Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - A magyar kisebbségi intézet ankétja

21 MELLÉKLET A „MAGYAR KÜLPOLITIKA" 2. SZÁMÁHOZ A MAGYAR KISEBBSÉGI INTÉZET ANKÉTJA Apponyi Albert gróf: Mai külpolitikánk legfontosabb feladata, hogy megmentsük a Trianon elszakította magyarságot — Teleki Pál gróf az eddig végzett tudományos munkálatokról — Faluhelyi Ferenc, vitéz Nagy Iván, Horváth Jenő és Szabó Pál a Kisebbségi Intézet programmjáról. \ pécsi Erzsébet-tudományegyetem Nemzetközi Jogi Intézetében felvetődött egy Magyar Kisebbségi Intézet alakításának a gondolata. Egy ilyen új, egyetemi intézmény célszerűségének és szükségességének megvitatása céljából Faluhelyi Ferenc egyetemi tanár, a pécsi Nemzetközi Jogi Intézet igazgatója a Magyar Külügyi Társaságban 1928 december 14-én délutánra ankétszerű eszmecserére meghívta közéletünk számos tudományos, politikai és társadalmi előkelőségét, akik nagy számmal eleget is tettek a meghívásnak. Lukács György v. b. t. t., az értekezlet elnöke, magas színvonalú bevezetőjében rámutatott arra, hogy a kisebbségi kérdés azelőtt csak államjogi probléma volt, nemzetközi jogi kérdéssé csak a békeszerződések tették. Magyarország -— mondotta, — még a múlt században rendezte nemzetiségi kérdését olyan liberális szellemben, hogy ha a tőlünk elszakított magyarságnak ma annyi joga volna, mint amennyit mi annak idején a mi nemzetiségeinknek garantáltunk, meg lehetnének elégedve. Sajnos azonban a kisebbségek védelmével megbízott nemeztközi faktorok még az általuk meghatározott minimális védelmet sem gyakorolják. Az Állandó Nemzetközi Bíróság kapuja is valósággal el van barrikádozva előttük, mert hiszen oda is csak a Népszövetségi Tanács testén keresztül lehet bejutni. Épp ezért nagy nemzeti kötelességünk érdekében jó szolgálatot teljesített Faluhelyi professzor, hogy a kisebbségi kérdés tudományos alapon való tárgyalására egy Magyar Kisebbségi Intézet felállításának eszméjét felvetette. Az intézet egyik feladata lenne, hogy a kérdés egész komplexumát tudományos feldolgozásban úgy készítse elő, hoery annak anvaga később fel legyen használható a kisebbségeink érdekében tc endő lépéseknél is. Faluhelyi Ferenc bevezető előadása A nagy tetszéssel fogadott megnyitó beszéd után Faluhelyi Ferenc professzor mondotta el következő bevezető előadását a kisebbségi intézet felállításának szükségességéről : — A pécsi m. kir. Erzsébet tudományegyetem jog- és államtudományi karán immár harmadik éve működik egy szerény keretek közé ékelt nemzetközi jogi intézet. Ennek az intézetnek feladata a nemzetközi jog egész körére kiterjedő problémáknak tudományos vizsgálata. A tudomány szempontjából ezeknek a kérdéseknek fontossága tekintetében különbséget tenni nem lehet. Vannak azonban a ma élő nemzetközi jognak olyan nagy és fontos kérdései, amelyek a mi magyar nemzeti életünket is létbe vágóan érdeklik és amelyeknek tehát, ha nem is a tudományosság szempontjából, de magyar nemzeti szemportból mégis a többi nemzetközi jogi problémák felett nagyobb fontosságot és elsőbbséget kell biztosítanunk. Ezen nagyfontosságú nemzetközi jogi problémák között pedig első helyen áll a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének kérdése. Ez az oka annak, hogy működésünknek kezdete óta különös figyelmet fordítottunk a kisebbségi kérdéssel összefüggő problémák megvitatására, aminek során a múlt tanév második felében intézetünkben felmerült az a gondolat és óhaj, hogy a kisebbségi kérdéseknek önálló, tudományos kutatására valamelyik egyetemünkkel kapcsolatban egy magyar kisebbségi intézet létesüljön. Mielőtt megtettük volna a kezdeményező lépéseket a m. kir. kormánynál és a magyar társadalomnál is, hogy egy ilyen intézet létesítésének anyagi és személyi feltételeit is megteremthessük, szükségét éreztem annak, hogy az érdekelt tudományos és politikai tényezők bírálata alá bocsássuk azt az alapvető kérdést, vájjon szükséges-e nemzeti szempontból és a magyar tudományosság szempontjából is egy ilyen tudományos kutató intézetnek magyar talajon mielőbb való létesítése. Ez volt az oka annak, amiért a mai ankótszerü megbeszélésre mélyen tisztelt vendégeinket meghívni bátor voltam. 1. Hazánknak alkotásokban gazdag kultuszminisztere a magyar kultúrfölénynek az utódállamok felett messze kimagasló voltát nem egy nagyjelentőségű intézményünkkel már beigazolta és azok a kutató intézetek, melyek az ö kormányzata alatt létesültek és a tudományos élet különböző irányaira terjeszkednek ki, a külföld legnevesebb ilyen jellegű intézeteivel bátran felvehetik a versenyt. Azok között a tudományos problémák között azonban, amelyeknek kutatása és felderítése a tudományos világ érdeklődését ma leköti, a legelső helyek egyikén áll a kisebbségi jogvédelem problímája is. És én azt hiszem, hogy ep ezért a magyar tudományosság nívójának ezen a téren is biztosítása kell, hogy egyik legfőbb oka legyen egy ilyen, a kisebbségi problémáknak a kutatására hívatott magyar tudományos intézet mielőbbi létesítésének. 2. De a tudományos szempontokon kívül éppen nem jelentéktelen politikai szempontok is sürgetően követelik egy ilyen magyar kisebbségi intézetnek a felállítását. a) Hiszen három és fél millió magyar testvérünk él ma a magyar állam testétől elszakítva, mint a