Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - Az osztrák alkotmányreform

Magyar Külpolitika 4 35. szánt korlátozzák a képviselők immunitását. Az immunitás csak szorosan vett képviselői működésre fog kiterjedni. A köztársasági elnököt népszavazással fogják választani minden hét évben. Szavazati joga van minden képviselőválasztónak s a szavazás kötelező, közvetlen és titkos. Hogyha a népszavazás nem hoz abszolút többséget egyik jelöltnek sem, akkor a három legtöbb szavazatot kapott jelölt közül a szövetségi gyűlés (Bundesversammlung) választja meg az elnököt relatív többséggel, szavazategyenlőség esetén sorshúzással. Csak az jelölhető, alki betöltötte 35. élet évét, képviselői választójoga van és nem tagja sem jelenleg uralkodó, sem azelőtt uralkodott családoknak. Minden hét év leteltével új választást tartanak. A lelépő elnök egy alkalommal megválasztható újabb hét évire elnöknek, de azután már nem. A hét évi működési idő letelte előtt újabb népszavazással megfosztható az elnök székétől, hogyha a szövetségi gyűlés ezt kívánja. Ilyenkor a szövetségi gyűlést a nemzeti tanácstól megszavazott indítványra hívják össze. A nemzeti tanács tagjainak legalább fele szükséges, hogy jelen legyen ezen az ülésen és több, mint 'kétharmadával a szavazatoknak lehet kimondani a szöveségi ülés összehívását. A képviselőház ilyen irányú határozata után az elnök tovább nem hivataloskodhatik. Ha a népszavazás az elnök javára üt ki, fel kell oszlatni a nemzeti tanácsot. Az elnök eddig csak fogadalmat tett a köztársaság alkotmányára s törvényeire, ezután éppen úgy, mint az egyes miniszterak, tva'llási formulával is kiegészítheti ezt a fogadalmat, vagyis esküt tehet. A tartományi kancellárt és az ő javallatára a kormány többi tagját a köztársasági elnök nevezi ki és bocsátja el. Az elbocsátáshoz nem kell ellenjegyzés, a kinevezéseket az új kancellár ellenjegyzi. A köztársasági elnök főparancsnoka lesz a szövetséges hadseregnek, megkapja a nemzeti tanács feloszlatásának jogát, de ugyanegy okból csak egyszer élhet ezzel a joggaJ. Az elnökre vonatkozó fenti fontos újítások az alkotmány eddigi 60. §-át módosítják. A 18. §-hoz beadott módosítás szerint a közbiztonság fenntartásával megbízott hatóságok a közrend és béke veszélyeztetése alkalmával önállóan megfelelő intézkedéseket tehetnek. Az elnök maga is elrendelhet ilyen intézkedéseket a kormány javaslatára, hogyha jóvá nem tehető kárt okozna a nemzeti tanács ilyenirányú határozatának megvárása. Ezek a rendelkezések azonban nem állhatnak ellentétben az alkotmánnyal, nem vonhatják maguk után az állam, a tartományok, kerületek vagy községek tartós pénzügyi megterhelését, sem nem róhatnak pénzügyi terheket az egyes állampolgárokra. Fontos újítás az is, hogy a választói jegyzékeket a szövetségi rendőrhatóságok állítják össze. A köztársasági elnök nyitja meg és zárja be a nemzeti tanács ülésszakait a kormány előterjesztésére s a legalább két-két hónapig tartó tavaszi és őszi ülésszak mellett szükség esetén rendkívüli ülésszakot is hívhat egybe. A felsőház neve „Lánder- und Stánderat" lesz. Hivatalból tagjai: minden szövetségi országból a tartományfőnök (Landeshauptmann) és a tartományi kormány pénzügyi referense, Bécsből a polgármester és szintén a szenátus pénzügyi tanácsnoka. Amennyiben ezek közül valaki nemzetgyűlési képviselő, mást hívnak be helyette. A Stánderat a különböző kamarák és szervezetek képviselőiből fog állni és külön törvény fogja összetételét szabályozni. Bármely törvényjavaslat, amennyiben nem alkotmánytörvény, csak akkor adható ki, ha a Lánder- und Stánderat megokoltan vissza nem utasítja. A megokolás az elsőnél csak az lehet, hogy az illető törvény a tartományok hatáskörébe esik, a másodiknál pedig az, hogy az állam gazdasági érdekeit veszélyezteti. A már többször említett szövetségi gyűlés (Bundesversammlung) a nemzeti tanácsból, a Lánder- und Stánderatból s a tartományi kormányok és a bécsi városi szenátus minden tagjából áll. Közös ülésre csak a köztársasági elnök választására, eskütételre és hadüzenet kimondására gyűl össze. új tényező az alkotmányban a népszavazás. Ha a nemzeti tanács több mint fele, de nem egészen kétharmada megszavaz valamely alkotmányváltoztató törvényjavaslatot, a javaslatot népszavazásra kell kitűzni. Ha az érvényes szavazatok többségével elfogadja a nép az illető javaslatot, az alkotmánytörvénynyé válik. A szavazás kötelező mindenkire nézve, akinek megvan a szavazati joga. Újabb módosítás tárgyalja a tartománygyűlések összetételét. Az egyes tartományok 500.000 lélekszámig 30, 1 millióig 40 és azon felül 50 képviselőt választanak. Ugyaneze» kategóiiák szerint az egyes tartományi kormányok tagjainak száma 5, 6, illetőleg 7. Belgrád • • • • nemzetiségi viszonyai A

belgrádi statisztikai hivatal befejezte az 1929 április 15-én tartott belgrádi népszámlálás eredményeinek feldolgozását. A kiadott tájékoztatás szerint a főváros 226.289 lakosa közül 186.607 (82.5%) szerb és horvát, 5.334 (2.3%) szlovén anyanyelvűnek vallotta magát. Az oroszok száma 9.432 (4.2%), a mongoloké 199, az örményeké 107, így tehát az oroszországi emigránsok száma 10.000-en felül van. Német 9.329 (4.1%), magyar 4.980 (2.2%), cseh 2.332, oláh 1.147, tót 650, zsidó 7.443, akik közül 1.651 héber, 605 spanyol, a többi szerb vagy horvát anyanyelvűnek vallotta magát. Albán van 877, francia 494, görög 414, olasz 337 és angol 126. 1921 óta a szerb és horvát lakosság arányszáma 88%-ról 82.5 %-ra esett, a németeké és magyaroké 1—1 százalékkal emelkedett. Aki Belgrádban meg szokott fordulni és hallja lépten-nyomon a társadalom minden rétegében a magyar szót, aligha tekinti hitelesnek a szerb statisztikai hivatalnak ezt a kiadványát. A háború előtt ugyan alig volt valami magyar lakossága a szerb fővárosnak, de azóta olyan tömeges beköltözés folyik, hogy mindenesetre nem komoly az a szám, mely szerint még az ötezret sem éri el. Tárgyi bizonyíték kétkedésünkre az, hogy egyetlen zsidó sem szerepel magyar anyanyelvvel, holott a legelőkelőbb üzleti negyedben is egyre-másra nyitják meg üzletüket a Szabadkáról, Újvidékről és más magyar városokból beköltöző zsidó származású magyar kereskedők. A kisantantállamokban szokva vagyunk az ilyen egyoldalú statisztikákhoz. Románia Erdélyre vonatkozólag gyakorolja az