Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Franciaország háborús adóssága. [2. r]

Magyar Külpolitika 8 20. szám HÁROMEZER SZERB KATONAI SAPKÁT (sajkacsa) osztatott szét, írja a Slobodni Glas, iskolai évvégi jutalom címén, könyvek helyett, a szerb tartalékos tisztek egyesülete. Ezeket a sapkákat ünnepélyes beszéd keretében adják át az iskolaigazgatók a tanulóknak, hogy ezzel is növeljék bennük a katonai és nemzeti szellem öntudatát. Ugyanakkor a jugoszláv állam gőzerővel éníti a sztratégiai vasutat az Adria felé, olyan vidékeken, ahol annak kereskedelm' jövedelmezőségére soha a legkisebb kilátás sem nyílik. Zsivkovicsék a svéd gyufakölcsön öt év múlva esedékes részletét is elzálogosították és leszámítoltatták megfelelő jutalékért Rotschildnál, hogy tovább fegyverkezhessenek. A költségvetésben szerényen vegyes kiadások címe alatt bujkál több százmillió dináros tétel. Beavatottak szerint ebből kerül ki az új parlament megszervezésének költsége és ebből fizetik azt a 6000 új rendőrügynököt, akikkel a magyar Délvidék és Horvátország után most már a szerb területeket is elárasztotta Belgrád. De azért a kisantant békét akar és Magyarországtól félti ezt a békét, mely pedig már nem is Délkeleteurópa békéje, hanem az egész világé. • LÁNG BOLDIZSÁR BÁRÓ, volt párisi katonai attasé írja az Amerikai Magyar Népszavában, hogy egy úr, aki pedig igen előkelő szerepet játszik a Nyugat előkelő pénzügyi köreiben, nem is oly régen még a következőket mondta az ő egyik barátjának: „Mily boldogok maguk magyarok, a háborúban semlegesek maradtak és most élvezik ennek a gyümölcseit". Az emberiség megoszlása vallás szerint. (A wieni GesellKcltafts- und Wirtschaftsmuseum aj szemléltető statisztikai ábrái. Első sor: Katolikus, Ortodox, Protestáns, — másodiksor: Izraelita, vallás nélküli és primitív vallású, továbbá mohamedán ás hindu, — harmadik sor: keletázsiai vallások. Minden egyes teljes alak 100 millió léleknek felel meg.) Ekkora tájékozatlanság hallatára némi fogalmat kapunk arról, mekkora munkát kell végezniök a magyar propagandatevékenység közkatonáinak, amikor a külföld felvilágosítására vállalkoznak. És csak osztozhatunk Láng báró véleményében, amikor azt írja, hogy hathatós propagandát csak az csinálhat, aki tökéletesen birja az illető nép nyelvét, ismeri szokásait és gondolkozásmódját, — úgyszintén, hogy kimagasló művészeti, kulturális vagy sportesemény többet használ Magyarországnak, mint igen sok nem szerencsésen megírt, vagy nem szerencsésen elhelyezett újságcikk, vagy éppen propagandaalbum. • „MAGYARORSZÁG A VÁLASZÚTON" című cikkében a belgrádi Politika azt írja, hogy a magyar politikának három határozott áramlata van. Az egyik Bethlen István grófnak eddigi felfogása, amely szerint Magyarország diplomáciai akciójának tengelye Olaszország, több-kevesebb baráti összeköttetéssel Németországgal. Olaszország természetesen szövetségese a magyar nemzetnek, melyet a szlávság ellen Trieszttől északra és délre támogat. Emellett a német politikát Magyarországon ma is igen energikusan védi Friedrich István nemrég megjelent röpiratában. Egy másik áramlat gróf Apponyi álláspontja, ki a Magyar Külpolitika áprilisi számában a Franciaországhoz való közeledés szükségességét juttatja kifejezésre, amely a francia kormánynak a kisantant államaihoz való kapcsolatát lenne hivatott gyengíteni. Csakhogy amíg gróf Apponyi a francia közeledés mellett a németet sem kívánja elhanyagolni, addig Eckhardt Tibór feltétlenül Párisra kíván támaszkodni Berlin ellenében és szerinte azoknak az oldalára kell állni, akik egyformán küzdenek a pángermanizmus és a pánszlávizmus ellen is. • ROMÁNIA ÁLTALÁNOS MOZGÓSÍTÁSÁT óhajtja a l'Indépendance Roumaine, hogy megküzdhessenek a magyarok és bolgárok sikeres propagandájával, mint amelynek, a román lap véleménye szerint, mindinkább sikerül az európai közvélemény érdeklődését a románokról a magyarok és bolgárok felé fordítani. Okát ennek a jelenségnek a román lap abban látja, hogy a románok külföldi propadandája „még nem eléggé szervezett" s mivel erre a munkára a román állam mai nehéz politikai és közgazdasági helyzetében nem válialkozhatik, a román társadalom egyeteméhez fordui, kérve, mozgósítsa mindenki az időben és pénzben rendelkezésre álló erejét, hogy megvívhassák a „nagy harcot az igazságért". Hogy a román propaganda szervezetlen lenne, azt mi magyarok, éppen nem észleltük, sőt sajnálattal tapasztaljuk, mennyire ugyanazokon a vágányokon halad a külföldö:i, mdnt a kitűnő és végtelenül agilis cseh propaganda. A baj részükről másutt van. Ott, hogy az igazság előbb-utóbb biztosan diadalmaskodik és ha az igazság diadaláért vívott nagy harc kimenetelét a két fél közül az egyik nyugodt lelkiismerettel várhatja, úgy ez a fél csak a magyar lehet. ... Egy szerződés nem lehet sírbolt. A világtörténelem sohasem ismert örökké tartó szerződése,:et • • • MUSSOLINI