Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Franciaország háborús adóssága. [2. r]

július 20 nek, úgy hogy az adósság 62%-a tulajdonképen töröttnek tekinthető. Anglia az eredeti aranydepot megfelelő részeit (melyek kamat nélkül maradnak ott) 1934-ig fokozatosan visszaküldi úgy, hogy 55,300.000 font marad az eredeti Calais-i (a náború alatt kötött) megállapodás értelmében Londonban. A megállapodás szerint Franciaország visszakapná a régi bonjait és újakat adna helyettük a fenti évente esedékes összegek erejéig. Igen fontos két olyan pontot tartalmaz a megállapodás, amelyeket az amerikaiak nem akartak a Bérenger-Melion megállapodásba bevenni. Az egyik az, hogy a francia kormány beszüntetheti a fizetéseket akkor, hogyha a német kormány az általa fizetendő annuitások legalább felével késedelmes lesz, avval a bővítő kikötéssel, hogyha Anglia a háborús adósságaiból többet kapna idővel, mint amennyit ő tartozik az Egyesült Államoknak fizetni, úgy a többletet további adósságtörlesztésként betudja. A másik pont az, hogy Ang;; a nem kommercializálhatja a bonokat, h-:mem tartozik a tárcájában tartani, mint államközi adósságot. íme ez az a két megállapodás, amelyek most a francia kamara előtt fekszenek és oly sok parlamenti és parlamenten kívüli vitát okoznak. * A megállapodások körül nagy viharok dúltak az elmúlt három év alatt, s most, hogy akuttá vált a probléma, a franciák parlamenti határozatból június 27^én táviratban halasztást kértek Washingtonból, de már júni'is 28-án megjött a rövid válasz a washingtoni francia nagykövettől, Claudeltől, miszerint az amerikai kormány udvariasan azt válaszolta, hogy az elnöknek nincs joga az alkotmány szerint halasztásadásra, á házat pedig nem lehetne gyorsan — és a siker ren ényében — összehívni. E válasz mindenesetre hűtőleg hatott a parlamenti viták hevére. Sokan szerették volna megbuktatni Poincarét, aki a helyzetet ismerve, a ratifikációt szükségesnek mondja, sőt a rezervákhoz, feltételekhez sincs ellenvetése, ha azok nem teszik a ratifikálást érvénytelenné, — de viszont a buktatók tudják, hogy maguknak kellene majd megcsinálni azt, amit most Paincaré kell, hogy elvégezzen. Ezek után már inkább csak akörül forog a vita, hogy miképpen lehessen a ratifikációt úgy megcsinálni, hogy az az amerikaiak előtt ne legyen feltételhez kötve, de befelé mégis csendesítöleg, megnyugtatóiag hasson a háborgó kedélyekre. FIGYELŐ Kultúraítasét küld ki Románia — Csehek előnyomulása Ausztriában — A kisantant békekészsége — Néhány igaz szó a propagandáról — A magyar politika útjai — Az igazság különböző értelmezése KÖVETSÉGI KULTUR ATTASÉI ÁLLÁSOK rendszeresítésének a szükségességéről már többször volt szó lapunk hasábjain, vagyis arról, hogy oly államokban, amelyek közvéleményének a megnyerésére különös gondot kell fordítanunk, követségeinkhez szolgálatra kellene beosztani oly tudományos és a szépirodalomban szakférfiakul elismert egyéneket, akik érdekeinket ezen a téren, az ottani szakkörök informálásával s a magyar szellemi termékeknek az ottani sajtóorgánumokban való ismertetésével szolgálnák. Erre a munkára sem a politikai feladatokra rendelt követségi személyzet, sem pedig a tisztán sajtószolgálatot végző sajtóattasék — ha csak egyébként nincsenek maguk is, tevékenységük révén, a tudományos és a szakirodalommal kapcsolatban — nem feltétlenül alkalmasak. Most Romániából jön a hír, hogy ott — ahol a propaganda minden válfaja iránt igen élénk az érzék s arra sokat áldoznak is — rájöttek már ennek a gondolatnak az életrevalóságára és Eftiimiiu Viktort, a kiváló román írót, a román uralom alatti Kolozsvár Nemzeti Színházának volt igazgatóját, a párisi román követséghez „kulturtanáosossá" nevezték ki. Ajánljuk a követésre méltó példát illetékeseink figyelmébe. A BÉCSI CSEHEK POLITIKAI NAPILAPJA, a „Vidensky Obdenik", azt írja egyik újabb számában, hogy a cseh kormány mindig számíthat az Ausztriában lakó több százezer cseh teljes támogatására. Mindenesetre nyilt és jellemző bejelentése annak, milyennek képzelik el a csehek az államhűséget otthon és a külföldön. Próbá'ná meg csak a csehországi németség azt hirdetni, hogy a német kormány mindig teljes mértékben számíthat a csehországi német kisebbség támogatására! Ennek az osztrák-cseh kisebbségnek most már sorra alakulnak ki szervezetei Bécstől délre is, hogy építsék a hidat a délszlávok felé. így például Grácban székel a „Praha" hat helyi csoporttal és 459 működő taggal. Van Grácban egy másik cseh egyesület is, a „Cseh Szív" 178 taggal. Van egy külön délausztriai cseh kultúrtanács, a „Kulpora", melynek csak vezetősége 13 tagból áll. Ez vezeti egyöntetüleg az egész cseh nacionalista szervezkedést. Stájerországban 56, Karmthiában 12 és az elszakított Nyugatmagyarországon 8 községben vannak már cseh ének- és tornaegyesületek. A tagok száma 2500 körül van. A „Kulpora" egyik főakció ja az, hogy a cseh gyermekeket Csehországba küldi nyaralni, hogy két hónap alatt faragják le ott róluk azt a hatást, ami az osztrák iskolákban rájuk ragadt. A „Praha" egyesület nemzeti ünnepélyeket tart bizonyos időszakonkint, azonkívül cseh könyvekkel és folyóiratokkal látja el tagjait, s legújabban szintén programmjába vette a gyermekek csehországi nyaraitatását. £lső 3)unagőSBhajóSíási társaság A Passau—Linz— Wien—Budapest közötti személyforgalom megnyitása nyári menetrend szerint. G vorsf>ajó Wien—Cinz, naponta . ; első menet Wienből Linzbe . . ... július lio 14-en első menet Linzből Wienbe július ho lo-en Vostaf>ajójarat Passau—Cinz, naponta első menet mindkét irányban július hó 14-en Közvetlen postaQa/óiáraí Passau—Wien—Budapest, Wienből Budapestre minden hétfőn és pénteken, Budapestről Wien—Passauba minden szerdán es vasárnap. első menet Passauból július ho 17-en, első menet Wienből Juhus ho 19-en, eiső menet Budapestről juhus ho 21-ea, Részletes felvilágosítást ad a forgalmi igazgatóság (Budapest. V., Rudolf rakpart 3., Telefon: Automata 272-45) és minden társulati ügynökség.