Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 34. szám - A délszláv állam új beosztása

1929 5 Október 2$ A. délszláv állam új beosztása A

mellékelt térkép mutatja azt az új közigazgatási beosztást, melyet Zsivkovics tábornok teljesen meglepetésszerűleg léptettetett életbe október 4-én. Nemhogy a törvényelőkészítő bizottság tudott volna róla valamit, de a minisztertanácsnak is csak 3-án este mutatta be Zsivkovics már kinyomatva a másnap reggeli hivatalos lap nyomdai íveiből. A hét új bánsággal annak idején foglalkozott a Magyar Külpolitika, most az azóta megjelent térkép kiegészítéséül az egyes^ bánságok nemzetiségi adatait mutatjuk be. A belgrádi adatok hitelességéhez természetesen szó fér, mert, hogy egyebet ne mondjunk, a minket legjobban érdeklő dunai bánságban, melyhez hozzátartozik a Magyarországtól elszakított egész délvidéki terület, a vallásfelekezeti megoszlásra vonatkozó adatok részletezése teljes háromnegyed millió lélekkel kevesebbet mutat, mint a főösszeg. Más statisztika hiányában azonban kénytelenek vagyunk a szerb félhivatalosban megjelent adatokat közölni. A hét bánságot sikerült úgy kikerekítgetni, hogy az ország lakosságának még negyven százalékát sem képviselő szerb nép négyben többségbe jutott. Egy teljesen szlovén, kettő pedig horvát többségű. A Dráva-bánság (szlovén) 1,040.000 lakosából mindössze 27.000 a protestáns és 6000 (valószínűleg frissen beköltözött szerb), a görögkeleti, a többi római katholikus. Nemzetiség szerint a szlovéneken kívül lakik 40.000 német és 15.000 magyar. A Száva-bánság (horvát) 2,320.000 lakosából 1,841.500 római katholikus és 461.200 görög keleti, a többi görög katholikus, evangélikus és zsidó. A bánság területén lakik 170.000 német is. r -» , — ~* \ ',-BÁXSÁfif 0 V LAl 60 CM > SZÁVA -BÁMSÁ< A Duna-bánság lakosainak száma 2,100.000, ebből 720.306 római katholikus, 133.888 protestáns, 18.777 zsidó és 14.169 görög katholikus. A többi görög keleti. A görög keletieknek ezt a nagy számát a régi Szerbia egész északi részének idecsatolása adja ki. A határ lenyúlik Kragujevácon jóval alul, majdnem Kraljevőig, úgy hogy a Duna csaknem középen metszi keresztül a bánságot. Nemzetiség szerint 514.124 különböző délszláv (szerb, bunyevác, sokác, krasován), 382.070 a magyar, 328.123 a német, 74.099 a román és 67.886 a tót, bolgár és cseh. Boszniát négy bánság közt is felosztották, csakhogy többségbe ne jusson valahol a mohamedán elem. Keleti része a régi Szerbia egy nagyobb darabjával közül 220.000 a mohamedán, 190.000 a római katholia Drina-bánságot alkotja 1,400.000 lakossal, akik kus. A németség száma 20.000, a magyaroké 6.00. Az utóbbiak az idecsatolt déli Szerémség néhány községét lakják és számuk mindenesetre jóval felül van a valóságban a hatezren. Nyugatbosznia és Hercegovina egy része alkotja a Vrbász-bánságot Banjaluka székhellyel. Lakossága 850.000 lélek, ebből görög keleti 466.500, mohamedán 250.000, római katholikus 144.000. A német telepeseket számszerűen nem említi meg a statisztika. Dalmácia, Hercegovina és Bosznia egy részével alkotja a tengermelléki bánságot, de Raguza és Cattaro vidékét elszakították tőle, hogy a Zeta-bánságnak elnevezett szomszéd Montenegróban kisebbségbe jussanak a montenegróiak. A tengermellék lakossága 800.000 lélek, ebből 620.000 a horvát katholikus és