Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - A békeegyesületek és az Európai Unió terve. Az athéni békekongresszus programmjába vette az Európai Egyesült Allamok-at

' 1 • Október 19 ként, hogy a délszláv nép szerbből, horvátból és szlovénból áll, továbbá a más nemzetiségű korrekt polgárokból. A beszédből nem lehet pontosan kivenni, ezek is részei-e az egész délszláv népnek, vagy pedig csak a boldogságból és jólétből nem zárhatók ki, bár délszláv népnek nem tekinthetők. Az sem tűnik ki, illetőleg az tűnik ki a miniszterelnök beszédéből, hogy a szerbnek, horvátnak és szlovénnak nem kell korrektnek lennie, hogy bokldogságot és jólétet találjon odahaza, ez csak más nemzetiségű polgárok kötelessége, íme, mennyi rejtély merüJ fel a szerb abszolutizmus fejének már legelső beszéde alkalmával. A. tékeegyesuletek és az Európai Unió terve Az athéni békekongresszus programmjába vette az «Európai Egyesült Allamok»-at Irta: WASMER JÁNOS báró M

ióta a francia külügyminiszter nyilvánosságra hozta az „Európai Egyesült Államok"-ra vonatkozó tervét, az egész világsajtó hangos a briandi ábrándokhoz fűzött kommentároktól. Egy párisi folyókat tizezerfrankos pályadíjat tűzött ki a jövendő Európai Egyesült Államok alkotmánytervezetére s állítólag minden valamirevaló nemzetközi jogász résztvesz a pályázaton. Az egész világ erről beszél és hogy mily komolyan foglalkoznak ezzel a témával, bizonyítja az is, hogy még Poincaré, Franciaország legreálisabban gondolkodó államférfia is nyilatkozott. Hasábokra terjedő cikket írt egy buenos-ayresi napilapba az Európai Egyesült Államok lehetőségéről. Igaz, hogy kissé kételkedik abban, hogy Európa, mint geográfiai fogalom, alapul szolgálhasson egy politikai alakulatnak (utal Spanyolország délamerikai érdekeire és Oroszország ázsiai mivoltára), mégis úgy véli, hogy az Európai Egyesült Államok gondolata legkezdetlegesebb formájában a nemzetközi vámpolitika rendezésével a közeljövőben realizálható lesz. Az Európai Egyesült Államok gondolatának népszerűségét kétségtelenül jelentékenyen növelni fogja, hogy az Athénban október elején négy napig ülésező békekongresszus elhatározta, hogy a békeegyesület programmjába iktatja az Európai Egyesült Államok létesítésére irányuló törekvést. Ma mindenki Briand-nal kapcsolatban emlegeti az Európai Egyesült Államokat, holott Saint-Simon sem volt már eredeti feltaláló, amikor 1814-ben kidolgozott egy tervet, mely szerint Európa összes államai, — fenntartva nemzeti függetlenségüket, — egy egyetlen politikai szervezetben egyesülnének. Harmincöt évvel később, a párisi békekongresszuson Hugó Viktor már egészen részletes formában ismertette SaintSimon és kevésbbé jelentékeny elődeinek tervezetét, s azok gondolatait kiegészítve, azt ajánlotta, hogy az alakulandó Egyesült Államok felett szuverén nemzetközi szenátus álljon. Az 1867-iki genfi békekongreszszuson — Garibaldi ösztönzésére — szintén foglalkoztak az Európai Egyesült Államok tervével és alkotmányával, megállapítva, hogy ez lenne az egyetlen módja annak, hogy egy világraszóló nagy, véres háborúnak elejét vegyék. Ami a béke istápolását célul kitűző nemzetközi egyesületeket illeti, pontosan száz évvel ezelőtt, 1829ben teremtette meg Sellon gróf a genfi békeegyesületet, s ugyanakkor már tizenhároméves működésre tekinthetett vissza az angol Peace Society. A két egyesület intenzív munkát, sok propagandát fejtett ki, úgy hogy az 1843-iki londoni békekongresszusra tekintélyes nemzetközi társaság gyűlt össze. Ezen a kongresszuson már nem érték be üres, érzelmekre ható szónoklatokkal, hanem megteremtették az alapját annak az elméletnek, melynek művelői közt századunk elején kiváló tudósokat, hírneves nemzetgazdászokat, nemzetközi jogászokat, tekintélyes politikusokat, sőt mi több, még generálisokat is találunk. Az illusztris társaságból megemlíthető Charles Richet, Yves Guyot, Norman Angell, George Paish, Lujo Brentano, Frédéric Passy, Houzeau de Lahaie, Léon Bourgeois, Sarrail tábornok. 1843-tól 1878-ig a békekongresszusok Londonban, Brüsszelben, Pánsban és Frankfurtban üléseztek. Az 1849-iki párisi kongresszuson Hugó Viktor elnökölt; az ő nagy szelleme irányította a tárgyalások menetét. A francia forradalom százéves jubileumára .rendezett 1889-iki párisi világkiállítás újabb alkalom volt békekongresszus megtartására. Ezen a kongresszuson Passy Frigyes elnökölt, kinek neve már akkor is elválaszthatatlan volt a béke gondolatától. Ez a kongresszus úgylátszik nem tévesztette el célját, mert ettől kezdve majdnem évenként megismétlődnek a nemzetközi békekongresszusok. 1891 november 13-án a római kongresszuson létrehozták a berni nemzetközi békehivatalt (B-ureau International de la Paix), mely néhány hét múlva megnyitotta kapuit Svájc fővárosában. Legelső elnöke a sokat emlegetett pacifista Ducommun Éliás volt, kit később a Nobel békedíjjal is kitűntettek. A berni nemzetközi békehivatal feladatkörébe tartozott főleg a nemzetközi jog fejlesztése, a nemzetközi konfliktusok okainak kikutatása és lehetőség szerint a békés elintézés támogatása, valamint a békére és háborúra vonatkozó okmányok összegyűjtése. Bár a berni békehivatalnak egyáltalán nincs hivatalos jellege, a svéd, norvég, dán és> svájci kormányok évi járadékot fizetnek a hivatalnak. 1900-ban a párisi világkiállítás alkalmával a berni békehivatal a legnagyobb dicséretben részesült, tíz évvel később pedig elnyerte a Nobel-békedíjat. 1912-től a Carnegie békealapítvány évi 100.000 frankot juttatott a berni egyesületnek, de ezt a hathatós támogatást 1914-ben megvonták tőle. Annyi bizonyos, hogy a berni intézmény 1914ben eléggé bebizonyította tehetetlenségét, de vájjon a Népszövetság, melynek bölcsőjét a világtörténelem legvéresebb évei után ringatták, több eredményt tud-e majd felmutatni ? Reméljük, hogy azóta az emberiség is haladt, s csakhamar, talán éppen az Európai Egyesült Államokra való törekvéssel, megteremtődnek azok az állapotok, melyekről az emberiség egy évszázad óta, — a modern közgazdasági viszonyok legkezdetlegesebb kialakulása óta — vágyón törekedik és álmodozik.