Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - Német terjeszkedés kelet felé. Néhány éven belül elkészül a nagy viziut mely összeköti az Északi Tengert a Fekete Tengerrel - A Duna jelentősége

Magyar Külpolitika 2. szám Maniu eddigi magatartása a magyarsággal szemben korrektnek mondható. Az a tény, hogy a magyar néppárttal a Magyar Párt ellen választási kartellt nem kötött s így nem járult hozzá a magyar erők megbontásához, dicsérhető. Azonban az iskolák államsegélyét költségvetésébe nem vette fel s Anghelescu iskolatörvényének módosításáról egyelőre nincs szó és ez azt mutatja, hogy a román nemzeti politikának Bratianuék által elért eredményeit Bratianu megtartani, sőt bizonyos mértékig Maniu még fejleszteni igyekszik. Politikájuk érzelmi alapját világosan jellemzi Vaida Sándor elszólásai: „a magyarok még nem szenvedtek eleget". Maniu kormányzatának sorsáról a horoszkópot felállítani nagyon nehéz. Ha nagy ember, sokat tehet. De ha elméleteinél és elveinél marad s guvernementáhs rugalmassága nem lesz meg, bukása közelebbről várható. Kormánya aránylag gyenge s a vezérnek kell a többiek hiányait pótolni. Pártja eléggé fegyelmezett lesz-e kormánypártnak s nem lepi-e el a hosszas ellenzéki küzdelemben kifáradt embereket a pénzvágy s nem burjánzik-e fel mögöttük a korrupció irtóztató molochja, mely végeredményében nemcsak őket, hanem országukat is elnyelni képes — nem tudni. Maniu puritán, önzetlen, komoly egyénisége komoly remény arra, hogy Erdély magyarjainak sorsa enyhülni fog. De Maniu erős román nemzeti sovinizmusa, mellyel mindig keresni fogja, hogy Erdély birtokát miképen biztosíthatja végleg nemzetének, aggasztó azért, mert kormányzata — ha módosítottabb, európaibb formák között — arra fog törekedni, mire Bratianuék, a nagyromán egység véglegesítésére és biztosítására. Közben Erdély egyre reménytelenebb sorsra jut s a Keleti Újság karácsonyi számában kétségbeesetten kiáltott fel Zágoni István, Erdély ismert magyar publicistája, hogy a régi Erdély, melynek fiatal balázsfalvi politikus prókátora ma Nagyrománia miniszterelnökeként áll dicsősége, népszerűsége és hatalma tetőpontján s a marosmenti gazda, aki Magyarországot kormányozza, Erdélyből jöttek, szívükkel és lelkükkel a régi Erdélyben gyökereznek, mégis Erdély önfiai hatalma ellenére, sülyed-sülyed egyre a Balkán felé. Legnagyobb baj az, hogy Erdélyt, mint földet önfiai hagyták el, részben önszántukból, részben a körülmények kényszerítő ereje folytán, hogy iránt eszményt, mint lelket annál forróbban szeressék. NEMET TERJESZKEDÉS KELET FELE Néhány éven belül elkészül a nagy viziut, mely összeköti az Északi Tengert a Fekete Tengerrel — A Duna jelentősége (G. J.) A délszláv állam és Románia külföldi kölcsönkeresó útjának legfontosabb állomása ma már a legyőzött Németország. A német tőkétől reméli mindkét gazdaságilag szétzüllött állam a segítséget a talpraálláshoz, de a német nagyipar is ezeken a területeken akarja kiépíteni a maga piacát. Belgrádban már egy év óta egyre több és több jele látható a német-szerb barátkozásnak, Romániában pedig az új kormány ezért kötött paktumot a német kisebbségi párttal és ezért igyekszik politikai barátságot tartani fenn a szászokkal, hogy az ő közvetítésükkel megnyerhesse a német pénzpiac támogatását. Hogy németországi sikereit aztán a francia vetélkedés felébresztésére akarja használni, az megint más kérdés. A német keleti terjeszkedés a Duna vonalán halad. A háború utáni nagy munkálatok közül, amelyeket a németek megkezdték, talán legfontosabb az az óriási csatorna, mely a Rajnát a Majnán keresztül a Dunával fogja összetartani. Mihelyt megnyílik ez a csatorna, az Északitenger összeköttetésbe kerül a Feketetengerrel és úgyszólván egész Németország utat kap Kisázsiáig. Ennek a csatornának építéséről mélyen hallgat a német sajtó, úgy hogy a nagyközönség alig tud róla. A munka azonban annál gyorsabban halad. Az előirányzat szerint a csatorna 1932-re készül el. Nem új ez a terv, mert hiszen már Nagy Károly császár is foglalkozott vele, Napóleon pedig terveket is dolgoztatott ki rá. A csatorna feleslegessé teszi egész Európa megkerülését, átlósan vágja ketté KözépEurópát, körülbelül egyötödére rövidítve ezzel a viziutat északnyugati Európa és Előázsia között. A Bajorországon keresztülvezető szakasz iparilag is óriási jelentőségű, mert egész Bajorországot ellátja villanyenergiával. A rajnamenti hatalmas fényművek és kémiai gyárak termékeit, Rotterdam, Hamburg, Antwerpen, Bréma, sőt London kikötőinek forgalmi cikkeit könnyűszerrel szállíthatják most átrakás nélkül fel a Rajnán, majd 500 km. hosszúságban a Majnán, onnan pedig 2850 kilométeren a Dunán. Németország amerikai tőkét is kapott ennek a tervnek a kivitelére, de legtöbb haszna természetesen Németországnak lesz a csatornából. Nemcsak nemzetközi viszonylatban fontos ránézve, hanem mert összeköti a birodalom nyugati részét a déli területekkel és a csatlakozásra váró Ausztriával. Nagy hasznot remél a csatornából Magyarország is, melynek nincs tengere. Most úgy ő, mint Csehország nem lesz kénytelen különféle terhes szerződéseket kötni, hogy tengerhez jus-