Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 33. szám - Angol birodalmi politika és a kontinens pacifikálása. Miért nem várhatunk a közel jövőben aktív kezdeményező politikát Angliától?

Magyar Külpolitika 6 33. szám dúltak. Kezdetben riasztó külsejük volt: apró növésuek, görbelábúak voltak, kicsiny szemük mélyen ült tar koponyájukban és kegyetlenségük nem ismert határt. A civilizáció első alapjait éppen úgy, mint a szlávok, román népelemektöl Kaptak, akiket itt találtak Tráciában. Most már a germánokkal és románokkal való keveredés következteben odajutottak, hogy rendesebb testalkatuk és külsejük van, házakban laknak, nem pedig lovon vagy sátor alatt, fejlett kultúrájuk van es vendégszeretok. Azonban dicsvágyóak. összefoglalva az elmondottakat, mindazok a népek, amelyek körülvesznek minket, ázsiai hordák maradványai és sokkal azután törtek be Európába, amikor már a rómaiak meghódították Dáciát. Civilizációjuk is újabbkeletü, mint a mienk. Bár mindezek a népek származásukat illetőleg alacsonyabbrendúek és alacsonyabb, vagy a mienkkel egyenlő kultúrával rendelkeznek, mégis ellenségeink, kivéve a lengyeleket, cseheket és szerbeket, akik szövetségeseink..." — Vájjon tudják-e Genfben, miiyen tankönyvekkel készítik elő Romániában az európai egyesűit államok jelszava idején a szomszédokkal való bekét? És tudják-e, hogy tudomány címén miféle földrajzot tanítanak Románia és az elrabolt Erdély iskoláiban? NAGYSZERBIA UJ NÉVRE KERESZTELÉSÉT óriási ünnepségekkel kell megülnie minden városnak. Katonazenekar, díszközgyűlés, népgyűlés, fáklyásmenet és egyéb jók hirdetik a nagy napot, nemkülönben aranykönyv, amelybe minden 18. évét betöltött polgárnak és polgárnőnek be kell írnia nevét. Szabadkán vasárnap folyt le ez a nagy ünnep, melynek egyik szónoka, Lungulov Radivoj tanfelügyelő a volt hadiönkéntesek nevében állt a szószékre és tartotta a következő beszédet: „Itt van álmaink álma: a délszláv királyság. Egyelőre csak Szabadkától Gyevgyeliáig, a Timóktól az Adriáig terjed határa, de nincs messze az az idő, amikor cári birodalom lesz a Feketetengertől az Adriáig, hogy szintén megalapítsa a szláv nép régi ideálját, az összes szlávok birodalmát. Ez a hitünk és reménységünk". Vájjon mit szól ehhez a programúihoz, melyet egy állami tisztviselő terjesztett elő, Bulgária? És mit szólnak a csehek ahhoz, hogy az összes szlávok birodalmát a szerbek akarják megvalósítani, a százmilliós orosz birodalom véleményéről nem is beszélve. Azt hisszük a szerbek gazda nélkül csinálják számításaikat. + A TENGERI LESZERELÉS ÜGYÉBEN januárra összehívott konferencia előzetes megtárgyalására járta végig az angol miniszterelnök Amerikát. Mint sajtója nagy diadallal jelenti, az amerikai elnökkel megállapodott abban, hogy meg lehet tartani azt a konferenciát, amelyik majd tanácskozni fog a leszerelésről. A többi három nagyhatalomnak: a franciának, olasznak és japánnak lapjai viszont nyíltan kijelentik, hogy nem sok reményük van a megegyezésre. Pedig a tengeri leszerelés ügye, ha komolyan akarják, nem is olyan nehéz probléma. Példát adott rá most Dánia kormánya, hogyan kell ehhez a kérdéshez hozzákezdeni. Rasmussen hadügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett október 4-én a parlament elé, mely javaslat szerint a hadsereget miliciává, a haditengerészetet állami tengerészetté változtatják. A hadügyminisztériumot és a tengerészeti minisztériumot egészen megszüntetik és a belügyminisztérium kebelébe utalják a milícia és az állami tengerészet ügyét. A parlament előreláthatólag megszavazza ezt a javaslatot és törvényerőre is emelkedik anélkül, hogy a miniszterelnöknek előbb ki kellett volna rándulni Amerikába. Talán az sem érdektelen, hogy két nap múlva az igazságügyminiszter is törvényjavaslatot nyújtott be a fegyházak eltörléséről. • ÓRIÁSI TÜNTETÉS VOLT ZÁGRÁBBAN oktőber lo-en este Olaszország ellen és Franciaország mellen. J\ „tömeg' meg akarta ostromolni az olasz .konzulátust, maja lelKesen tüntetett a irancia nonzuiaius előtt, állandóan szidalmazva Olaszországot. iviiKor a renaorseg a konzulátusok elöl elzavarta a cuntetoxec, ezeK a nadosztalypaiancsnoksag ele vonulta*, leMesen eltettek a nadseieget es megtorlást követeivé Olaszország énen, mert Fólaban az államvédelmi birosag ele aalitO'ttait öt isztriai horvát liataiemoert, aKiK sortüzet adtak ie az olasz országgyűlési választásra menő norvat választókra, egy embert agyonlőttek és többet megsebesítettek. Radics mindenesetre közelebb áll a noirvat főváros lelkéhez, mint ezek az isztriai politikai merénylők, de azért Rádics meggyilkoltatásának napját dermesztő, néma csendben Kellett megünnepelnie, mert a rendőrség kinirdette, nogy íegyvernasználati jogot kapott a legkisebb csoportosulás esetére is. Vájjon ily körülmenyek között nem azt jelenti-e ez a tüntetés, hogy a zavargás rendezésének hátterében nem annyira a felháborodó horvát népleiket, mint inkább ZiSivkovics mindenható kormányának kezét kell keresnünk? • A SZOVJET-PARADICSOMBAN AZ ISKOLAKÖTELES GYERMEKEK egynegyede nem fér be az iskolákba egy most megjelent statisztika szerint. Az iskolaépületeket a forradalom óta nem tatarozták, egy részük azóta össze is omlott. A gyermekek egyegy parasztházban gyűlnek össze, ott ülnek a földon és tanulják a betűvetést és olvasást valamelyik gazdától, míg a tanító-elvtárs a politikát vezeti a munkástanácsban, így iaztán elérte a szovjet azt, nogy a nyolc éven felüli lakosság 49.6%-a, 57,063.700 ember analfabéta. Pedig 1915jben a cári kormány már 116.000 iskolát tartott fenn, több mint ötszörösét a 35 évvel azelőtti iskolaállománynak. A szovjet 12 éve van már kormányon, tehát ebben az arányban legalább felét meg kellett volna tanítania az eddigi analfabétáknak az írás-olvasásra. t ZSIVKOVICS TÁBORNOK ELSŐ NYILVÁNOS BESZÉDÉT most mondotta, amióta a délszláv állam korlátlan ura. Október 13-án ellátogatott szülővárosába, Negotinba, és ott a városházára összegyűjtött polgárságnak bejelentette, hogy az ő programmja a következő: „Délszlávia nemzetközi viszonylatban a béke megszervezésén és a gazdasági szolidaritás kiépítésén dolgozik, királyságunk határain belül boldogságot és jólétet kell találnia az egész délszláv népnek, minden szerbnek, horvátnak és szlovénnak, továbbá államunk minden más nemzetiségű korrekt polgárának." — Valami baj lehet azzal a délszláv néppel, mely mindig csak papíron van meg, mert maga a diktátor is rögtön hozzáfűzi szavaihoz magyarázat-