Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 35. szám - A német népszavazás

1929 6 November 2 ilyen statisztikagyártást, de a régi királyságból még soha ki nem mutatta anyanyelv szerint a lakosságot, így az őslakó moldvai csángók, a későbbi székely be­vándorlók, a világháború óta különösen Bukarestet, Ploestit és Galatzot ellepő magyar beköltözők számá­nak megállapításánál csak az egyházi hatóságok ada­taira támaszkodhatunk. Ezek szerint az adatok sze­rint Bukarestben például 150.000 főnyi a magyar­nyelvű lakosság; igaz, hogy itt már a háború előtt is egész utcasorokban kizárólag magyarok laktak. Bu­karest ezek szerint nagyságra nézve a második ma­gyar város a világon. Belgrád, ha nem vetekedhetik is vele, de mindenesetre ötezernél jóval több magyart számíthat lakói közé. A. német n O któber 30-án járt le az a határidő, amelyen belül a németországi választók népszavazási kérhet­tek a Young-tervezet elfogadására vagy elvetésére. 4,100.000 aláíró nevét kellett volna eddig összeszá­molni az íveken, mert az alkotmány szerint a kép­viselőválasztók tíz százalékának kell kérni a népsza­vazást. Amennyiben összegyűlt volna a 4,100.000 alá­írás, a kormány köteles lett volna a kérelmet a par­lament elé terjeszteni s ez csak kétharmad többség­gel vethette volna el a kérést. A határidő letelt, az aláírások nem gyűltek össze, mert hiszen magában Berlinben is mindössze alig 100.000-en írták alá az íveket s a német nemzeti párt a birodalmi törvény­székhez nyújtott be kérvényt az aláírások határide­jének meghosszabbítására. Egyúttal panaszt tett Severin porosz belügyminiszter ellen alkotmánysér­tés miatt, mert hivatalos hatalmával visszaélve, el­tiltotta a tisztviselőket az ívek aláírásától. Addig is, míg a panasz dolgában érdemileg dönt a törvényszék, a népszavazási országos bizottság kéri megsemmisí­tését a belügyminiszteri rendeletnek s azt, hogy fel­függesztő határozattal mentesítse a tisztviselőket annak rendelkezése alól. A birodalmi törvényszék szerdán elútasította a kérvénynek ezt a részét, mert nem akar elébevágni saját határozatának. Az orszá­gos bizottság most elkeseredett harcot folytat a biro­dalmi kormány ás különösen a porosz kormány ellen s nem kíméli Hindenburg személyét sem, mert az el­nök nem avatkozott bele a kormánynak abba az in­tézkedésébe, hogy a tisztviselők politikai független­ségét hatalmi úton megszüntette, de egyébként is minden eszközt felhasznál a népszavazás kikövete­lése ellen. Németország egész belső békéjét feldúlta most ez a küzdelem. A Young-terv terheit az ország teher­biróképességével arányban nem állónak és el nem birhatónak tartja a német nemzeti néppárt és ezért adta ki a jelszót a népszavazásra, minthogy parla­mentáris úton nem tudja megakadályozni a Young­terv elfogadását. A párt, mely egyideig kormányon is volt, az ezelőtti parlamentben még 111 mandátum­mal rendelkezett, de a tavalyi májusi választásokon csak 73 képviselőt tudott bevinni a birodalmi gyű­lésbe. Ezt a nagy csökkenést akkor annak tulajdoní­tották, hogy nem elég demokratikus a párt és ezért Westarp gróf le is mondott az elnökségről és helyette Hugenberg iparos vette át a vezetést. Az új elnök nagyon is Stinnes nyomdokain halad és szédületes va­gyonát újabb, meg újabb konszernek alakításával szaporítja. Eredetileg gépgyáros volt, de most már a papíripart, a nyomdákat és a filmipart is erdekeit­ségébe vonta, erdőségeket vásárol a papírgyártás­hoz és sorra szerzi meg a lapvállalatokat. Kezeben épszavazás van Berlinben a Deutsche Zeitung és ennek egész konszernje, a Der Tag és a birodalom minden orszá­gában egész sor vezető napilap. A népszavazás mel­letti küzdelemben Hittlerék, a német fajvédők is csatlakoztak a nemzetiekhez s így Hugenberg meg­szerezte a mozgalomnak azok sajtóját is, élén a Völ­kischer Beobachterrel. Hogy a film propagandaere­jét is kihasználhassa, megszerezte az Ufa részvény­többségét s hogy milyen erőt tulajdonít a kormány is a filmpropagandának, mutatja az, hogy erre a kor­mány hirtelen az Emelka filmvállalat részvényeit vásárolta össze, hogy ellenagitációt folytathasson. Ez a nagy sajtó- és propagandaszervezet hetek óta szünet nélkül felszínen tartja a népszavazás kér­dését. Hogy mégsem tudta megszerezni a szükséges aláírást, az sok tekintetben a porosz belügyminiszter már említett rendeletének tulajdonítható. A tiszt­viselők nagy többsége ugyanis a német nemzeti párt lelkes híve, vagy talán még inkább a fajvédőmozga­lomé. Az alkotmány szerint a közigazgatási hatósá­gok kötelesek hivatalos helyiségeikben mindenkitől hozzáférhetőleg kitenni aláírásokra a népszavazást kérő íveket. Az első napokban már olyan tömegben jelentek meg a tisztviselők az ívek aláírására, hogy Severin belügyminiszter a maga felelősségére kiadta a jogi szempontból csakugyan el nem fogadható ren­deletet a tisztviselők aláírásának eltiltásáról s így nemcsak azok további tömegei maradtak el az alá­írástól, hanem hiányzik a függő társadalom részére a felülről jövő példa is. Állami alkalmazottak, a köz­Donmergue, a francia köztársaság elnöke Brüsszelbe érkezik a belga királyi pár látogatására. A kocsiban Doumergue és Albert király

Next

/
Thumbnails
Contents