Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Europa Kisebbségei

Magyar Külpolitika 21. szám ségi"-nek számított tótok! — magyar 745.431 (5.6%, de a Felvidék 21.5%-a!), ruthén 461.849 (34%, de a Ruthénföld népének 62.1 %-a!), lengyel 76.000, egyéb és külföldi 264.000. Zsidó vallású 336.664, akik közül 180.535 (1.3%) vallotta magát zsidó-nemzetiségünek is, sajnos legtöbbje épp a Felvidéken. Dánia 96.4 százalékos dán lakosságával (3 millió 267.831 és 94.690 Izland szigetén) egyike a legnemzetibb államoknak. Kisebbsége csak német van (40.172 = 1.2%) Dél—Jütlandban, illetve az átcsatolt ÉszakSchleswigben. A zsidók száma 5947 (0.1%). Danzig szabad város 350.000 (95.1 százalék) német lakosságával szemben csak 12.000 lengyel és 9230 zsidó ál. Észtország (1,107.538 összlakos) nem nagyszámú kisebbségeinek számára mintaszerű kisebbségi törvényt léptetett életbe; ezek: az oroszok (91.109 = 8.2%), a németek 18.319, a svédek 7850 és a zsidók 4639 lélekkel. Finnországban (3,364.807) a 88.7 százalék finn mellett egyedüli kisebbség a 10.8%-nyi svéd nép — 363.400. El még itt 1603 ösi lapp és 1715 zsidó. A 40,743.851 főnyi lakosságú Franciaország egyáltalában nem az az egységes népű állam, mint az a köztudatban el van terjedve. A franciák száma alig éri el a 35 milliót (85.4%), a többi idegen; mégpedig külföldi 2,500.000 (!), elszászi német 1,634.000, a kelta nyelvet beszélő bretonok száma 1,200.000, az ugyancsak európai ősi népnek bizonyított baszkok 170.000, az olaszok 600.000, a spanyolok 250.000 fővel szerepelnek. Görögország 5,021.790 főnyi lakosságának 78 százaléka görög, mintegy 270.000 a törökök száma (Thesszáliában), van 250.000 kucó-oláh, 200.000 macedo-bulgár, 120.000 albán, 100.00 zsidó, azonkívül örmények, olaszok s vagy 50.000 külföldi. Hollandia 6,865.314 lakosából 780.000 (11%) a f ríz, 115.223 a zsidó, a többi hollandus. Írország (Ir Szabad Állam) 2,972.802 lakosa, kevés angol kivételével, mind ír nemzetiségű, akik közül azonban már csak kevesen beszélik az ősi kelta ír nyelvet. (1911-ben 582.446 ember tudott csak írül.) Jugoszlávia 1921-ben tartott hivatalos népszámlálás adatai alapján összes lakossága 12,017.323, akik közül 5,366.000 a szerb (44.7%) és 2,834.000 (23.6%) a horvát, 1,024.761 a szlovén; kisebbségek: magyarok 472.409 (3.9%), németek 513.472 (4.3%), albánok 441.740 (3.7%), cincárok 229.398, azonkívül törökök, cigányok, tótok, görögök, olaszok, örmények s zsidók 6U.150 (0.5%) lélekkel. A kisebbségek így hivatalosan 25.6 százalékát teszik az összes népességnek, pedig még legalább 600.000 főnyi macedobulgárt is le kell vennünk Dél-Szerbia (Macedónia) szerb lakosságának számából, akiket a szerb statisztika egyáltalában fel sem tűntet. Lengyelország 27,176.717 főnyi lakossága is meglehetősen vegyes. A lengyelek mindössze 67 százalékát teszik a birodalom lakosságának; ukrán 3,898.428 (14.3%), zsidó 2,771.943 (10.8%), német 1,058.824 (3.9%), fehérorosz 1,035.693 (3.8%), litván 100.000, kasul 100.000, a többi orosz, cseh, „hiesig" és külföldi. Lettország 1,844.805 lakosából mintegy 25 százalék a kisebbség. A nagy- és fehéroroszok 227.280, a zsidók 82.647, a németek 62.539, a lengyelek 46.489, a litvánok 16.603 főt számlálnak. Lichtenstein 11.110 lakosa mind német. Litvánia 2,028.971 főnyi lakosságának 81 százaléka litván, a zsidóság száma 150.146, a németeké 29.231 (és a Memel vidéken 71.781), 50—50.000 főnyi az orosz és lengyel, s 15.000 főnyi litván él itt. Luxemburg 260.767 főnyi lakossága a 33.436 külföldi, 1771 zsidó és két községnyi vallon kivételével, tehát 86 százalékban német. Az 1920 december 31-én tartott népszámlálás szerint Magyarország 7,980.143 lakosából magyar 89.6%, azaz 7,147.053 lélek; német 551.211 (6.9%), tót 141.882 (1.8%), horvát 36.858 (0.5%), román 23.760 (0,3%)), szerb 17.131 (0.2%), bunyevác és sokác 22.399 (0.2%), cigány 6966. A felekezetnek számított 473.310 (5.9%) zsidó közül 450.562 vallja magát magyarnak, 18.085 németnek, a többi megoszlik egyéb nemzetiségek között. Monaco 22.153 lakosa közül 10—10.000 a francia és az olasz; a többi külföldi. Nagybritannia és Észak-Írország 42.769.196 és 1,256.322 lakosa közül még sokan beszélik az ősi kelta nyelveket; így Wales lakosságának 37.1 százaléka welshül, Man-szigetén 12.000-en manxül, és SkóciáA Nürnberger Bund tagjai Budapesten. A kamarai díszgyiílés elnöksége. Balról jobbra: Bittner János, a kamara alelnöke és a Felsőház tagja, Hantos Elemér ny. államtitkár és Székely Artúr titkár