Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 19. szám - A szófiai magyar követség épülete

"Magyar Külpolitika 16 19. szám irányuló kivitele a legutóbbi években, akkor sokkal derűsebb kúp tárul elénk. A statisztikai adatokat böngészve, különösen meglep bennünket az a hatalmas térfoglalás, amelyet az olaszországi textilipar tett hazánk területén. Egyes textilárukban, de sok más cikkben is az 1926. év adataival szemben az emelkedés több, mint 100%-os. Az alábbi kis táblázatból könnyen áttekinthető módon tűnik ki az olasz export szempontjából legfontosabb néhány cikknek magyarországi térfoglalása: 1926 1927 1928 millió pengő szövetárú . . 2192 3626 4556 selyemárű . . . . 1850 2200 3100 déligyümölcs . .4975 8878 8766 nyersbőr . . . 1317 3060 3188 szuperfoszfát . 1015 1618 1889 Kétségtelen, hogy van ezzel szemben számos cikk, amelyekből olaszországi behozatalunk kisebb-nagyobb mértékben csökkent, mint például autóból és rizsből — mindkettő fontos exportcikke Olaszországnak, — de ezt nem tekintve, Olaszországnak magyarországi exportja általában igen kedvező képet mutat, mert hiszen, mint fentebb kimutattuk, egyes cikkekben a magyarországi export megduplázódott. Érdekes körülmény, hogy az olasz automobil behozatala évről-évre csökken. Jóllehet Magyarország külföldi autóbehozatala folyton emelkedik, az olasz eredetű autók száma mind kisebb és kisebb. Mi ennek az oka? A magyarázat egyszerű: az olasz kocsit a magyar piacról fokozatosan kiszorítja a francia, amerikai és a német verseny. Azt mondják hozzáértők, hogy túlságosan drága az olasz márkájú autó és így alul kell maradnia a piacunkért folytatott versenyben olyan gyárakkal szemben, amelyeknél az üzleti politikának épen az az egyik sarkalatos pontja, hogy a termelési költségeket és így az eladási árat mindenképen mérsékelni kell. Érthető tehát, miért sülyedt le olaszországi autóbehozatalunk az 1927. évi 2,200.000 pengőről 1928-ban 1,400.000 pengőre. Nagy vonalakban vázoltuk tehát olaszországi kivitelünk helyzetét — bennünket a saját kivitelünk érdekel elsősorban — ós nagyon szeretnők arra a Magyar Kiviteli Intézet különös ifigyeimét felhívni. Nem titkoljuk abbeli meggyőződésünket, hogy nincs ok csüggedésre, de igenis szükség van megfelelő intézkedésekre, hozzáértő kézzel végzett gyökeres orvoslásra. A szesztilalomelleni X-ik kongresszus Kopenhágában Irta: Drucker'György dr. A háború utáni esztendőben, amikor az amerikai alkoholtilalom nemcsak abból a szempontból éreztette hatását Európában, hogy számos exportáló állam máról-holnapra elveszítette egyik legértékesebb piacát, hanem az új irányzat apostolai gazdag pénzügyi forrásoktól támogatva az ó-világban is megkezdték propagandamunkájukat és tanaikkal eljutottak az újonnan alakult Nemzetek Szövetségéhez is, a vezető szesztermelő államok, élükön a nagy bortermelő Franciaországgal, nemzetközi irodát létesítettek közös érdekeik védelmére a .szeszellenesek túlzásai ellen. Mint a többi nemzetközi társadalmi szervezetek, a Szesztilalom Elleni Nemzetközi Liga (Ligue Internationale des Adversaires des Prohibitions) is évenként más és más állam fővárosában tartja kongresszusát, hogy megvitassák azokat a bajokat és nehézségeket, amelyek a bortermelő államokat az amúgy is válságos általános gazdasági helyzetben sújtják és keressék az orvoslás módozatait. Ez egyúttal alkalmul szolgál arra is, hogy erről a kétségtelenül érdekes problémáról, a prohibicióról és az ellentábor felfogásáról különböző nemzetek fiai politikai, szociális és gazdasági szempontok figyelembevételével tartalmas vitával fűszerezett előadásokat tartsanak. A mostani, immár tizedik kongresszust a dán érdekeltek meghívására Kopenhágában tartották meg a múlt hónap utolsó napjaiban, melynek egyik fönevezetessége volt, hogy szociáldemokrata miniszterelnök volt az elnöke, élénk bizonyságául annak, hogy a legridegebb marxi dogmákhoz való ragaszkodás mellett sem fedezhető fel különösebb ellentét szocializmus és mérsékelt szeszfogyasztás között, de nevezetes volt azért is, mert a konferencián első ízben képviseltette magát hivatalosan Magyarország. A kongresszus jelentőségét semmi sem bizonyítja jobban, minthogy 21 állam, mintegy 200 delegátusa vett részt a magas nívójú tárgyalásokon, amelyek a finn szesztilalmi törvény, az amerikai prohibició, a nagybritanniai és írországi úgynevezett lokálopció, a szeszesitalok termelésének és fogyasztásának közgazdasági jelentősége, valamint egyéb kérdések körül mozogtak. Az egyes országok jelentései során magyar részről is terjesztettek be javaslatot, melyben különösen két körülményre hívtuk fel a Liga figyelmét: 1. Óhajtandó volna, hogy az egyes Nemzeti ligák igyekezzenek kivívni kormányaiknál a szesztermelést és fogyasztást korlátozó rendelkezések és adózások enyhítését. 2. A túltermelés káros hatásainak elkerülése végett külön kongresszuson volna tárgyalandó és megállapítandó a piacok felvevőképessége. Ez utóbbi szempontra azért kellett nagyobb súllyal reámutatnunk, mert Magyarország közgazdasági helyzete a trianoni békeszerződés következtében, különösen e tekintetben rendkívüli módon rosszabbodott. A Monarchia idejében, amikor még közös vámterületünk volt Ausztriával, Magyarország volt ennek az 50 milliós lakójú területnek úgyszólván egyedüli borszállítója. Évente egy-két millió hektólitert tett ki a tőlünk kivitelre került bormenynyiség, amely ily módon külkereskedelmi mérlegünkre igen kedvező hatással volt. Ma ettől a tételtől szinte teljesen elestünk s belső fogyasztásunk is általánosan leromlott gazdasági viszonyaink folytán a minimumra csökkent. Az évi_ 'fejkvóta Franciaország 120 literjével szemben nálunk alig éri el a 30 litert. Ugyanez a helyzet a szesztermelés, illetőleg fogyasztás többi ágaiban is. Fenti okoknál fogva sörtermelésünk is, amely szintén jelentékeny tényezője gazdasági életünknek, lényegesen csökkent. (A békeévek 2 millió hektólitere körülbelül 700.000 hektóliterre apadt.) Ugyanilyen sivár a helyzet a szesztermelés, a pezsgőgyártás stb. tekintetében is. Ezek mind rendkívül figyelemreméltó szempontok, amelyek szükségessé teszik, hogy azokból a nemzetközi megmozdulásokból, amelyek a szeszfogyasztás nemzetközi korlátozásai ellen irányulnak. Magyarország is kellő súllyal kivegye a részét. Befejezésül a kongresszus tagjai egy díszlakomán, majd azt követőleg egy nagyobb autókiránduláson vettek részt, kellemes emlékekkel távozván Dániából. Th. Stauning, dán miniszterelnök a X. prohibició ellenes kongresszus elnöke. LAPTULAJDONOS : MAGYAR KÜLÜGYI TÁRSASÁG FeUlós kiadó : EÖTTEVÉNYI OLIVÉR Szervezési igazgatók: Ilenczfalvi SZÁSZ ÖDÖN és Nemesrétyi dr. SZÉKELY MIKLÓS Hellas Irodalmi, Nyomdai és Irodaszerkereskedelmi R.-T. Budapest, V., Sziget-u. 25. (Felelős: Kovács Mátyás igazgató.)