Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Nemzeti bolsevizmus - vörös fasizmus. A helyzet Oroszországban - A kulakok szerepe - Közgazdasági erőfeszítések

Magyal Külpolitika . 10 • 20. szám igen szükre-szabása miatt elégedetlenek. Kormánykörök eddig azzal reklámoztak a javaslatnak, hogy az megadja a nőknek is a választójogot. Most a szövegből kiderül, hogy lesz ugyan női választójog, de csak a 25 éven felüli olyan nőknek, akik vagy legalább középiskolát végeztek vagy köztisztviselők, hadiözvegyek, három gyermekes családanyák vagy valami jogi személyként elismert egyesület vezetőségének tagjai. Olyan kevés nő jut be ezen az alapon a megyei és városi tanácsokba, hogy a női szervezetek már nagy tiltakozó gyűlés rendezését mondták ki. A legsúlyosabb kifogásokat azonban kisebbségi szemponcból lehet a javaslat ellen tenni. Nem elég, hogy teljesen kimaradt az a szakasz, mely biztosította volna a nemzeti kisebbségi nyelvek szabad használatát a községi és részben a megyei életben, hanem bevettek helyére ilyen intézkedéseket is: 1. a falukat községekké lehet összeolvasztani mindaddig, míg együtt tízezres lélekszámot adnak ki. (Bizonyára hozzájuk csatolt román falvakkal majorizálnák a tiszta magyar vagy magyar többségű falukat. 2. A falusi bíráknak is tudnioíc kell az állam nyelvét. (A magyar uralom aiatt százszámra volak román anyanyelvű falusi bírák, akik egy szót sem tudtak magyarul. 3. A javaslat szerint más falvakból is lehet bírót hozni. Nyilvánvaló, hogy a kisebbséglakta falvakat akarják ilyenképen román bírákkal ellátni. 4. A javaslat szerint azok a polgármesterek és alispánok, akik „a társadalmi rend ellen vétenek", megfoszthatok állásaiktól s ez esetben helyükbe a városi és megyei tanácsosok közül bárkit kinevezhet a kormány. Ez olyan tág kritérium, amely okvetlenül kisebbségellenes visszaélésekre adhat alkalmat. 5. Kimondja a javaslat, hogy már a 600 lélekszámmal bíró falvak is állíthatnak fel közüzemeket, ami a falusi kereskedelem tönkretételére és sok visszaélésre fog vezetni, úgyhogy a magyar párt ez ellen az, intézkedés ellen is felveszi a harcot. 6. A javaslat előírja, hogy minden városnak csak egyetlen egy neve lehet, természetesen román neve. Ezzel szemben a magyar párt ragaszkodik ahhoz, hogy Erdélyben a városok régi történelmi magyar nevei szabadon legyenek használhatók. Nemzeti bolsevizmus f voros tasizmus A helyzet Oroszországban — A kulakok szerepe — Közgazdasági erőfeszítések A

nagyközönség csak annyit tud a jelenlegi oroszországi állapotokról, hogy ott még mindig igen zavarosak az állapotok, az eddigi vezető népbiztosok sorra buknak, új ismeretlen nevek bukkannak fel. De hogy a személyi változások tisztán egyéni tülekedések vagy elvi harcok eredménye-e, arra feleletet hiába keresünk az agyoncenzurázott szovjetsajtóban. Érdekesen világítja meg azonban a berlini Zeitschrift für Politik szerkesztője Grabowszky Adolf dr. egy most megjelent tanulmányában az orosz viszonyokat. Grabowszky 1924-ben, 1925-ben és az idén tavasszal hónapokat töltött Oroszországban, az orosz nyelvet teljesen birja s így módjában volt olyan betekintést nyerni a mostani viszonyokba, hogy közléseit elég hiteleseknek tekinthetjük. Oroszországban a bolsevizmus lényegében átváltozófélben van és különleges orosz szocializmusféle születik meg, meiy annyira nem nemzetközi, hogy a kommunizmus makacsabb hívei IV. Internacionálé alapításának tervével foglalkoznak, mert a III. Internacionálé letért a nemzetköziség útjáról és speciális orosz jellegűvé kezd lenni, olyan vörös fasizmusfélévé. A vezetőszerepet most már teljesen olyan emberek kerítették kezükbe, élükön Szalinnal, a voltaképeni diktátorral, akik soha Oroszországon kívül nem voltak, idegen népeket és idegen viszonyokat nem ismernek s jórészt idegen nyelvet sem tudnak. Az évtizedes emigrációban Oroszországtól elidegenedett orosz vezéreket és a bolgár-román Rakovszkyt száműzték. Sztálin, az új vezér, nem is vérbeli orosz, hanem georgiai, vezértársai közt is vannak nem vérbeli oroszok, de mindnyájan olyan oroszországi nemzetiségek fiai, amely nemzetiségeknek alig van kapcsolatuk Európával. Az orosz föld szülöttei mindnyájan, azé az óriási birodalomé, melynek vezető-népe az orosz, de amelyben egész sor más nemzetiség is megtalálja a maga egyéni életét. Az azonos földrajzi viszonyok, a százados együttlakás, az óriási puszták kultúrától elzárt primitív élete nagyjában azonos gondolkozásmódot fejlesztett ki ezeknél a népeknél, melyek halálosan gyűlölték ugyan a cári zsarnokságot, de azóta a szovjet alatt helyi autonómiákhoz jutva, belkérdéseiket nagyjából maguk intézik, így tényezői lettek a politikai életnek. Ezek a nem-európai, vagy legalább is a szónak szokott értelmében nem európai népek vezetői csinálják most a politikát Oroszországban. Nemzeti irányzatról még korai lenne beszélni, mint ahogy ők sem emlegetik a nemzetet soha, de különleges oroszföldi termékké, honi fává serdült az internacionalista mag. Az ellenmondások országa volt mindig az óriási orosz birodalom; most is az és valószínűleg ez marad örökre. Ezek az ellentmondások teszik ingadozóvá a szovjetállam politikáját. A bolsevizmust az ipari munkásság teremtette meg és tartotta fenn, az államrendszer kénytelen tehát most is ebben a munkásságban keresni a maga politikai támaszát, ellenben az országot csak a parasztság megnyerésével tarthatja fenn. A pártérdek es az országos, mondhatni birodalmi érdek, ellentéte ebben gyökerezik. A kezdetlegessé visszaesőkként ipar egész termelése a falura megy, viszont a falu meglehetősen elzárkózik a maga munkájának eredményeivel a várostól. Amit a város termel, azt a falu élvezi, a falu azonban nem akar kenyeret adni a városnak. Szépszerével csak cserében ad, erőszakkal pedig már nem lehet elszedni a termést, mert akkor csak annyit termel a paraszt, amennyi magának elég. Az orosz paraszt felesleges búzájával állatokat hizlal, mert az állatot sokkal jobban tudja értékesíteni, mint a maximált árú szemtermést. A parasztság vezérei benn ülnek a kormányban, sőt sok tekintetben döntő befolyást gyakorolnak a kormányzásra s így már csak ezért sem lehet a tíz év előtti terrorpolitikát folytatni a paraszttal szemben. A parasztság ízlése befolyásolja az ipari termelést : a gyárak egyre primitívebb, a faluk tetszésének