Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - A szerb államcsiny

MM " 7 • Január 16 A SZERB ÁLLAMCSÍNY 1929 január 5-én késő éjjel váratlan meg­oldódott a demokraták előidézte szerb kor­mányválság. Gondos előkészítés után, melyet sikerült titokban tartani, a király a Fenéi­Kéz nevű tiszti társaságra támaszkodva, ér­vénytelenítette az 1921 június 28-án olyan ne­hézségek után a horvátok távollétében is csak egy szavazattöbbséggel elfogadott centralista alkotmányt, eltörölte a parlamen­táris rendszert és proklamációban bejelen­tette a királyi abszolutizmust, melynek alap­ján minden hatalom birtokosa, minden jog élvezője és forrása a király, hatalmát egy, csak neki felelős minisztériummal gyako­rolja. Megszűnt minden eddigi törvény ha­tálya, eltiltotta a politikai pártokat, felosz­latta az egyesületeket, az önkormányzati szer­vezetek minden formáját, tehát tabula rasát csinált, amelyből senkitől nem akadályozva, abszolutisztikusán szervezheti meg az orszá­got és valósíthatja meg az illuzóriussá vált délszláv egységet. Az államcsínyek nem mennek ritkaság­számba Szerbiában, a délszláv állam azonban már szorosabb kapcsolatba jutott Közép­Európával, semhogy még a régi balkáni ala­pon csereberélgethesse a maga közjogi alap­jait. Szerbia, melynek új állami élete méa; százéves sincsen, 1869 július 2-án Obrenovics Mihály fejedelem meggyilkolása után felfüg­gesztette nemrég elfogadott alkotmányát és új alkotmányt hozott be, mely tizenkilenc évig volt érvényben. 1888 október 25-án Milán király felfüggesztette ezt az alkot­mányt is és az összes országos pártok bevo­násával kiküldött bizottsággal új alkotmányt dolgoztatott ki. Még öt évet sem élt meg ez az új alkotmány, amikor 1893 ápr. 13-án Sán­dor király is államcsínyt követett el: a kisko­rú uralkodó egy udvari ebéd alkalmával el­fogatta a régenstanácsot, bezáratta az Ava­kumovics kormány tagjait, azután nagykorú­sította önmagát és kezébe vette a királyi ha talmat. A király ekkor oktroj útján adott új alkotmányt országának, de 1894 május 21-én ő maga felfüggesztette saját alkotmányát és újra érvénybeléptette az 1869. évi alkot­mányt. Ez az alkotmány volt érvényben 7 esztendeig, 1901 április 9-ig. Ekkor hirdette ki a Kuics kormány az új alkotmányt, amely bevezette a kétkamarás rendszert. A párt­viszonyoktói tönkretett Szerbián azonban ez sem segített. Ez az alkotmány két évig élt, 1903 április 7-én hajnali 4 órakor a király Markovics miniszterelnöksége idején ezt is hatályon kívül helyezte és visszaállította he­lyette az 1888. évi alkotmányt. A szenátus­nak nevezett felsőházat eltörölte, mert más­kép nem tudta megoldani a támadt konflik­tust. Ezt az államcsínyt használta ki ellene a katonai kamarilla és gyilkolta le 1903 jú­nius 24-én a királyt, feleségét és annak test­véreit, annak a Zsivkovics Péter kapitánynak vezérlete alatt, aki a mostani Sándor király államcsínyje után az alkotmánynélküli abszo­lút királyságban a diktátor király miniszter­elnöke és belügyminisztere lett, megtartván amellett hadosztályparancsnoki, királyi had­segédi és gárdaparancsnoki állását is. Az új diktatúra nagyon rövid életű még ahhoz, hogy véleményt tudjunk róla mon­dani. Az látszik, hogy a diktatúrát megszer­vező tiszti kamarilla titkos nemzetközi össze­köttetései révén helyesléssel fogadják tettét a nyugati demokráciák lapjai, melyek olyan tajtékozva szoktak felháborodni, ahányszor az olasz fasizmus és a spanyol diktatúra csak eszükbe jut. Ez a nagy előlegezett biza­lom tervszerű sajtókampányban nyilvánul, mely azzal kezdődött, hogy a horvát követe­lések honorálásának tüntette fel azt a bel­grádi államcsínyt, mely a diktatúrát részben mindenre elszánt katonákra, részben az előző kormányokban kompromittált belgrádi poli­tikusokra bízza. Parancsszóra benne van ebben a kormányban Korosec, a szlovén ka­tolikus pap is, aki most közlekedési minisz­ternek ugyanabból az okból került be, amely miatt öt hónapig névleges kormányelnök volt: neki kell a külföld felé dokumentálni, hogy nem tisztán szerb uralom van a délszláv államban és nem egészen egyházellenes éra, mert ime a szlovénség és katolikusság egy képviselője is osztozik az erkölcsi felelősség­ESZTERGOMIBAN Víz Qöfoka C 29. Az összes medencékben naponta friss termál víz! Artézi strandfürdő 50X25 méteres medencével! ^Szo™k%alanUn7lkü-1 Remek kerthelyiség, tánc- és színházterem. Stra..dbuffet, játszntér, homok- és napfürdök! lön társas háló- Budapestről autóút 1 óra. 4+ Uszodák külön! * Gőz- és kádfürdők ! termek, teljesen Naponta 9 vonat és 3 hajó Budapestről. újonnan berendezve! Penziórend szer bevezetve. Bútorozott magánlakások előjegyzését elfogadja és prospektust küld a fürdőtelep tulajdonosa. TULAJDONOS AZ ESZTERGOMI TAKARÉKPÉNZTÁR R.-T. TELEFONSZÁM 26

Next

/
Thumbnails
Contents