Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 36. szám - Az utódállamok 33.8 milliárd pengővel gazdagodtak Magyarország rovására. Mekkora a trianoni Magyarország nemzeti vagyona?
November 9 vét kapkodták, a szerző a politikában is nagj. ember lett, aki Brianddal akart megmérkőzni. A hangulat azonban ellene fordult és az 1924. évi választásokon megbukott. Erre újra visszatért a tollhoz és főszerkesztője lett Clemanceu-párti L'Echo National című napilapnak, melyben szabad folyást adhatott türelmetlen sovinizmusának. A következő választásra kibékült Brianddal és Belfort város képviselőjeként újra bevonult a kamarába, de ottani működését megint Briand-elleni rohammal kezdte Lo:,arno miatt. 1926-ban sikerült is megbuktatnia Bnandí. Az ellenfelek most egy kabinet tagjai. Tardieu a miniszterelnök és Briand maradt a külügyek reszort-minisztere, aki még mindig nem fáradt bele abba a küzdelembe, hogy megmentse Franciaországot az elvesztett békétől. Merre halad e kettős vezetéssel a francia politika, erre a kérdésre alighanem rövid időn belül a mainál precízebb választ adhatunk. Az utódállamok 33.8 milliárd pengővel gazdagodtak Magyarország rovására Mekkora a trianoni Magyarország nemzeti vagyona ? F ellner Frigyes dir., a budapesti közgazdasági egyetem nagynevű tanára, a Société Belge d'Études et d'Expansion folyóiratának legújabb számában rendkívül érdekes cikkben ismerteti a trianoni Magyarország nemzeti vagyonát. Ez a cikk, részletes okfejtés után, a következőkép állapítja meg a magyar nemzeti vagyonnak a jelenlegi mérlegét: I. Ingatlan birtok 11.252,473.280 P II. Bánya és ipari telepek . . 1.460,089.490 P III. Épületek 8.190,278.652 P Ingatlan összesen: 20.902,841.422~P~ IV. Közlekedési és száll, eszközök 2.921,434.609 P 32.41% 4.20% 23.59% 60.20% 8.41% 30.30% 1.09% 1007c V. Ingó vagyon 10.519,368.418 P VI. Külföldi követelés .... 370,893.470 P A nemzeti vagyon összesége: 34.714,537.919 P Külföldi adósság: 2.633,989.541 P A nemzeti vagyon nettó értéke: 32.080,548.378 P A cikk a következőkép végződik: Azt a kérdést már most, vájjon a jelenlegi Magyarország nemzeti vagyona ténylegesen növekedett-e az elmúlt tizenöt esztendőben, nagyon nehéz eldönteni, mert számos körülményre kell tekintettel lennünk. Számításaim szerint a magyar szent korona országaiban a háború előtt 1912-ben a nemzeti vagyon értékét 48.103 milliárd pengőre lehet éz-tékelni, ebből a nemzeti vagyonból a jelenlegi Magyarország területére a kvóta arányában 18.161 milliárd pengő esik, ami annyit jelentene, mintha a nemzeti vagyon növekedése 13.918,930.303 pengő, azaz 76.5% lenne. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy e szám szerint való igen nagy növekedés nem jelenti a vagyonnak tényleges anyagi megnövekedését. Mert ebből az értéknövekedésből 8.352 milliárd pengőt kell az árak növekedésének a terhére írni, amennyiben a pénz értékcsökkenése következtében általános drágulás állott be. Ez a drágulás az 1913. évi árakhoz viszonyítva 35%-os áremelkedésnek felel meg. Egy további oka a nemzeti vagyon megnövekedésének, hogy a korona értékcsökkenésének következményekép az ország külföldi adóssága 3.175 milliárd pengővel csökkent. Mindennek megfelelően a nemzeti vagyon tényleges értékemelkedése mindössze 2.391,142.488 pengő! Ez az értéknövekedés pedig elenyészően csekély összeg ahhoz a veszteséghez képest, amelyet az ország a trianoni békeszerződéssel veszített, ami kitűnik abból, hogy a háború előtti értéket véve a magyar szent korona országainak vesztesége, illetve az utódállamok nemzeti vagyonának gazdagodása Magyarország rovására 29.205 milliárd aranykoronára, illetve 33.835 milliárd pengőre rúg, mely összeggel az utódállamok minden ellenszolgáltatás nélkül gazdagodtak. Ma tehát, amikor a párisi keleti jóvátételi konferencián újabb jóvátételi követelésekkel álltak elő, noha a népszövetségi kölcsön felvételekor Magyarország kifejezetten azzal a feltétellel vállalt 200 millió aranykoronás jóvátételi terhet 1943-ig, hogy ezzel egyszersmindenkorra vége a jóvátételnek, kétszeres jelentősége van ennek a cikknek, mely reflektor fényével világít reá arra az elképesztő kapzsiságra, hogy éppen a kisantant újabb követelőzései miatt akadtak meg a tárgyalások, noha a kisantant államok oly óriási értékkel gazdagodtak, minden ellenszolgáltatás nélkül a mi rovásunkra, hogy jog és igazság szerint nekünk lenne követelni valónk ő tőlük és nem fordítva. A magyar kormány ezúttal szilárdan kitart álláspontja mellett, hisszük, hogy a kitartásnak meg is lesz a gyümölcse. Aldovrandi-Marescotti gróf eddigi berlini olasz követ, akit Mussolini a követség egész személyzetével együtt váratlanul elmozdított, mert a követség épületéből eddig fel nem derített módon ellopták a titkos siffrekulcsot.
