Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Europa Kisebbségei

Július 27 ban 158.779-en gaelül beszélnek. A zsidók száma 300.000, a külföldieké 250.000. Németország 63,178.619 lakosának 97.1 százaléka német. Lengyel 902.012, mazur 81.641, vend 73.626, cseh-morva 46.585, dán 10.683, litván 7495, magyar 8416, fríz 10.000; zsidó 564.379. Olaszországnak 1921-ben 38,710.576 lakosa volt. Az Ausztriától átcsatolt területen volt 324.484 szlovén, 163.656 horvát, 195.650 német; a franciák száma, 80.000, az albánoké Calabriában 90.000, a friauliaké 480.000 Cormons vidékén. Románia 1920-ra kiszámított 15,776.845 lakosából: román 11,545.311 (72%), magyar 1,463.573 (9.2%), — az 1910-ben ott élt 1,822.942 (11.6%) helyett, — zsidó 778.094 (4.8%), német 713.564 (4.4 százalék), ukrán 500.484 (3.2%), bulgár 351.328 (2.2%), török és tatár 222.375, cigány 133.026, orosz 174.293, szerb 52.570, lengyel 35.033, tót 26.884, egyéb 53.704. San-Marino 12.952 lakosa mind olasz. Spanyolország 21,338.381 lakosából 400.000 baszk, 60.000 móriszkó, 55.000 cigány, 20.000 francia, 4000 zsidó és ötmillió (23.4%) katalán. Svájcban 2,750.622 (70.8%) német, 824.320 (21.2%) francia, 238.544 (6.1%) olasz, 42.940 (1.1 százalék ráta-román és 20.979 (0.5%) zsidó él. Összesen 3,880.320 lélek. Svédország lakosságának — 5,904.489 — 99 százaléka svéd; finn 30.247, lapp 7162, zsidó 6469. Európai Törökországban (1,203.151 lakos) csak 650.000 törököt találunk (54%), mellettük 180.000 görög, 150.000 macedo-bulgár, 100.00 örmény és 6.000 zsidó lakja. Az Oroszország nélküli Európa 352 milliónyi népességéből tehát U2 millió él kisebbségi sorban, nem számítva ide azt a több mint 4 millió embert, akit mint „külföldit" tartanak nyilván az egyes államok. Enyelgés Bukarestben A román szenátus július 1-én tartott ülésén Gyárfás Elemér magyar szenátor a vita hevében Gradisteanu szenátor interpellációjával kapcsolatban hazugságnak minősítette az Universul egyik cikkét, mire Anghelescu dr. rendreutasította, mondván: — Ne mondja azt, hogy hazugság, hanem mondjon csak annyit, hogy rosszul volt informálva. Beszéde további során Gyárfás megismételte a kifogásolt kifejezést, mire újólag megszólalt Anghelescu : — Ön mondhatja azt, hogy ez valótlanság, de a „hazugság" szó nem parlamentáris kifejezés! Osztjuk Madgearu kereskedelmi miniszter felfogását, aki erre csendesen megjegyezte: — Meg kell állapítanom, hogy ön, Anghelescu úr, a farizeusi előkelőség kifejezéseinek a híve! Esmond Harmsworth sorai a Magyar Külügyi Társasághoz: Sok sikert kívánok önöknek hazafias munkájukhoz, amellyel meg akarják ismertetni a világ előtt Magyarország jogos sérelmeit." őszinte barátjuk: 1928 május 25. ESMOND HARMSWORTH F I G Y E L Ó Hidasnémeti — A szociáldemokraták és a revízió — A balkáni Monroe elv — Ammende Bukarestben — Meddig terjed a belgrádi diktatúra engedékenysége? — A román ifjúság purifikálni akar ELÉGTÉTELLEL ÁLLAPÍTHTJA MEG KÜLÜGYI KORMÁNYUNK, hogy a hidasnémeti ügyben eleitől kezdve követett s a nemzetközi joghoz szigorúan alkalmazkodó higgadt eljárása végre is meghozta gyümölcsét, bizonyságául annak, hogy a nemzetközi világban is helyreállott a konszolidáció, legalább is oly értelemben, hogy a ma létező, bár kielégítőeknek azért éppen nem mondható állapotokat szeszélyből, vagy ha jobban tetszik idegességből, többé egyoldalúan felforgatni nem lehet. Reméljük egy-két nap múlva a csehek újból átveszik Hidasnémetinél a magyar vonatokat, amelyek az elmúlt kritikus napokban is pontosan és menetrendszerűen jártak a határállomásig. Fennmarad azonban joggal vitatható pontként, nincsen-e igénye a magyar államnak kártérítésre, amikor nyilvánvaló, hogy a cseh vasútigazgatóság jogtalan intézkedése következtében érzékeny károsodás érte. Ennek az esetleges kártérítési pernek lefolyását most már cseh részről is idegesség nélkül kivárhatják. ^ A MAGYAR SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT országos választmánya július 23-án tartott ülésén egy lépéssel tovább ment: eddigi platonikus álláspontjának megváltoztatásával — mely megelégedett annak a hangoztatásával, hogy az immár tíz esztendős békeszerződések békés revízióra szorulnak — kimondotta, hogy ezért a békés revízióért „minden rendelkezésre álló eszközzel küzdeni" is fog. Ezt az állásfoglalást csak örömmel üdvözölhetjük, mert ezzel a hiányzó láncszemet illeszti be a revíziós frontba, viszont— teljes megértésével annak, hogy a szociáldemokratapárt a maga szempontjából más kormányzati rendszert szeretne uralmon látni — némiképp túlzottnak kell minősítenünk azt az önbizalmat, amellyel egyidejűen kijelentette, hogy ha Magyarországon a nyugati kormányzati rendszerek közé azonosan beilleszkedő parlamentáris-demokrata rendszer kerülne uralomra, a szociáldemokratapártnak a revízióra irányuló küzdelme „teljes sikerrel" járna. Ilyet komolyan politikai párt nem állíthat, kivéve, ha ez az állítás olcsó csalétek akar lenni — befelé. NEMZETKÖZI VIZSGÁLATOT SÜRGET a szerb-bolgár határon történő incidensek miatt a bolgár Preporec. Ezt a tervet nagyon is zokon veszi, bolgár kollégájától a Trgovinszki Glaznik című belgrádi napilap, és felháborodik azon, hogy egy bolgár Európát meri invitálni a balkáni államok egymásközti viszonyának rendezésére. A belgrádi lap szerint a Balkán a balkániaké s Európának nincsen ott keresnivalója. Valamikor nem volt ilyen büszke Belgrád. Például 1883-ban, amikor Bulgária három napos háborúban úgy elverte, hogy a bolgár hadsereg már az ősi Nis fővárost fenyegette. A szerb diplomácia és a sajtó akkor ugyancsak kétségbeesetten kérte Európa beavatkozását és amikor Andrássy külügyminiszter be is avatkozott és erélyes fellépésére a bolgár hadsereg kénytelen volt kivonulni és olyan békét kötni,