Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 20. szám - A romániai közigazgatási reform
1929 Július 20 A. romániai közigazgatási reform A z ál'ítólagos fasiszta-puccs, mely mögött Romániában mindenki a Bratianuék kezét sejit, elcsitult anélkül, hogy az elfojtása körül elkövetett erőszakos kormányintézkedések megbuktatták volna a Maniu-kormányt. Az izgalom lecsillapultával újabb izgatási anyagot vetett a politikai életbe a közigazgatási törvényjavaslat, melyet akkora reklámmal harangozot be még az ellenzékből Maniu pártja, s amelybö' a számtalan átdolgozás és módosítás után olyan kevés maradt, hogy Stere Konstantin, a beszszarábiai parasztpárt vezére, a javaslat kidolgozója, most egyszerűen nem vállalja az előadói szerepet, mert a végleges szövegben rá sem ismert arra a törvényjavaslatra, amelyet ő dolgozott ki. Nem kell ez a javaslat mai alakjában senkinek, még a kormány pártja is csak feltételesen hajlandó támogatni. A régenstanács ellene szegült, hogy beterjesszék és Maniuék csak a lemondással való fenyegetéssel tudták kieszközölni, hogy végre mégis csak előállhassanak a szerencsétlen javaslattal a parlamentben. Végső akkordként még néhány újabb módosítást kikényszerített a régenstanács. Hogy ezek mikből állanak, a szűkszavú hivatalos jelentés nem részletezi, mindössze azzal a semmitmondó frázissal intézi el: „A javaslat újabb átdolgozás után is általánosságban megfelel a nemzeti parasztpárt programmjában foglalt elveknek". A parlament ellenzéki pártjai még csak tárgyalni sem akarják a javaslaot, előbb Bratianu liberális-, azután Avarescu néppártja s végül Lupu független parasztpártja egyformán bejelentette, hogy ttltakozása jeléül nem ve^z részit a javaslat tárgyalásában ás mindhárom párt ki is vonult a parlamentből. A képviselőház közigazgatási bizottsága kezdte még meg csak a javaslat tárgyalását és az első ülésen már Willer József, a magyar párt főtitkára, bejelentette pártja nevében, hogy, ha nem törlik azt a szakaszt, mely különbséget tesz Erdélyben is a falu és a község között, vagyis több falut egyesít egy községbe, a magyar párt sem vesz részt a képviselőházi vitában. Utána ugyanezt a nyilatkozatot tette a német párt nevében Roth pártelnök is. Mivel a romár kormány a kisebbségi pártok óhaját nem vette figyelembe, Bethlen György gróf a képviselőház július 16-iki plénáris ülésén ünnepélyes nyilatkozat felolvasása után nyilvánosan bejelentette, hogy a magyar képviselők nem vesznek részt a közgazdasági törvényjavaslat vitájában és utána a magyar képviselők kivonultak az ülésteremből. így a nemzeti parasztpárt éppen olyan szigorúan zártkörű alapon fogja meghozni ezt a fontos törvényt, mint ahogy annak idején a liberálisok gyártották új törvényeikig A külföld számára a bukaresti Orient Rádió nyilatkozatot bocsátott közzé, hogy bár a magyar képviselők tartózkodnak a közigazgatási javaslat vitájában való részvételtől, a kormány figyelembe veszi az etnikai kisebbségek érdekeire vonatkozó nyilatkozatukat. Megismételjük, ez az üzenet a nyugati hatalmaknak van címezve és természetes, hogy a magyarság a múlt tapasztalatain okulva, a törvényjavaslat tételes szakaszaival szemben efajta ködös ígéreteket nem vehetett komolyan. A királyságbeli román pártoknak legfőbb elvi kifogása a törvényjavaslat ellen az, hogy ez veszélyezteti a centralizmust, vagyis a bukarestiek egyeduralmát. Az eredeti javaslat külön tartományokra akarta decentralizálni az országot. A módosítás elvileg ugyan megtartotta a tervezett tartományi beosztást, de kerületi direktórium címet ad annak a nagyon is bizonytalan jogkörű és összetételű társaságnak, mely az egyes decentralizált vidékek ügyeivel foglalkoznék. A bukarestieknek azonban még ennyire korlátolt decentralizinus sem kell. A hét kerületi direktórium a következő városokban székelne: Kolozsvár, Temesvár, Czernowitz, Jassy, Kisenev, Bukarest és Craiova. Homályos intézkedése a javaslatnak, hogy ezeken a tartományokon belül a vármegyék egymással önként szövetségre léphetnek. Ennek a szövetségnek időtartama harminc év és ha egyszer már megkötötték, a szövetség csak külön állami törvénnyel bontható fel. Hogy mit akar ez a szövetség és milyen jogkört biztosítana magának, egyelőre sejteni sem lehet. A haladó körök demokratikus szempontból nem tudnak megbarátkozni a javaslattal. Maga Stere is azért nem vállalja az előadói tisztet, mert nyilatkozata szerint úgy eltorzították demokratikus szempontból is az ő javaslatát, hogy a különböző módosításokkal nem azonosíthatja magát. A vezetése alatt álló egész besszarábiai l'ormánycsoport külön értekezleten elhatározta, hogy a parlament nyilt ülésén is erős kritikát fog gyakorolni a javaslat felett és kifogásait nem hallgatja el. A feministák a nők választójogának Az emberiség megoszlása fajok szerűit. (A wieni Gesellschafts- und Wirtschaftsmuseum új szemléltető statisztikai ábrái.) Első sor: Fehér fajok, — második sor: indián és félvérü, néger és mulatt, továbbá barna fajok, keleti, indiai, maláji, stb., — liurmadik sor: sárga fajok. Minden egyes teljes alak 100 millió lakosnak felel meg.
