Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - Franciaország háborús adóssága. [2. r]

Magyar Külpolitika • 6 ' 20. szám és más. Kezdetben kisebb, később nő. így az első évek alatt 30 millió dollárt tesz ki csak: a legutolsó évben 115 milliót, tehát növekvő összegekre szól. Ez tulaj donképen csábító megoldás. Hogy a 30 millió dollár az első időkben aránylag mily csekély, bizonyítja az, hogy a 407 millió dolláros stock^hitelnek csak a kamatja évi 20 millió dollár. Hol van ehhez még a nyolcszor nagyobb politikai tartozás kamatja? De hol van maga a tőke törlesztése? Másik előnye a Bérenger megegyezésnek az, hogy a kamatok tekintetében nagy kedvezményeket ért el. így Franciaország 1930 június 15-ig semminemű kamatot nem fizet, 1940-ig aztán 1%-ot fizet, 1950-ig 2%-ot, 1958-ig 21/2%-ot, 1965-ig 3%-ot, innen mindvégig (1987-ig) 33/2% a kamat. A kamat volt az a terület, ahol a franciáknak az amerikaiak kedvezményt tudtak biztosítani, illetve ahol a régi kamatlábbal szemben annyival kevesebb kamat fizetése lett kötelező a franciákra, hogy az egész tőke tulaj donképen 1 és fél milliárdra redukálódik a 4 helyett az eredetileg elfogadott 5% alapulvételénél, ami az egész tartozás 60%-os csökkentésének nevezhető! Jelentős előnye a megállapodásnak, hogy a 400 millió dolláros stock-hitel is benne van már az annuitásokban, úgy hogy 1929. évi augusztus elsején a francia államnak nem kell egyszerre kifizetni ezt az óriási ös.c/.eget, ami 10 müliárd mai francia frankot jelent jóformán mai esedékességgel. Van egy más eiőnye is a megállapodásnak. Az, hogy a francia államnak megengedi a megállapodás, Qerevich Tibor és Illés József egyetemi tanárok Rómában. hogy bármikor három éven át késedelmes legyen a fizetéssel. Az esedékesség napjától a tényleges fizetési napig azonban 4y2% késedelmi kamat lesz fizetendő. Nem szabad ügyeimen hagyni azt sem, hogy a fizetendő annuitásom, minden tizedik évnél, ott tehát, ahol egy magasabb kamat fizetése következik be, csökkentettek egy pár éven át az átmenet egyenletességének biztosítására, úgy hogy az annuitások és kamatok kiszámított egyesítése az ugrásszerű kamatok dacára egy lassan emelkedő skálát mutat. Az is fontos hogy a francia tartozások a Dawestervezet szerinti francia bevételeknél évente sokkal kisebbek, amint az alábbi összeállításból kitetszik (millió dollárokban): Év 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 slb A francia adósság annuitása: 32 5 35 40 50 60 75 80 80 95 A franciaknak jaro annuitás: 281 2sl 281 281 281 281 281 281 281 A két tétel közt oly nagy különbségek vannak, hogy ha Franciaországnak Angliával szemben fennálló tartozásait is tekintetbe vesszük, Franciaországnak még akkor is rendelkezésére maradnak összegek, amelyekkel a saját belső adósságát fizetheti, amely adósságokat a háború alatt elpusztított területek felépítése céljából kellett csinálnia. 4. A Caillaux-Churchill megállapodás. Franciaország a világháború első éveiben Angliától vett kölcsönt. Ezt a kölcsönt szintén rendezni kellett. Caillaux, akire Franciaország 1925/26-ban mint a frank megmentőjére tekintett, abból a helyes felfogásból indult ki, hogy a stabilizáció elképzelhetetlen az összes külső adósságok megfizetése nélkül. Angliával Franciaország a washingtoni kormánnyal kötött megegyezéshez igen hasonló megállapodást kötött. Franciaország Angliának háborús kölcsönök címén 653,127.000 font sterlinggel tartozik; e tartozás fedezésére a francia kormány Bon-okat nyújtott át és egyben a brit államkincstárnak átadott 77,000.000 font sterling értékű aranyat. A bon-ok látra szólnak és átruházhatók. Az angol kölcsönöket Caillaux 1926. évi július hó 12-én az angol kincstárnokkal Winston Churchilllel megkötött megállapodása alapján a franciák ugyancsak 62 éven keresztül fizetendő annuitásokkal konszolidálták. Eszerint Franciaország fizetne: 1927- ben 4 millió fontot 1928- ban 6 „ „ 1929- ben 8 1930- ban 10 1931- 1957 közt évi .... 12 % 1958—1987 közt évi .... 14 Az évi fizetések március és szeptember 15-én esedékesek: az első fizetés 1926 szept. 15-én, az utolsó 1987 március 15-én eszközlendő. Három évi késedelmes fizetést megenged a megállapodás, de 5%-os kamat mellett. Ha e megállapodás annuitásait átszámítjuk a jelen értékre, úgy azt látjuk, hogy Franciaország itt is rendkívüli nagy kedvezményt ért el; tulaj donképen 222 milhó font (653,127.000 helyett) az a mai érték, amelynek a mai annuitások az 5% mellett megfelel-