Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1929 / 19. szám - A szófiai magyar követség épülete
Magyar Külpolitika . 14 . 19. szám deklődő, mint általában mindenütt. Ennek a nagyközönségnek tájékoztatása és megnyerése roppant fontos lenne, mert ha a mai kormányzatra nem is, de a holnapra már lehet hatással. Ha minden magyar ember, akinek közvetlen németországi kapcsolatai vannak, az önéhez hasonló lelkesedéssel fogna hozzá ehhez a nemzeti munkához, sokat tehetne. Van levelének még egy fontos része, mely elsősorban belpolitikai vonatkozású. Elvünk, hogy belpolitikai kérdésekkel lapunkban nem foglalkozunk s ez elvünk alól, legnagyobb sajnálatunkra, jelen esetben sem tehetünk kivételt. A kért nyomtatványok megküldése ügyében megtettük a szükséges lépéseket s remélhetőleg a napokban már megérkeznek címére. CSEKEY ISTVÁN DR. (TALLINN. ÉSZTORSZÁG). „Az első koronás fő Észtországban" című cikkét megkaptuk, másnap nyomdába adtuk, de miután ugyanez a cikk három napra rá a Budapesti Hírlapban is megjelent, töröltük a közlendők sorából. K. J. DR- (BUDAPEST). Azt kérdezi, ki vehet részt az Interparlamentáris Unió tevékenységében? Az Interparlamentáris Unió világszervezet, amelynek központja Genfben székel. Tagjai az egyes nemzeti parlamentek tagjaiból alakított nemzeti csoportok, amiből következően a nemzeti csoportoknak csak azok lehetnek tagjai, az Unió munkásságában csak azok vehetnek részt, akik tagjai az illető törvényhozó testület alsó, vagy felső házának. A magyar csoport kebelén belül tevékenységet fejthetnek ki még azok a volt nemzetgyűlésig lletve országgyűlési képviselők is, akik ezt a szándékukat bejelentik, az Unió nemzetközi munkásságában azonban még ezek közül is csak azok vehetnek részt, akiket az Unió vezetősége tiszteleti tagokul megválaszt. W. SCH. (MÜNCHEN). Kérjük az adatoknak a beküldését és mi készséggel utánajárunk az ügynek, • HÍREK • Nemzetközi jogi előadások a szegedi ügyvédi kongresszuson Kuthy Sándor, Detre Sándor, Geöcze Bertalan és Fabinyi Tihamér előadásai A nemzetközi jog hatalmas térfoglalásának bizonyítéka az a körülmény, hogy míg az 1927. évi balatonfüredi ügyvédkongresszuson egy nemzetközi jogi előadás sem volt, a Magyar Ügyvédszövetség vezetősége a f. évi június hó 26—30-ig Szegeden megtartott ügyvédkongresszus napirendjére öt nemzetközi jogi tárgyú előadást tűzött ki. Az előadásokat a nemzetközi jog legaktuálisabb kérdéseiről, a nemzetek szövetségének nűködésével, a kisebbségi kérdéssel és a nemzetközi bíráskodással kapcsolatos kérdésekről tartották az erre felkért szakemberek. Katin/ Sándor dr. ügyvéd „A Nemzetek Szövetsége és a Nemzetközi Magánjog" címen tartotta meg előadását, melyben kifejtette, hogy a békeszerződések szétdarabolván Európát, a jogterületek száma megszaporodott és így a törvényütközések eseteinek száma megnövekedvén, azoknak szabályozása mindinkább szükségessé vált. Megemlítette, hogy körülbelül 450 nemzetközi egyezmény létezik e téren, de ezek még távolról sem ölelik fel az összes kérdéseket. A nemzetközi magánjog egységesítése terén Amerika és Olaszország a kezdeményező. A Nemzetek Szövetsége megalakulása óta foglalkozik e kérdéssel és a közgyűlés 1924 szeptember 24-én határozatilag is kimondja, hogy a nemzetközi magánjog egységesítésére vonatkozó egyezmények tervezeteit ki kell dolgozni. Az e célra kirendelt szakértőbizottságban 30 állam van képviselve, közöttük az utódállamok is, Magyarország nincs képviselve. Ezeken a bizottságon kívül a nemzetközi magánjog egységesítésével még a gyermekvédelmi és a munkavédelmi bizottság foglalkozik. Ezeken kívül az Interparlamentáris Unió, a Nemzetközi Jogi Egyesület, a Nemzetközi Jogi Akadémia. Az Ügyvédek Nemzetközi Egyesülete, a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara, A Római Nemzetközi Magánjogi Intézet és a Német Nemzetközi Magániogi Intézetek foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Igen fontos a Nemzetközi Jogi Egyesület munkája, melynek eredménye az 1926. évi bécsi és 1928. évi varsói szabályok összeállítása. Konkrét szabályozási tervezeteket dolgoztak még ki a berlini Nemzetközi Magánjogi Intézet és a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara. Igen szép működést fejt ki a Római Nemzetközi Magánjogi Intézet, melynek költségeit az olasz állam viseli, azonban a Népszövetséggel egvütt dolgozik. Az előadó kívánatosnak tartja, hogy az ügyvédek minél jobban kancsolódianak be a nemzetközi jog egységesítésének és kodifikálásának munkáiába és necsak a nemzetközi bíráskodásban vegyenek részt, hanem a diplomáciai szolgálatban is kapjanak tudásukhoz és képességeikhez mért szerepet. Detre János dr. ny. főispán, szegedi ügyvéd „Nemzetek Szövetsége és kisebbségi jocivéőelew" címmel tartott előadást. Bevezetésként ismertette annak a fejlődésnek útját, mely a vallási kisebbségek védelmétől a nemzeti kisebbségek védelméig vezetett el s rámutatott azokra a vallási kisebbségeket védő jogalkotásokra, melvek a nemzeti kisebbségi védelem megszervezésénél mintául szolgáltak. Ismertette az előadó ezután a kisebbségi iogoknak anyagi és eljárási részét, taglalta az anyagi jogok kodifikálásának hiányosságait s ezekből a hiányosságokból vezette le az eljárásra vonatkozó rendelkezések fogyatékosságait. Kifejtette, hogy a kodifikált kisebbségi jogvédelem mai álláspontia szerint a kisebbségi jogok nem a kisebbségek jogai, a kisebbségek bizonyos kollektív jogelismerésben részesültek ugvan. de a nemzetközi jognak, mellyel a védelmi szerződésekkel kapcsolatba kerültek, nem aktív alanyai, hanem passzív tárgyai. Erkölcsi egységek, erkölcsi szeméi vösszeségek, de nem jogi Személyek. A kisebbségi szerződések még harmadik javára kötött szerződéseknek sem foghatók fel, mert a kisebbségek a szerződésből eredő jogokat nem érvényesíthetik. Az államhatalmakra ezek a szer7Ődések kötelezettségeket rónak, de a kisebbségeknek közvetlenül érvényesíthető iogokat nem adnak. A kisebbség nem peres fél a panaszéiiárás során, nem idézik meer. nem hallgatlak meg, tagiajt tanuként sem hallgathatiák ki s a hozott határozatokról a sérelmet szenvedett kisebbségeket nem is értesítik. A nemzeti kisebbség- ilv módon sokkal inkább pe^-tárgy, mint peres fél. Az érdekelt kisebbségnek a pan^szeljárás során csak an^yi szerepe van. mint birtokháborítási perben — a megháborított birtoknak. Az érdekelt államhatalmak éppen az ellen tiltakoznak a legnagyobb elszántsággal, hogv a kisebbségekhez tartozó állampolgárok kormányaikat belpolitikai, kormányzati és törvényhozási kérdésekben perbe idézhessék s a perben, mint ügyfélegvenlőséget élvező peres fplek. vegyenek részt. S bár a népszövetségi gondolat továbbhordozói azon fáradoznak, hogy a kisebbségeket a nemzetközi iogok alanyává tegyék s őket kontradiktórikus eljárásra alkalmas ner»péllé emeljék, attól kell tartani, hogy ennek kiharcolása ütközik a legnagyobb akadályba. Az előadó ebből a megfontolásból kiindulva veti fel a kérdést: szükségük van-e a kisebbségeknek a perképességre? A kisebbségi kérdésihez mi nem közeledhetünk pusztán perjogi elméletek szerpentinútjain s nem harcolhatunk olyan törekvések sikeréért, melyek csak az eszmék magaslati levegőjében birnak életképességgel. A kisebbségi panaszvédelem módszerének kérdései felett mi nem meditálhatunk a brazíliai vagy japán megbízottak szenvtelen érdektelenségével. Nekünk az a feladatunk, hogy a kisebbségi magyarság számára előnyöket küzdjünk ki. Ennek érdekében pedig a perképesség elismerése helyett talán helyesebb lenne a Népszövetség kisebbségi diplomáciáiának megszervezését sürgetni. A Nemzetek Szövetsége küldjön mindabba az országba megbízottat, amelyikben kisebbség él. Ezek a népszövetségi megbízottak a helyszínen, a kisebbségek között élve ellenőrizzék azt, hogy a kisebbségi szerződések határozmányai végre vannak-e hajtva s ha úgy észlelik, hogy nincsenek, jelentéseik alapján induljon meg hivatalból a panaszeljárás. A kisebbségi szerződéseknek a Népszövetség védelme alá helyezése gyakorlati értéke kel csak akkor bir, ha megbízottai útján maga a Népszövetség tudja magára vállalt kötelességéből kifolyóan ellenőrizni a kisebbségi szerződések rendelkezéseinek végrehajtását. A