Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - A német népszavazás

1929 6 November 2 ilyen statisztikagyártást, de a régi királyságból még soha ki nem mutatta anyanyelv szerint a lakosságot, így az őslakó moldvai csángók, a későbbi székely bevándorlók, a világháború óta különösen Bukarestet, Ploestit és Galatzot ellepő magyar beköltözők számának megállapításánál csak az egyházi hatóságok adataira támaszkodhatunk. Ezek szerint az adatok szerint Bukarestben például 150.000 főnyi a magyarnyelvű lakosság; igaz, hogy itt már a háború előtt is egész utcasorokban kizárólag magyarok laktak. Bukarest ezek szerint nagyságra nézve a második magyar város a világon. Belgrád, ha nem vetekedhetik is vele, de mindenesetre ötezernél jóval több magyart számíthat lakói közé. A. német n O

któber 30-án járt le az a határidő, amelyen belül a németországi választók népszavazási kérhettek a Young-tervezet elfogadására vagy elvetésére. 4,100.000 aláíró nevét kellett volna eddig összeszámolni az íveken, mert az alkotmány szerint a képviselőválasztók tíz százalékának kell kérni a népszavazást. Amennyiben összegyűlt volna a 4,100.000 aláírás, a kormány köteles lett volna a kérelmet a parlament elé terjeszteni s ez csak kétharmad többséggel vethette volna el a kérést. A határidő letelt, az aláírások nem gyűltek össze, mert hiszen magában Berlinben is mindössze alig 100.000-en írták alá az íveket s a német nemzeti párt a birodalmi törvényszékhez nyújtott be kérvényt az aláírások határidejének meghosszabbítására. Egyúttal panaszt tett Severin porosz belügyminiszter ellen alkotmánysértés miatt, mert hivatalos hatalmával visszaélve, eltiltotta a tisztviselőket az ívek aláírásától. Addig is, míg a panasz dolgában érdemileg dönt a törvényszék, a népszavazási országos bizottság kéri megsemmisítését a belügyminiszteri rendeletnek s azt, hogy felfüggesztő határozattal mentesítse a tisztviselőket annak rendelkezése alól. A birodalmi törvényszék szerdán elútasította a kérvénynek ezt a részét, mert nem akar elébevágni saját határozatának. Az országos bizottság most elkeseredett harcot folytat a birodalmi kormány ás különösen a porosz kormány ellen s nem kíméli Hindenburg személyét sem, mert az elnök nem avatkozott bele a kormánynak abba az intézkedésébe, hogy a tisztviselők politikai függetlenségét hatalmi úton megszüntette, de egyébként is minden eszközt felhasznál a népszavazás kikövetelése ellen. Németország egész belső békéjét feldúlta most ez a küzdelem. A Young-terv terheit az ország teherbiróképességével arányban nem állónak és el nem birhatónak tartja a német nemzeti néppárt és ezért adta ki a jelszót a népszavazásra, minthogy parlamentáris úton nem tudja megakadályozni a Youngterv elfogadását. A párt, mely egyideig kormányon is volt, az ezelőtti parlamentben még 111 mandátummal rendelkezett, de a tavalyi májusi választásokon csak 73 képviselőt tudott bevinni a birodalmi gyűlésbe. Ezt a nagy csökkenést akkor annak tulajdonították, hogy nem elég demokratikus a párt és ezért Westarp gróf le is mondott az elnökségről és helyette Hugenberg iparos vette át a vezetést. Az új elnök nagyon is Stinnes nyomdokain halad és szédületes vagyonát újabb, meg újabb konszernek alakításával szaporítja. Eredetileg gépgyáros volt, de most már a papíripart, a nyomdákat és a filmipart is erdekeitségébe vonta, erdőségeket vásárol a papírgyártáshoz és sorra szerzi meg a lapvállalatokat. Kezeben épszavazás van Berlinben a Deutsche Zeitung és ennek egész konszernje, a Der Tag és a birodalom minden országában egész sor vezető napilap. A népszavazás melletti küzdelemben Hittlerék, a német fajvédők is csatlakoztak a nemzetiekhez s így Hugenberg megszerezte a mozgalomnak azok sajtóját is, élén a Völkischer Beobachterrel. Hogy a film propagandaerejét is kihasználhassa, megszerezte az Ufa részvénytöbbségét s hogy milyen erőt tulajdonít a kormány is a filmpropagandának, mutatja az, hogy erre a kormány hirtelen az Emelka filmvállalat részvényeit vásárolta össze, hogy ellenagitációt folytathasson. Ez a nagy sajtó- és propagandaszervezet hetek óta szünet nélkül felszínen tartja a népszavazás kérdését. Hogy mégsem tudta megszerezni a szükséges aláírást, az sok tekintetben a porosz belügyminiszter már említett rendeletének tulajdonítható. A tisztviselők nagy többsége ugyanis a német nemzeti párt lelkes híve, vagy talán még inkább a fajvédőmozgalomé. Az alkotmány szerint a közigazgatási hatóságok kötelesek hivatalos helyiségeikben mindenkitől hozzáférhetőleg kitenni aláírásokra a népszavazást kérő íveket. Az első napokban már olyan tömegben jelentek meg a tisztviselők az ívek aláírására, hogy Severin belügyminiszter a maga felelősségére kiadta a jogi szempontból csakugyan el nem fogadható rendeletet a tisztviselők aláírásának eltiltásáról s így nemcsak azok további tömegei maradtak el az aláírástól, hanem hiányzik a függő társadalom részére a felülről jövő példa is. Állami alkalmazottak, a közDonmergue, a francia köztársaság elnöke Brüsszelbe érkezik a belga királyi pár látogatására. A kocsiban Doumergue és Albert király