Londonban külön magyar iroda nincsen, magyar prospektusokat is raktáron tartani. Bármennyire örömmel kell is fogadnunk a „Germán Railway Information Bureau"-nak ezt a lépését, Magyarország szempontjából, nem szabad ezzel egyszerűen megelégednünk, sőt éppen intő jelet kell, hogy lássunk benne arra, hogy a helyzet mennyire megérett Londonban a magyar idegenforgalmi kirendeltség felállítására. Bárhogyan is, de elő kell teremtenünk azt az, — egyébként nem is túlságosan nagy — összeget, mely a propagandairoda felállításához szükséges, hogy végre Magyarország is beleszólhasson az idegenforgalomért itt vívott küzdelembe.