Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - Mi is az a Népszövetség? 2. [r.]

Magyar Külpolitika 12 33. szám A Népszövetségi tagállamok eloszlása a világon. (Tagállamok a feketével jelölt részek.) merülő vitás kérdéseiket, vagy választott bíróság vagy a Tanács vizsgálata elé kötelesek bocsátani. (13. és illetve 17. szakasz.) A 12. szakasz szerint a Népszövetség tagjainak, ha köztük oly viszály ímerül fel, amely szakításra vezethet, a vitás ügyet vagy döntőbíróság, vagy bírói eljárás, vagy a Tanács elé kell terjeszteniük és az ítélettől vagy a Tanács döntésétől számított 3 hónapon belül háborút nem indíthatnak. A 15. szakasz szerint a Tanács, ha az eléje terjesztett viszály kérdésében nem tudott a felekkel megállapodásra jutni, az ügyről jelentést szerkeszt. A Népszövetség tagjai kötelezik magukat, hogy ha ezt a jelentést a Tanács, az érdekeltek szavazatát nem Zaleski lengyel külügyminiszter, a Népszövetség tanácsának tagja. Maribona spanyol rajzolóművész kurrikaturája. számítva, egyhangúan elfogadja, a Tanács-jelentéshez alkalmazkodó fél ellen nem fognak háborút indítani, ellenben fenntartják a jogot, hogy ha az egyhangúság nem jön létre, úgy járjanak el, ahogy azt szükségesnek látják. A most említett 12. és 15. szakasz tehát a háborút elvben megengedi. Ezért a legutolsó Közgyűlés alkalmával vizsgálat tárgyává tették, hogy ezeket a szakaszokat nem kellene-e módosítani, illetve a Kelloggpaktummal összhangba hozni, mely utóbbi a háborút egészen kizárja a vitás kérdések elintézésére elfogadott törvényes eszközök sorából. Arra az esetre, ha valamely állam a megállapodások ellenére háború útján igyekeznék érvényt szerezni felfogsának, a 16. szakasz súlyos szankciókat nemzetközi megtorlást ír elő. Az ilyen államot valamennyi többi tagállamnak kereskedelmi és pénzügyi bojkott alá kell helyezni, azonkívül a megállapodások betartását fegyveres erőhatalommal is biztosítaniok kell. A 18. szakasz szerint minden nemzetközi szerződést be kell iktatni a Titkárságon, és csak a beiktatással kapja meg a szerződés a kötelező erőt. Az utóbbi időben sokat emlegetett 19. szakasz szerint a Közgyűlés időnként felhívhatja tagjait, tegyék újabb vizsgálat tárgyává az alkalmazhatatlanokká vált szerződéseket, valamint a világbékét veszélyeztető nemzetközi állapotokat. A Népszövetség legutolsó közgyűlésén hozott határozat értelmezése szerint a Népszövetség bármely tagja a Közgyűlés napirendjére tűzetheti saját felelősségére és a belső ügyrendhez való alkalmazkodással azt a kérdést, van-e helye annak, hogy a Népszövetség, a 19-ik szakaszra való hivatkozással, felhívja a feleket valamely szerződés megvizsgálásra. Amennyiben a Népszövetség közgyűlése helyet adna a kérelemnek és ennek megfelelően a Népszövetség figyelmeztetését az érdekelt felekhez megtenné, természetes, hogy a szóbanforgó szerződést csak az érdekelt felek közös akarata változtathatja meg.