Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 32. szám - Erdély 1929-ben

X. ÉVFOLYAM • 32. SZÁM BUDAPEST, 1929 OKTÓBER 12. POLITIKAI. KÖZGAZDASÁGI IDEGENFORGALMI ÉS UTAZÁSI KÉPES HETILAP A MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG ELNÖK : APPONYI ALBERT GRÓF ELNÖKHELYETTES i BERZEVICZY ALBERT. TÁRSELNÖKÖK : POPOVITS SÁNDOR SERÉDI JUSZTINIÁN TELEKI PÁL GRÓF. WLASSICS GY'JLA BÁRÓ ALELNÖKÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR (ÜGYVEZETŐ). GRATZ GUSZTÁV LUKÁCS GYÖRGY. NAGY EMIL. PAIKERT ALAJOS ÉS PÉKÁR GYULA AZ INTERPARLAMENTÁRIS UNIÓ ELNÖK : BERZEVICZY ALBERT ALELNÖKÖK LUKÁCS GYÖRGY NAGY EMIL ÉS PÉKÁR GYULA FŐTITKÁR i RADISICS ELEMÉR ÉS A MAGYAR REVÍZIÓS LIGA ELNÖK : HERCZEG FERENC ÜGYVEZETŐ ALELNÖK . ECKHARDT TIBOR ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ FALL ENDRE HIVATALOS LAPJA SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖK : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR rAGOK ALBRECHT FERENC. FALL ENDRE. HORVÁTH JENŐ LUTTER JÁNOS. ZICHY ERNŐ GRÓF FELELŐS SZERKESZTŐ : RADISICS ELEMÉR ZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: V PARLAMENT XI TELEFON. AUT 130-18 ELŐFIZETÉSI ÁRAK . NEGYEDÉVRE 12 P FÉLÉVRE i 22 P EGÉSZ ÉVRE 40 P GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KLIMES KÁROLY TARTALOM: Erdély 1929-ben Gratz Gusztáv: Magyarország és Cseh-Szlovákország Délszláv királyság a szerb-horvát-szlovén királyság helyett Figyelő Táboi i Kornél: Érdekes új utazási- és propagandareformok Stre.?M)ianr> és Magyarország Vladár Ervin: Mi is az a Népszövetség? A cseh választások Innbn-Onnan Etédi: öt országon keresztül. XII Roiiatok (>M,il ... 1 A 5 6 8 10 12 ÍJ u 15 Erdély 1929-W A

legszebb évszak Erdélyben az ősz s a fájó rezignáció évszaka egy megpróbáltatásainak és szenvedéseinek tudatába beletörődött Erdélyt talál a iromán impérium tizedik esztendejében. Valami megkapóan szomorú van ennek a megtépett nemzedéknek szemléletében, mely mindennek ellenére mégis egy szebb és egy emberibb jövő magjait veti el Erdély hegyeiben és völgyeiben. Szomorú, politikai tragédiába illő Erdély sorsa. Századokon át a vallási egyenjogúsításnak, a nemzeti és felekezeti viszonosságnak klasszikus hazája s amikor világszerte a nemzeti harcok megbékéltetésére és elültetésére tör a fejlődés, "Erdély földjén tovább dúl a legmakacsabb, a legkegyetlenebb és legkiegyenlíthetetlenebb nemzeti küzdelem. Századokkal előbb megértette a ma intő szavát s megelőzte korát; ma századokkal ezelőtti politikai rabulisztikának és inkvizíciónak korát éli, öntestét dobva oda, hogy egy nemesebben érző emberiség rajta lássa és érezze a nemzeti gyűlölködés öldöklő tüzét. Közben, mint politikum, a szót a politikai gondolkodásmódban, nem tárgyilag értve, annál mélyebb nyomot hagy a két szomszédország — Magyarország és Románia — belpolitikájában. A Fekete-tengertől a Lajtáig Erdély két nemzetének fia áll a hatalom és a dicsőség tetőpontján, de hatalmuk kevés arra, hogy elviselhetőbbé tegyék Erdély földjén bármelyikük nemzetének is az emberi életet. Maniu Gyula Erdélyből Bukarestbe a közéleti tisztaság, az önzetlen kötelességteljesítés fogalmát vitte, demokráciát kíván és akar megvalósítani Bratianuék feudális és bankokrata oligarchájával szemben s a román közéletet most ennek az új oltásnak a ?y\l példány ára f 9>