Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 19. szám - A szófiai magyar követség épülete

1929 . 15 • Július 13 kisebbségek nem élhetnének perindítási jogukkal anélkül, hogy illoyalisaknak, megbízhatatlanoknak, lázadóknak ne bélyegezzék őket az új uralom türelmetlen birtokosai. A jogsérelem orvoslásának megkísérlése ily módon újabb és súlyosabb jogsérelem forrásává válhatik. Ha egyszer elérkezünk a belátásnak és türelemnek addig a fokáig, amelyen a kisebbségek ilyen súlyos megítélés felidézése nélkül idézhetik nemzetközi fórum elé kormányaikat, akkor már régen nem lesz kisebbségi sérelem, mely orvoslásra vár. Addig azonban talán inkább a perképesség megadása ellen, mint a perképesség elnyeréséért kellene harcolni, mert ha csak perképes kisebbségek léphetnek fel panasszal, akkor, ismerve az új államok politikai atmoszféráját s gyűlölettel és türelmetlenséggel telített közszellemét, attól kell tartani, hogy nem a sérelmek száma fog megfogyatkozni, hanem a panaszoké. A kisebbségek a jogkultúra ellátatlanjai. A részükre igért jogvédelem hatástalan marad, ha a nemzetközi jogrend nem fog hivatalból őrködni a védelmi szerződések rendelkezéseinek betartása felett. Geöcze Bertalan dr. budapesti ügyvéd a nemzetközi bíráskodásról tartott előadást. Röviden vázolta a nemzetközi bíráskodás lényegét és ismertette annak fajait. Beszélt a hágai 1907. évi Békekonferencia által létesített állandó választott bíróság szervezetéről és működéséről, továbbá a Népszövetség által ugyancsak Hágában megszervezett Nemzetközi Bíráskodás Állandó Curiájáról. Méltatta ezek működését és rendkívül nagy jelentőségét. Előadta, hogy ezeken kívül ad hoc választott bíróságok is működnek az államok közötti egyezmény értelmében. Ezeken kívül ezidőszerint a rendkívül érdekes és a nemzetközi bíráskodás szempontjából roppant tanulságos működést fejtenek ki a békeszerződés liquidációjával kapcsolatos Vegyes Döntőbíróságok, amelyek előtt folytak az ú. n. agrárperek és melyek előtt előadó cca 2800 ügyfelet képvisel. Ismertette azután a Nemzetközi Kereskedelmi Kamarák választott bíróságának szervezetét is. Ezután áttért a Nemzetközi Büntető Bíráskodásról, a Nemzetközi Zsákmány Bíróságról, a Nemzetközi Kartel Bíróságról és a magánjogi természetű viták elintézésére szervezendő Nemzetközi Bíróságról készült tervezetek ismertetésére, amely két utóbbit magyar ügyvédek dolgozták ki. A bírósági eljárási szabályokból az ügyvédi képviseletre vonatkozó rendelkezéseket ismertette és felhívta az ügyvédszövetség figyelmét arra, hogy az ügyvédi képviseletet a nemzetközi bíróságok előtt is kötelezővé kellene tenni. Végül Fabinyi Tihamér ügyvéd, a Nemzetközi választott bírósági ítéletek végrehajtásáról, dr. Király Ferenc ügyvéd pedig a Kartellek jogi problémáiról beszélt. Valamennyi előadást nagy és előkelő közönség hallgatta végig s az előadókat melegen ünnepelte. A népszövetségi kutatóbizottság új elnöke Londonból jelenti a Reuter-iroda: A hadügyi hivatal közlése szerint a népszövetségi tanács Kirwan vezérőrnagy utódjaképpen Sir Al Lyden Bell vezérőrnagyot a magyarországi kutatóbizottság elnökévé nevezte ki. Az amerikai szabadságünnep Budapesten Amióta az amerikai szenátus 1920-ban nem fogadta el a Trianon-szerződés ama paragrafusait, amelyek hazánkat megcsonkítják, a magyar társadalom különös melegséggel vesz részt a július 4-iki amerikai szabadságünnepen, amely az Egyesült Államok március idusája. Az idén is nagy érdeklődés nyilvánult meg a budapesti ünnep iránt, amelyet Budapest Székesfőváros és a Magyar-Amerikai Társaság sok más társadalmi egyesület részvételével rendezett meg, beszédek tartásával és koszorúk letevésével. A főváros tanácsa nevében Liber Endre kormányfőtanácsos tartott hatásos beszédet, kiemelve azt, hogy az 1776 július 4-iki dátum nehéz idők emlékeztetője, amelyek után jött el az amerikai szabadság ragyogó másfélszázada, biztató tanulságul a küzdő népeknek, akik a szabadság útjain kívánják pályájukat befutni. A Magyar-Amerikai Társaság szokásos angolnyelvű beszédét az idén a Társaság alelnöke, Póka-Pivny Béla dr. mondta. Különösen érdekes volt hatásos beszédjének az a része, amelyben kiemelte, hogy az amerikai polgárháborúban küzdött ezer és ezer magyar katona, voltaképen az amerikai integritásért küzdött és azért, hogy a levált országrészek az Unióba viszszatérjenek. A „Pro Hungária" magyar nők világszövetsége, amelynek Amerikában már messzeágazó szervezete van, Guilleaiime Árpádnét kérte fel beszéd tartására; az amerikai magyarok nevében Laky Zsigmond amerikai lelkész neje beszélt. Mindkét női szónok nagy sikert ért el beszédjével. Zseny József, a Magyar-Amerikai Társaság igazgatója táviratot olvasott fel, amely az Egyesült Államok elnökéhez küldetett. A zenét a rendőrzenekar szolgáltatta. Kinevezések A 'hivatalos lap mai száma közli, hogy a kormányzó a külügyminiszter előterjesztésére dr. rudnói és divékujfalussy Rudnay Lajos, dr. hedri Hedry István, továbbá dr. hevesi Hevesy Pál I. osztályú követségi tanácsosi címmel és jelleggel felruházott II. osztályú követségi tanácsosokat I. osztályú követségi tanácsosokká, maglódi Wodianer Andor és márkusés batizfalvi Máriássy Zoltán II. osztályú követségi tanácsosi címmel felruházott I. osztályú követségi titkárokat II. osztályú követségi tanácsosokká kinevezte, dr. nemeskéri Kiss Sándor II. osztályú követségi tanácsosnak az I. osztályú követségi tanácsosi címet és jelleget, továbbá dr. Nemeshegyi Oszkár és dr. Vórnle János, I. osztályú követségi titkároknak a II. osztályú követségi tanácsosi címet és jelleget adományozta. Házasság Honfi Ferenc, a Párizsi Magyar Egyesület főtitkára, a Magyar Külügyi Társaság volt titkára és Lita Nunes dn Costa (London) július 6-án házasságot kötöttek. Az egyházi szertartást Sarlay Géza, a magyar kólinia katholikus lelkésze végezte. KÖZGAZDASÁG Magyar-olasz áruforgalom írta: Kun Pál A magyar-olasz politikai barátság azt a reményt ébresztette szerte az országban, hogy azt nyomon fogja követni a két ország közötti gazdasági kapcsolatok élénkülése is. Az érdekelt körök reménykedése azonban — és ezt őszinte sajnálattal állapítjuk meg — ezideig nem vált valósággá, a két ország közötti áruforgalom alakulásában nem tükröződik vissza a meleg politikai nexusnak megfelelő kép. Amikor egy állam gazdasági életének fejlődése elől a mindenféle nehézségeknek úgyszólván megszámlálhatatlan tömege állja el az útat, érthető, ha azok, akik a közgazdasági élet megnyilvánulásait éber szemmel figyelik, megdöbbenve figyelnek fel a statisztika leleplezéseire és fokozott érzékenységgel reagálnak minden olyan momentumra, amely a helyzet javulása helyett annak rosszabbodását jelenti. E helyütt elsősorban mezőgazdasági termékeink kiviteléről kívánunk szólni, bár az ipari cikkek kivitelének helyzete sem kedvezőbb, mert a hanyatlás, amely agrártermékeink olaszországi kivitelében, különösen az utóbbi két esztendőben látható, megdöbbentő. Minden magyarázatnál eklatánsabban beszélnek az alábbi statisztikai adatok, amelyek igazolják fentebb alkalmazott megállapításainkat. Szembeállítva az 1926., 1927. és 1928. évek kiviteli eredményeit, a következő képet kapjuk: 1926 1927 1928 millió pengő buza . . . . 16.657 3,900 2,000 . . 2.487 0.497 0.534 liszt . . . . . 2.018 0.570 0.610 állatfélék . . . 7.600 11.500 7.800 Az 1926. évvel szemben tehát meglepően nagy a visszaesés, a legtöbb esetben sokszáz százalékos. Amíg például gabonaneműekben és lisztben az Olaszországba exportált menynyiség értéke több, imint 20 millió pengőt tett ki 1926-ban addig ez az összeg 1928-ban körülbelül 3 millió pengőre csökkent, tehát közel hetedrészére. Ugyanilyen kíméletlenül nagymértékű a csökkenés vagy megközelítő, az egész vonalon, így az általunk exportált iparcikkeknél is. Egyedül a burgonya kivétel, amelynek kivitele többszörösen felülmúlta az előző évek kivitelét. Ez volt az érem egyik odala. Ha már most a másik oldalt vesszük szemügyre és abból a szempontból vizsgáljuk a statisztikát, hogyan alakult Olaszországnak Magyarország felé