Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 20. szám - A Nemzetek Szövetsége és a pánkontmentális gondolat

1929 Július 20 ötödik, hatodik állama. Mérhetetlen kincsei vannak az óriási területnek, amelyeknek kihasználásában Magyarország is segíthet. Igaz, hogy erősen agrár állam Lengyelország is, csak úgy, mint mi, azonban agrárproduktumaink sok tekintetben kiegészítik egymást, úgy, hogy egy jól szervezett exportkereskedelem Lengyelországban sok elhelyezési lehetőséget találhat. A szén, petróleum és ipari produktumok tekintetében viszont mi vagyunk azok, akiknél Lengyelország megfelelő piacra találhat. A gazdasági érdekközösséget tehát ki iehet fejleszteni. A politikait és erőhatalmat pedig ki kell fejleszteni. Lengyelország szomszédságában keletről és nyugatról egyaránt olyan hatalom van, ameiy nehezen szenvedi el a Lengyel állam feltámasztása által nekik okozott veszteséget. Oroszország ellen Románia és Magyarország által kell biztosítania oldalát és kell a bolsevizmus ellen, a bizonyára úira feltámadó orosz imperialista tendenciák ellen is védekezésében segítőtársakat találnia. Lengyelországnak tehát eminens érdeke, hogy Magyarország erősebb, sőt minél erősebb legyen és azzal a védelmi eszközzel rendelkezzék, amellyel ezer éven át birt. Lengvelországnak ennélfogva saiát érdekéhpn szembe kell szállnia minden olvan, bárhonnan jövő törekvéssel, amely a mag.var erőgvarar>odást hátráltatni akaria. Sőt aktive is síkra kell szállnia minden illetékes helven azért, hogy Magyarország jogos gazdasági és területi követelései meghallgatásra találjanak. Nem is lehet nehéz legfőbb oatrónusát, Franciaországot meggyőzni arról, hogy Csehországgal semmi érdemleges célt Franciaország a maga diplomáciai vagy hatalmi hadállásának kiépítésénél el nem érhet. Csehországban a magyarokat nem tekintve, négymillió német él és így teljesen elképzelhetetlen, hogy bárminő komoly európai válság esetén Csehország Németországgal vagy Magyarországgal szemben egy harmadikat a legcsekélyebb támogatásban is részesíthessen. Ez az agyaglábú képződmény azonnal tehetetlenné válik, miheíyt nem a diplomácia asztalánál, hanem a komoly erőkifejtést igénylő csatatéren kell bebizonyítani, hogy barátsága mit ér. A lengyel érdekközösség kiépítése, amelyen keresztül a nagyantantnak a szárazföldi politikáiában intéző hatalmasságát lehet magunkhoz közelebb hozni, szerintem nincs ellentétben az olasz barátsággal sem. Az olasz aspirációknak az a része, amelynek szolgálatában a mi barátságunkat igénvli. nincsenek kiegyenlíthetetlen ellentétben a francia érdekekkel és ígv még akkor is, ha mi Olaszországgal tovább ápoljuk az együttműködést, egyáltalában nincs elzárva az útia annak, hogy a kelet felé va^ó frontkialakulásban lenfvel vezetés mellett olyan szerepet töltsünk be, amelvet Franciaországnak is eddigi politikájának revíziójává1 támogatni kell. Súlvunk tehát növekedőben van a dolog természeténél fogva, de a növekedést siettetni kell azoknak a történelmi és gazdasági kapcsolatoknak erősítésével, amelyek értékessé teszik közreműködésünket az egyensúlyt kereső európai hatalmak szemében. A. Nemzetek Szövetsége és a pánkontmentális gondo lat Irta: Dr. SZENDE ZOLTÁN Alábbi cikknek, mely több hete van már a szerkesztőség birtokában, váratlan aktualitást kölcsönöz Briandnak az Eurónai Eervesült Államok megalakítására vonatkozó szenzációs bejelentése, illetve terve. Hogy mi reitőzik voltaképnen e mögött a terv mögött, még nem látható egészen tisztán. Európa mindinkább fokozódó nvomora készteti-e végre az eurónai hatalmakat arra a bplátásra, hogy az erök e°-ves>'tésével kell mee-küzdeni Amerikának a gazdasági térpn kifpitett mind nyomasztóbbá váló imperialista politikája ellen, ötletes francia védekezés kísérletét lássnk-e Briand tervében a Young-féle tervezettel szemben, b'ztos'tó ellenszere legven-e a terv a franciák aevában kiirthatatlanúl kísértő n°met veszedelemnek, sakkhúzást lássunk-e benne a nemzetközi politikai helvzet ama ténye ellen, hogy Franciaországot lassan elszigeteltség fenyegeti, avagy zseniális védőmozr'ulat-e a békeszerződések revíziójának szükségességét mind nagyobb erővel hirdető mozgalom, illetve közhangulat ellen, — ismételjük — mindez ma még nem egészen tisztázott dolog. Viszont kétségtelen, hogy Briand neve és presztízse az Eur-'pai Egyesült Államok megalakításának a gondolatát az eddigi ködös elméleti-idealista térről a komoly politikai problémák sorába viszi át. Ez nem jelenti azt. hogv Briand ötlete már most törvényesíti annak az elhatárolt politikai csonortnak a törekvéseit, amely csoport, Koudenhove Kalergi gróffal kapcsolatban Páneurópa névvel fejt ki évek óta tevékenységet. Itt egy világraszóló gondolat vetődött fel. mely mindnyájunkat egyformán a legközelebbről érdekel. Hogy ez a gondolat megvalósítható-e egyáltalában, s ha igen, minő feltételekkel és minő formában, az ma még a jövő titka. Emberi agyak titkos műhelyében nagyszabású munkát indítottak meg, valamennyiünkön múlik, mi lesz ennek a munkának az eredménye. Szerzőnk cikkének következtetéseit, — mely a pánkontmentális gondolat gyakorlati megvalósulásának a lehetőségét számos, egyhamar el nem érhető feltételtől teszi függővé, nagyjában osztjuk. A Magyar Külpolitika mindenesetre nagy figyelemmel fogja kísérni a probléma fejlődésének további gorsát s a legközelebbi jövőben egy oly közvetítésre alkalmas gondolatát is közzé fogja tenni, amely, véleménye szennt, az első szükséges lépés lenne ahhoz, hogy Briand tervéről egyáltalában komolyan beszélni és tárgyalni lehessen. A szerk. ^\ nemzetek Szövetségének két tagállama, Bolívia és Paraguay közt támadt viszály még emlékezetes. Végleges levezetése nem Genfben, hanem Washingtonban, a pánamerikai kongresszus közbeléptével történt. Ez aztán nemcsak a néuszövetségi eszme ellenfeleit bátorította friss támadásokra, de újabb esetet szolgáltatott Páneurópa híveinek is annak a bizonyítására, hogy a pánamerikai alakulással az európai államok hasonló csoportosulását kellene szembeállítani; amiképpen a pánamerikai elv Amerikát az amerikaiak számára akarja megőrizni, úgv az európai kontinensen is csak európai érdekek uralkodjanak, távolabbiak ne. Ennek a páneurópai eszmének természetesen különböző változatai vannak. Nem óhajtjuk lebecsülni az olyan páneurópai törekvéseket, amelyek kizáróan az európai történeti és gazdasági erők összefoglalására, kiegyenlítő egyensúlyozódására szorítkoznak. De Páneurópát az amerikai kontinensen elért eredmények egyszerű utánzásával elképzelni, már kérdéses. Az előfeltételek a két kontinensen ugyanis teljesen eltérnek egymástól. A nemzeti eszme, amely Európa haditörténelmének legeseménydúsabb lapjait írta, odaát (még germán és latin Amerika közt is) összetartó kontinentális erő számba megy; ezzel nagyban megkönnyítette a pánamerikánizmus évszázados fejlődését Monroetól Granton át a népszövet-