Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - A délvidéki magyarok bánja: Popovics Dáka

Magyar Külpolitika • 10 • 33. szám vezetéket Erdélyben és a királyság egynéhány olyan megyéjében, melyek népében feltétlenül megbízhatnak, a „Vojnik-intézményt". Ezeket a népi alakulatokat máris felfegyverezték és nagy kérdés, hogyha Maniu ott akarná hagyni a kormányt, akkor pártjának fiatalabb része szolidáris maradna-e vele. Beavatottak legalábbis úgy tudják, hogy a vojnikokra támaszkodva, nem riadnának vissza az erőszaktól sem, csakhogy Bratianuék kormányra kerülését megakadályozzák. A. délvidéki magyarok bánja: Popovics Dáka A

belgrádi félhivatalos sajtóügynökség egy hete ontja már a sok üdvözlő táviratot, amelyeket testületek és magánosok intéztek a királyhoz és Zsivkovics tábornokhoz, az állam új elkeresztelése és felosztása miatt érzett örömükben. A városok sorjában kénytelenek díszközgyűléssel, ünnepi felvonulással és fákiyászenével kifejezni örömüket. Némi őszinteség lehet is ezekben az ünnepélyekben olyan városoknál, amelyek báni székhelyekké emelkedtek. Politikai szerepe nincs ugyan a báni állásnak, de gazdasági kérdésekben elég széleskörű az új közigazgatási területek autonómiája s a városi lakosságra nem közömbös, hogy gazdasági kérdéseiket ezután odahaza intézhessék. Két hónap múlva veszik át hivatalukat a bánok, addig folyik az átszervezés és a mai 33 tartomány likvidálása. Az új bánok közül magyar szempontból legfontosabb Popovics Dáka (Dávid) dunai bán személyisége, mert az elszakított magyarság óriási többVajda Voivod Sándor román belügyminiszter, aki ellen revolveres merényletet kíséreltek meg. sége az ő fenhatósága alá került. Csak a Muravidéket csatolták a volt magyar területek közül Szlovéniához, mely ma Dráva-bánság nevet kapott. A többi bánság területén magyar őslakosság nem él. Popovics az Újvidéken székelő dunai bán 1886-ban született Újvidéken. Elemi iskoláit és középiskolai tanulmányait Szegeden végezte, majd a budapesti műegyetemre került, ahol csakhamar a szerb ifjúság vezérévé nőtte ki magát. Sorra elnökévé választotta a budapesti szerb ifjúsági kör, majd a szerb egyetemi ifjúsági daikör. A műegyetem elvégzése után Budapest székesfőváros szolgálatába lépett, ahol két évig szolgált, mint a városi mérnöki hivatal tagja. A világháború után hazaköltözött és állami mérnök lett Újvidéken, de csakhamar otthagyta ezt az állást és magánmérnöki tevékenységet kezdett. Mint ilyet választották meg előbb az újvidéki ipartestület elnökévé, azután 1925-ben bekerült az újvidéki kereskedelmi és iparkamara elnöki székébe. Ezt a tisztséget még miniszteri működése idején is megtartotta. A politikával is ekkor kezdett foglalkozni. Az 1925-iki szkupstinai választások alkalmával három részre szakadt az újvidéki radikális párt és egyik frakció őt jelölte képviselőnek. A szkupstinába azonban csak az 1927 szeptemberi választásokon került be, mint Újvidék város radikálispárti képviselője. Még abban az évben megválasztották tartománygyűlési képviselőnek is, valamint a helyi pártszervezet elnökének. A párt „Radikál" című lapját is ő indította meg és szerkesztette. 1928 július 27-én a Korosec-kormányban megkapta az agrárreform-miniszteri tárcát. Ag agrárreformot tudvalevőleg csak rendeleti úton intézte a szerb kormány és Popovics akarta törvényesíteni. Óriási utánjárással, az ország minden területének személyes beutazása után elkészítette a törvénytervezetet, de már le nem tárgyaltathatta, mert közbejött a január 6-iki államcsíny, az alkotmány felfüggesztése. A király ekkor Popovicsot a legfelsőbb törvényhozó tanács tagjává nevezte ki. Popovicson kívül radikálispárti az új bánok közül a másik Popovics, a drinai bán, Nesztorovics György, a moravai bán, Lázics, a vardári bán. Korosec-párti Szernec, a drávai bán. Katonák: Miloszvlyevics a vrbászi és Szmilenics, a zetai bán. A Horvátországból lett szávai bánság élére nem került mai politikus. Élénk politikai múltja van Tartagliának, a tengerparti bánnak, aki annak idején kilenc gazdasági pártot szervezett Dalmáciában Rádicsék kiszorítására. Mindenesetre jellemző, hogy Macedónia bánjává rendőrt, Montenegró és Keletbosznia bánjává katonát neveztek ki. A király a bánok kinevezése után két nappal minden bánságba egy-egy bánhelyettest is nevezett ki. Ezek közül hét aktív főispán, egy semmitőszéki bíró (Zágráb) és egy államtanácsos.