Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - Mi is az a Népszövetség? 2. [r.]

1929 11 Október 19 Mi is az a Népszövetség 1 Irta: VLADÁR ERVIN dr. követségi titkár II. A Népszövetség alkotmánya. (Népszövetségi Paktum vagy Egyezségokmány) A Népszövetség alkotmányának az úgynevezett Népszövetségi Paktum, vagy más szóval Egyez­ségokmány tekinthető, mely 26 szakaszban megálla­pítja a Népszövetség feladatát, hatáskörét, valamint a Szövetség tagjainak jogait és kötelességeit. Ez al­kotmány lényegének ismerete nélkülözhetetlen mind­azoknak, akik a Népszövetség működésébe be akar­nak tekinteni, akik tevékenységének egyes fázisait megakarják érteni. Alig van nap, hogy a Népszövet­ségi Paktum valamelyik szakaszára hivatkozás ne tör­ténnék, éppen azért az alábbiakban sorra vesszük va­lamennyi szakaszt, röviden ismertetve tartalmuk lé­nyegét. A Népszövetségi Paktum rendelkezései nem vál­tozhatatlanok, amennyiben az utolsó, 26-ik szakasza kimondja, hogy bármely szakasz módosítható, ha a Népszövetség Tanácsában helyetfoglaló valamennyi állam és a tagállamok többsége a módosítást ratifi­kálja, azaz elfogadja. Ilyen módosításokat több köz­gyűlés elfogadott, de ezek közül csak néhány, inkább formai, változtatás lépett eddig életbe, míg több fon­tosabb módosítás, még nem kapta meg a kellő számú ratifikálást, a módosítást az államok többsége nem tette magáévá. Az Egyezségokmány bevezető része szerint a Népszövetség célja a nemzetek közötti együttműkö­dés előmozdítása és a nemzetközi békének és bizton­ságnak a megvalósítása. Az 1—7. szakasz a Népszövetség összetételével, szerveivel, és e szervek működésével foglalkozik. (Közgyűlés, Tanács, Titkárság, a szavazás módja, mi­kor kell egyhangúság, mikor szótöbbség, a Népszö­vetség székhelyének megállapítása, költségvetése stb.). Az egyes rendelkezésekre később a Közgyűlés, Tanács, illetve Titkárság ismertetésénél fogunk bő­vebben rátérni. A 8. szakasz szerint a béke biztosításának alap­feltétele, hogy a fegyverkezések az államok biztonsá­gával összeegyeztethető legalacsonyabb fokig csök­kentessenek. Ennek a szakasznak az alapján kellene összeülni a leszerelési konferenciának, amelynek fel­adata lenne gyakorlatilag megállapítani a leszerelés mértékét és mikéntjét, s amelynek összehívása elé azonban állandóan újabb és újabb nehézségeket gör­dítenek azok a tagállamok, amelyek nem akarnak le­szerelni. A 9. szakasz egy állandó katonai tanácsadó bi­zottság, a 14. szakasz pedig egy állandó nemzetközi bíróság alakítását rendeli el. A 10. szakaszban a tagállamok kölcsönösen ga­rantálják egymás területi integritását. Minden háború vagy háborúval való fenyegetés a Népszövetséget a maga egészében érdekli és a szö­vetség ilyen esetben köteles a béke fenntartására al­kalmas minden intézkedést megtenni. (11. szakasz.) Minden ilyen esetben a főtitkár bármely tag kérel­mére összehívhatja a Tanácsot, azonfelül bármely tagnak jogában áll, hogy a békét veszélyeztető körül­ményekre felhívja a Tanács, vagy a Közgyűlés figyel­mét. Ezen az alapon lépett közbe a Népszövetség a görög-bolgár és legutóbb a délamerikai határkonflik­tusok alkalmával. A tagok mind az egymás között, mind pedig a Népszövetség kötelékébe nem tartozó államokkal fel­A Népszövetség jelenlegi székháza. Építendő új palotájának alapkövét az elmúlt közgyűlés alkalmával helyezték el ünnepélyesen.

Next

/
Thumbnails
Contents