Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - Öt országon keresztül. Szaloniki. 15. [r.]

Magyár KMpolitikü 16 35. szám fele a XVI. században Spanyolországból bevándorlót! zsidók utódja. Egyrészük pedig időközben áttért a mohamedán hitre és külön szektát alkotott, a „ma­minit", mely elzárkózott a zsidóktól, nem házasodott velük össze, de éppen úgy elzárkóztak tőle a törökök is. mert azzal gyanúsították, hogy hívei titokban a talmudot olvassák és a zsidó hit szerint élnek. Ma már a mohamedánok nagyrésze kivándorolt és annyi görög költözött helyükre és a szintén kiűzött bolgá­rok helyére, hogy a város féligmeddig görög jellegű. Amint bemegyünk a bokáig érő porban, az állomás hátamögött néhány percnyire megkezdődő főutca házain már csupa héber- és görögnyelvű plakátokat látunk. A gyermekek ordítozva árulják a héber és görög lapokat. Máig is négy zsidó napilap jelenik meg a városban. A főutcának ez a része óriási edénypiac, mert dombokon és gödrökön mindenfelé fazekasok árulják portékáikat. A sok vizeskorsó és konyhaedény mel­lett feltűnnek a gyermekjátéknak látszó apró tányé­rok és korsócskák. Az élénk sárgáspiros mázú edények azonban nem gyermekek részére készültek, hanem ál­dozati edények a sírokra. Ha nem is él akkora temető­kultusz a görögöknél, mint a bolgároknál, de az az ókori szokás megmaradt náluk is, hogy halottak­napján, a főbb ünnepeken és a halott nevenapján a családtagok kivonulnak a sírhoz és teljes ebédet visz­nek ki. A bolgár a rendes otthoni tálakat, tányérokat és üvegeket használja, a görög azonban ezeket a kü­lön áldozati edényeket. Levestől kezdve gyümölcsig kirakják a többfogásos ebédet a sírra, a korsóoskákat megtöltik olajjal és borral, aztán várják a papokat, akik magas, fekete süvegükkel teljes ornátusban lassú léptekkel sétálnak sírtól-sírig; valami kevés pénzért rövid imát mondanak és megszentelik az ételt és italt. Azután összeszedik a gyászolók az ételes edé­nyeket, ha nem jönnek szegények a sírhoz, akik elfo­gyaszthassák és útközben a temető előtt hosszú sor­ban üldögélő koldusok közt osztják ki. A távolból felénk világít a hatalmas fehér vi­lágítótorony, melyhez széles fasor vezet. Itt már a tengerparton vagyunk és kitárul amfiteatrumszerű­Ieg a város sok rendetlen utcája, szemben a hegyolda­lon. A hegy tetején az egykori Akropolisz helyén áll a megrongált fellegvár, melyet a velenceiek építettek. Amikor török uralom alá került, neve is Jedikulére változott. Az egykori görög templomok mecsetekké alakultak, s most visszaváltoznak sorra újra görög templommá. Impozáns, nagy építmény három is van köztük. A zsidóknak állítólag huszonhét zsinagógájuk van, de nevezetesebb műalkotás nincs közöttük. Meg­vannak még a római korból a diadalív kövei is. Augus­tus császár állíttatta s alatta fut keresztül a főút; hajdan fehér márványtáblákkal volt fedve, de ezeket rég leszedték róla. Annál több zöld márványoszlop és oszloptöredék maradt meg a citadellában. Zöld már­ványból van a szószék a Hagia Szófia mecsetben is, a hagyomány szerint erről prédikált valaha Pál apostol, amikor még Tesszalonikének hívták Szalonikit, Nagy Sándor testvérének nevéről. A szerbek ma Szolunnak hívják és nagyon szeretnék rátenni kezüket. Egye­lőre csak ennyit értek el, hogy megvan a kikötőben a szerb szabad zóna, ahol szerb vámhivatalnokok sü­rögnek-forognak. Etédi. (Folytatjuk.) • HÍREK t Változás a külügyminisztérium sajtóosztályában Bárdossy László, külügyminiszteri osztálytanácsos, mint értesülünk, megvált a minisztérium sajtóosztályától, melynek vezstését Csáky István gróf vette át. Bárdossy Lászlót, aki évek óta végezte fáradhatatlan energiával felelősséggel teljes nehéz feladatát valamennyi érdekelt legnagyobb megelégedé­sére, a londoni követségre helyezték át, amely helyen az eddi­ginél is nagyobb tere jut képességei érvényesítésére. Walkó Lajcs külügyminiszter, ez alkalomból Bárdossy Lászlónak igen meleghangú elismerését fejezte ki. Csáky István gróf eddig a sajtófőnök helyettese volt és különösen a Népszövetség ülésezései alkalmával fejtett ki, a magyar de­legáció tagjaként, kiváló tevékenységet. Ez alkalommal ugyan­csak a sajtóosztályba helyezték át Thuránszky László követ­ségi titkárt, aki eddig a bukaresti követségen teljesített szol­gálatot. A Külügyi Társaság Pápán A Külügyi Társaság Antal Géza püspöknek, a Külügyi Társaság elnöki tanácsa tagjának a kezdeményezésére kedden este — vidéki propaganda útjainak a során — előadást ren­dezett Pápán. Az előadás a Városháza dísztermében volt, amely ez alkalommal egészen megtelt érdeklődő közönséggel, köztük a város társadalmának számos előkelő tagjával. Az elő­adóikat Antal Géza püspök üdvözölte meleg szavakkal, és ja­vaslatára a jelenlévők táviratban üdvözölték ragaszkodó tisz­teletük jeléül Apponyi Albert grófot, a Külügyi Társaság el­nökét. Pékár Gyula ny. miniszter, a Külügyi Társaság alel­nöke, bevezető szavaiban viszont arra az érdemdús diplomá­ciai tevékenységre mutatott reá, amelyet Antal Géza püspök fejt ki immár évtizedek óta Hollandiával kapcsolatban, annyi eredménnyel és annyi sikerrel. Pékár Gyula előadásában a diplomáciai tevékenységről szólott, azzal a sajátos művészet­tel, amely minden előadását oly ötletessé és élvezetessé teszi. Utána Eöttevényi Olivér, a Külügyi Társaság ügyvezető alelnöke ismertette, színes példákkal illusztrálva, azt a cél­tudatos és kitartó ellenséges propagandát, amelyet a kis­antant államok vezetőpolitikusai a háború kitörésének a pilla­natától ellenünk folytattak. Végül Zichy Ernő gróf a kisebb­ségi kérdés főbb problémáit világította meg személyes vissza­emlékezésekkel színezett előadásában. Tenzlinger József dr. polgármester lelkes zárószavai után a Városi Kaszinóban ünnepi estebéd volt, amelynek során Tenzlinger József, Antal Géza püspök, Sulyok Dezső ügyvéd, Pékár Gyula, Eöttevényi Olivér és Zichy Ernő gróf mondottak felköszöntőt. Résztvett még a Külügyi Társaság kirándulásán Radisics Elemér, a Külügyi Társaság igazgatója is. Az előadói est kétségtelen nagy sikere elsősorban Antal Géza püspök és Tenzlinger József polgármester lelkes és önzetlen fáradozásának köszön­hető. A megjelent előkelőségek névsora, a már említetteken kívül a következő: Hamuth János rendőrtanácsos, vitéz Soly­mossy János katonai állomásparancsnok, Handl József já­rásbírósági elnök, Blaskovits Árpád, az állampénztár igaz­gatója, dr. Hermann József városi főjegyző, dr. Jerffy József főszolgabíró, Gerdenics Lajos, Székely József, dr. Konkoly Thege Sándor, Varga József, Sulyok József, Vargha Rezső, Tomsich Rezső, Fejes Zsigmond, Tóth Lajos, dr. Kőrös Endre. Szarka Lajcs, Németh Jenő, Kozák Jolán, Bodolay Jenő, Németh József, P. Weisz Richárd, vitéz Draskócy Ist­ván, Wittmann Ignác, Karlowitz Adolf, Horváth Máté, dr. Fürst Sándor, Löwy Kálmán, Pongrácz Józsefné, Mayer Iitvánné, Breuer Lázárné, dr. Cseh-Szombathy Lászlóné, Mes­terházy Lászlóné, Küttel Nándor, Leipnik Ármin, Wolmuth Lajcs, Strcpkó Flórián, Vértes Zoárd, Horváth Endre, dr. Cz?thoffer Antal, Horváth István, Kohn Mihály, Fábián Ká­roly, Mihály Sándor, dr. Kende Ádám, dr. Cseh-Szombathy László. LAPTULAJDONOS MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FeLlő, kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgató: Ilenczi'alvi SZÁSZ ÖDÖN Hellas Irodalmi és Nyomdai R. T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)

Next

/
Thumbnails
Contents