Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 21. szám - Europa Kisebbségei

1929 Július 27 Eu kisebb ségei ropa Kise Irta: vitéz NAGY IVÁN A

kanadai Dandurand szenátornak és Stresemann német külügyminiszternek legutóbbi javaslatai a népszövetségi kisebbségi védelem reformjára vonatkozóan újból az európai problémák homlokterébe állították a „kisebbségi kérdést". Nem lesz érdektelen tehát, ha felvonultatjuk szemünk előtt Európa kisebbségi népeinek hosszú sorát, számoszlopok harci rendjébe tömörítve, melyekből kiviláglik, hogy a háromszázötvenmilliónyi lakosságnak (Oroszország nélkül) több mint egytizede él ma kisebbségi sorban; sőt, ha az egyes államokban élő külföldi állampolgárokat is ezekhez számítjuk, úgy kitűnik, hogy Európa népességének egynyolcada él saját nemzetállama keretein kívül. A békeszerződések és a kisebbségi szerződések „vallási, nyelvi, faji, vagy etnikai" kisebbségekről rendelkeznek. Mi a vallási kisebbségek közül jóformán csak a zsidóságot kívánjuk számbavenni, melyet a kelet-európai államok túlnyomó részében különben is nemzetségként kezelnek, a faji, nyelvi és etnikai kisebbségek számának megállapításánál pedig lehetőleg az illető állam hivatalos felfogását vettük figyelembe ezek kimutatásánál, (pl. Belgium és Németország a beszélt nyelvek, Magyarország az anyanyelv alapján nyelvi kisebbségeket, Románia és Csehszlovákia pedig faji eredet kutatása alapján faji kisebbségeket ismer). Százszázalékosan egynépü tiszta nemzeti állam csak kettő van Európában: Portugália (ahol csak a külföldiek rontják le félszázalékkal ezt a számot) és Norvégia (ahol vagy 16.000 főnyi lapp őslakos csökkenti ezt 0.6 százalékkal). Legtöbb kisebbségi nép az európai Törkországban (46.0%), azután Cseh-Szlovákiában (36.5%), Lengyelországban (33.3%), Romániában (28.3%) és Jugoszláviában (25.6%) él, tehát éppen azokban az államokban, melyeket a „nemzetiségi elv" és a „népek önrendelkezési joga" alapján hívtak életre Párisban a győztesek. A kisebbségi népek megoszlása az egyes államokban a következő : Albánia. Összes lakossága 830.000, akiknek 76.5 százaléka albán, van 70.000 szerb, 54.000 kucó-oláh, 50.000 török, 15.000 görög s 6000 olasz, örmény s egyéb külföldi lakosa. A zsidók száma 99. A törpe Andorra köztársaság 5231 lakosa katalán. Ausztria 6,534.481 lakosából 95.4% a német; 120.000 cseh és szlovák, 74.000 szlovén, 44.000 horvát, 14.000 magyar (Nyugat-Magyarországon); 194.584 (2.9%) zsidó. Belgium lakosságának nagyobbik fele (52.4%) a hollandhoz közelálló flamand nyelvet beszéli (majdnem négy millióan), míg 44.0 százalékuk francianyelvű vallon (3,200.000). Kisebbségi nép itt a német (98.267), akiknek nagyrésze Eupen és Maknédy kerületeknek a békeszerződéssel való átcsatolásával került át Belgiumba. A zsidóság száma csak 15.000 (0.2%). A négy és félmilliónyi bulgár 82.6 százalékát teszi ki Bulgária lakosságának. Legnagyobb kisebbségi népe a török, 550.000 lélekkel (10.2%); rajtuk kívül vannak cigányok (120.000), románok (90.000), pomákok — ezek valójában mohamedán bulgárok —, görögök (43.000), tatárok (18.000), örmények és zsidók (43.209 = 0.7%). Cseh-Szlovákia lakosságának több mint egyharmada kisebbségi nép, sőt ha uralmon levőknek csak a cseheket számítjuk, úgy ők csak relatívtöbbséget, a többi összes lakossággal szemben pedig egyenesen kisebbséget alkotnak, számuk ugyanis mindössze 6,728.809 a 13,613.172 főnyi összlakosságból, vagyis csak 49.8%; ezzel szemben áll szlovák 2,032.148 (15.7%), német 3,123.568 (23.3%) — tehát a német kisebbség jóval nagyobb, mint a csehek által „többjeimagyarázat : Függőleges vonalozás : külön kisebbségi szerződések alapján. Haránt vonalozás: békeszerződések kikötései alapján. Vonalozás ponttal: Népszövetségnek telt nyilatkozat alapján. A Nemzetek Szövetségének irányításával létrejött kisebbségvédelmi rendszerek