Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 36. szám - Szupremácia helyett paritás

X. ÉVFOLYAM • 36. SZÁM BUDAPEST. 1929 NOVEMBER 9. POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI, IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES : BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK : POPOVITS SÁNDOR SERÉDI JUSZTINIÁN TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GYULA BÁRÓ ALELNÖKÖK i EÖTTEVÉNY1 OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV. LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA TARTALOM: Albrecht Ferenc: Szupremácia helyett paritás 1 Csekey István: A vilnai Báthory István-egyetem ünnepén 3 Figyelő 5 Tardieu 6 Az utódállamok SS.8 milliárd pengővel gazdagodtak Magyarország rovására _ 7 Czennei Jenő: Miért nincs Hungárián Information Bureau Londonban 8 Vladár Ervin: Mi is az a Népszövetség? V 9 Innen-Onnan 11 A némel-lengyel megegyezés 12 Szlovenszkó megválasztott képviselői és szenátorai 12 Etédi: Öt országon keresztül XVI. l.j A német népszavazási akció H KZ lN™l^™™^T UN,° Szupremácia helyett paritás ELNÖK , BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK LUKÁCS GYÖRGY NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA. FŐTITKÁR. RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK : HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK . ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG •. ELNÖK . EÖTTEVÉNYI OLIVÉR TAGOK ALBRECHT FERENC FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V PARLAMENT XI TELEFON. AUT 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE 12 P FÉLÉVRE , 22 P EGÉSZ ÉVRE 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KLIMES KÁROLY Irta: ALBRECHT FERENC A

kiegyezés korának e két jellegzetes politikai kifejezését hosszú évek után Jakabffy Elemér használta először, mikor ez év nyarán Temesvárott, mint kisebbségi politikus nagyobb politikai beszédet mondott s abban oda konkludált, hogy a magyarság ezelőtt a Bánátban politikai szupremáciára tört az ott élő nemzetiségekkel szemben, ma azonban csak paritást kíván s egyenlőjogú félként akar a Bánátban tovább élni. Jakabffy azonban kisebbségi politikus, aki csak lojális politikát csinálhat abban az államban, melyben magyar testvérei millióinak jogaiért küzd. De ez a szembeállítása a fogalmaknak nem marad meg a Bánát szük határai között s nem csak az ott élő különféle nemzetiségek együttműködésére alkalmas plattform, hanem a magyar revíziós politikának, az új s kialakulóban lévő — jórészben már ki is alakult — magyar politikai ideológiának alapvető programmtétele is. Ottlik László nagyszerű cikke az új Hungária felé, az uralkodórendszer reprezentatív szemléjében, mint Jakabffy beszéde — két egymástól eltérő kiindulási ponttal — ugyanazt a megváltozott felfogást és a célkitűzések átalakulását mutatják, melyen a magyar közgondolkodásnak átmennie kell, hogy a nemzet ne csak érezze a megoldandó nagy problémát, hanem világosan lássa is a nagy célhoz vezető utat. A magyar békerevizió kérdéséről, mióta azt Rothermere lord örök hálánkra aktuálissá tette, sokat írtak és még többet beszéltek, de a kérdés lényegét kevesen fogták meg. Kétségtelen, a revíziónak vannak nemzetközi politikai előfeltételei, mely előfeltételek megteremtésére a sajtópropaganda, a nagy ?yy példány ára 1 9>