Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 2. szám - A kisebbségi kérdés a népszövetség előtt. A kisebbségi kérdés egész komplexumát kitűzik a márciusi tanácsülés napirendjére - Feltűnést keltő német kormányjelentés

1929 3 Január 16 son, mert olyan viziútja lesz, melyen 1500 tonnás uszályok közlekedhetnek sokkal ol­csóbban, mint bármilyen szárazföldi szállí­tás, de olcsóbban, mint a tengeri út. Keletről nyugatra megy a nyersárú, nyugatról keletre a kidolgozott árú és ez a nagy forgalom köz­bül Magyarországon, a csepeli kikötőben ta­lálkozik. Budapest lesz legfontosabb állomása ennek a nagy középkeleteurópai útnak, azután óriási jelentőségre emelkedik majd Bamberg, ez a ma még jelentéktelen majnai kikötő. A csatorna-társaság 1921 decemberében alakult meg. A munkálatokat három sza­kaszra osztotta. Az első részlet a Majna csa­tornázása Aschaffenburgtól Wurzburgig és a Duna szabályozása Passautól felfelé. Máso­dik részlet a Majna szabályozása Würzburg­tól Bambergig, a harmadik pedig a Nürn­bergtől a Dunáig építendő csatorna. Az Aschaffenburg—Würzburg szakaszon 1927 elején kezdték el a különféle védőgátak épí­tését, amelyeknek 56 méter magasságot kell legyőzniök. A fővédgát Fieretnél már elké­szült. Passau felett eltávolították már a szik­lákat, amelyek kisebb vízállásnál megakadá­lyozták a nagyobb uszályok közlekedését. Leg­nagyobb nehézséget okozza a Passau— Aschaffenburg közti vonal, tehát ez a leg­drágább. 700 km. távolságról van szó, mely­nek egy része a Dunára és a Majnára, más­részt az 1846-ban már kiépített Lajos csator­nára esik. Ezen azonban csak 130 tonnánál kisebb uszályok közlekedhetnek. A Duna-sza­kaszon is sok a munka, mert a 43 méter át­lagos szélességű vonalon nyári időszakban mindössze 1.40 méter az átlagos mélység, ho­lott 2.30 méterre van szükség, hogy az 1500 tonnás uszályok közlekedhessenek. Egészen új lesz a Bamberg—Nürnberg közti csatorna, mely hosszabb a Lajos-csator­nánál. Ez 1932-re készül el s ezzel be is feje­ződött az óriási munka. A védőgátaknál a ha­talmas villamos központok már megépültek. Összesen harminc villamos központ fog mű­ködni az egész víziúton és 400.000 lóerő áramot szolgáltat. Bajorország indusztriali­zálására nagy szükség is van erre, mert tud­valevőleg ennek a területnek nincsen kő­szene. Esetleges késlekedéseket, előre nem lá­tott nehézségeket figyelembe véve, legrosz­szabb esetben öt év alatt üzemben lesz az em­beri munkának ez a nagy diadala, mely Né­metországnak hihetetlen gazdasági fellendü­lést, de politikai erősödést is jelent. A KISEBBSÉGI KÉRDÉS A NÉPSZÖVETSÉG ELŐTT A kisebbségi kérdés egész komplexumát kitűzik a márciusi tanácsülés napi­rendjére — Feltűnést keltő német kormányjelentés W treseman tudvalevőleg a Népszövetségi Tanács decemberi ülésszakának záró­ülésén éles polémiába keveredett Zaleski len­gyel külügyminiszterrel a felsősziléziai német kisebbség iskolaügyi panaszai miatt. Strese­man ekkor bejelentette, hogy a Népszövetség legközelebbi ülésszaka elé viszi a kisebbségi kérdés egész komplexumát, Briand, a Ta­nács elnöke, a maga részéről sietett kijelen­teni, hogy a Tanács mindent el fog követni, a kisebbségek „legszentebb jogainak" meg­védésére. A márciusi tanácsülésre esedékes tehát a kisebbségi kérdések egész komplexuma. Hogy Streseman nem a pillanat izgatottsá­gában tette ezt a nagyhorderejű kijelentést, hogy többé ne is törődjék vele, hanem csak­ugyan ragaszkodik a kisebbségi probléma megoldásához, mutatja a „Deutsche Diplo­matische Korrespondenz" január hetediki ki­jelentése, mely a Népszövetségi Tanács jö­vendő feladataival foglalkozik. Hivatalos kor­mányjelentésként hozza a következőket: -— A kisebbségi kérdésben nem annyira a fennálló jogelvek megváltoztatása a fontos, mint sokkal inkább az eljárás megjavítása. Az a konfliktus, mely közvetlenül az utolsó tanácsülés bezárása fölött tört ki, Streseman és a lengyel külügyminiszter között, arra vezetett, hogy kérni fogják az egész kisebb­ségi problémának a legközelebbi tanácsülés napirendjére való kitűzését. Más hatalmak is kifejezték azt a kívánságukat, hogy állandó kisebbségi bizottság alakíttassák és a Tanács elnöke rámutatott ennek a feladatnak, tehát a kisebbségi jogoknak a Tanács által való megóvását illető fontosságára. Mindenek­előtt arról van szó, hogy az eddig csak sánti­káló és mintegy függöny mögött lejátszó tevékenységet, melyet a kisebbségi jogok felügyeletével megbízott népszövetségi szer­vek gyakorolnak, a nyilvánosság megvilágí­tása elé állítsák. A kisebbségi jogok kérdése, mely a békeszerződések megkötése előtt a világot átalakítani hivatott alapelvként sze­repeit, kétségtelenül a népszövetségi munka legfontosabb feladatai közül való. Forma sze­* rint érinti az általános kívánságokat is, mint­ahogy a többi között a norvég Hambro meg­formulázta a Népszövetség demokratizálása érdekében tartott beszédében. Ilyen kívánsá­gok a Népszövetség ki nem elégítő parlamenti tárgyalási rendjéből fakadnak és azt céloz­zák, hogy erősödjék a Népszövetség volta­Fővárosi fasor-szanatórium Legjobb, legmegbízhatóbb, legelőkelőbb intézet (2012) Budapest, Vilma királynő-út

Next

/
Thumbnails
Contents