Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 36. szám - Az utódállamok 33.8 milliárd pengővel gazdagodtak Magyarország rovására. Mekkora a trianoni Magyarország nemzeti vagyona?

November 9 vét kapkodták, a szerző a politikában is nagj. ember lett, aki Brianddal akart megmérkőzni. A hangulat azonban ellene fordult és az 1924. évi választásokon megbukott. Erre újra visszatért a tollhoz és főszer­kesztője lett Clemanceu-párti L'Echo National című napilapnak, melyben szabad folyást adhatott türelmetlen sovinizmusának. A következő válasz­tásra kibékült Brianddal és Belfort város képviselő­jeként újra bevonult a kamarába, de ottani működé­sét megint Briand-elleni rohammal kezdte Lo:,arno miatt. 1926-ban sikerült is megbuktatnia Bnandí. Az ellenfelek most egy kabinet tagjai. Tardieu a miniszterelnök és Briand maradt a külügyek re­szort-minisztere, aki még mindig nem fáradt bele abba a küzdelembe, hogy megmentse Franciaországot az elvesztett békétől. Merre halad e kettős vezetéssel a francia politika, erre a kérdésre alighanem rövid időn belül a mainál precízebb választ adhatunk. Az utódállamok 33.8 milliárd pengővel gazdagodtak Magyarország rovására Mekkora a trianoni Magyarország nemzeti vagyona ? F ellner Frigyes dir., a budapesti közgazdasági egye­tem nagynevű tanára, a Société Belge d'Études et d'Expansion folyóiratának legújabb számában rendkívül érdekes cikkben ismerteti a trianoni Ma­gyarország nemzeti vagyonát. Ez a cikk, részletes okfejtés után, a következőkép állapítja meg a magyar nemzeti vagyonnak a jelenlegi mérlegét: I. Ingatlan birtok 11.252,473.280 P II. Bánya és ipari telepek . . 1.460,089.490 P III. Épületek 8.190,278.652 P Ingatlan összesen: 20.902,841.422~P~ IV. Közlekedési és száll, eszközök 2.921,434.609 P 32.41% 4.20% 23.59% 60.20% 8.41% 30.30% 1.09% 1007c V. Ingó vagyon 10.519,368.418 P VI. Külföldi követelés .... 370,893.470 P A nemzeti vagyon összesége: 34.714,537.919 P Külföldi adósság: 2.633,989.541 P A nemzeti vagyon nettó értéke: 32.080,548.378 P A cikk a következőkép végződik: Azt a kérdést már most, vájjon a jelenlegi Ma­gyarország nemzeti vagyona ténylegesen növeke­dett-e az elmúlt tizenöt esztendőben, nagyon nehéz eldönteni, mert számos körülményre kell tekintettel lennünk. Számításaim szerint a magyar szent korona országaiban a háború előtt 1912-ben a nemzeti va­gyon értékét 48.103 milliárd pengőre lehet éz-tékelni, ebből a nemzeti vagyonból a jelenlegi Magyarország területére a kvóta arányában 18.161 milliárd pengő esik, ami annyit jelentene, mintha a nemzeti vagyon növekedése 13.918,930.303 pengő, azaz 76.5% lenne. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy e szám szerint való igen nagy növekedés nem jelenti a va­gyonnak tényleges anyagi megnövekedését. Mert eb­ből az értéknövekedésből 8.352 milliárd pengőt kell az árak növekedésének a terhére írni, amennyi­ben a pénz értékcsökkenése következtében általános drágulás állott be. Ez a drágulás az 1913. évi árak­hoz viszonyítva 35%-os áremelkedésnek felel meg. Egy további oka a nemzeti vagyon megnövekedésé­nek, hogy a korona értékcsökkenésének következ­ményekép az ország külföldi adóssága 3.175 milliárd pengővel csökkent. Mindennek megfelelően a nemzeti vagyon tényleges értékemelkedése mindössze 2.391,142.488 pengő! Ez az értéknövekedés pedig elenyészően csekély összeg ahhoz a veszteséghez képest, amelyet az ország a trianoni békeszerződéssel veszített, ami kitűnik abból, hogy a háború előtti értéket véve a magyar szent korona országainak vesz­tesége, illetve az utódállamok nemzeti vagyonának gazdago­dása Magyarország rovására 29.205 milliárd aranykoronára, illetve 33.835 milliárd pengőre rúg, mely összeggel az utód­államok minden ellenszolgáltatás nélkül gazdagodtak. Ma tehát, amikor a párisi keleti jóvátételi kon­ferencián újabb jóvátételi követelésekkel álltak elő, noha a népszövetségi kölcsön felvételekor Magyaror­szág kifejezetten azzal a feltétellel vállalt 200 millió aranykoronás jóvátételi terhet 1943-ig, hogy ezzel egyszersmindenkorra vége a jóvátételnek, kétszeres jelentősége van ennek a cikknek, mely reflektor fé­nyével világít reá arra az elképesztő kapzsiságra, hogy éppen a kisantant újabb követelőzései miatt akadtak meg a tárgyalások, noha a kisantant államok oly óriási értékkel gazdagodtak, minden ellenszolgáltatás nélkül a mi rovásunkra, hogy jog és igazság szerint nekünk lenne követelni valónk ő tőlük és nem for­dítva. A magyar kormány ezúttal szilárdan kitart ál­láspontja mellett, hisszük, hogy a kitartásnak meg is lesz a gyümölcse. Aldovrandi-Marescotti gróf eddigi berlini olasz követ, akit Mussolini a követség egész személyzetével együtt váratlanul elmozdított, mert a követség épületéből eddig fel nem derített módon ellopták a titkos siffrekulcsot.

Next

/
Thumbnails
Contents