Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 18. szám - Ujabb magyarellenes intézkedések Jugoszláviában és Romániában. Magyar ember nem juthat Szerbiában vezető közigazgatási állásba - A román konkordátumtörvény mint íegyver a kisebbségek ellen

ím Július 6 Hozhatok ifel egy másik példát, ahol viszont a románok voltak mérsékeltek. A kongresszus főtárgya az agrár-reform volt. E kérdés tárgyalása reánk nem lett volna kellemes és konklúzióit bizonyára mem tudtuk volna vita nélkül magunkévá tenni. Az elnökség igy elhatározta, hogy egy igen rezervált beállítású felolvasás után leveszik az ügyet a napirendről, igy is történt. A

mint az idő telik és Európa figyelmét egyre nehezebben lehet a Balkánon is elkerülni, azt a fennálló tényleges helyzetet, hogy a kisebbségeket, de elsősorban a magyarságot kizárják a hivatali életből, jogilag igyekeznek alátámasztani mind Belgrádban és mind pedig Bukarestben. így most jelent meg a délszláv közigazgatási törvény, mely a tisztviselői színvonal emelésének ürügyével olyan rendelkezéseket tett, hogy azok alapján a közigazgatásból továbbra is ki lehet zárni a magyar elemet. Az új törvény szerint ugyanis alispánoknak csak olyan tisztviselők nevezhetők ki, akik legalább 15 éve állami szolgálatban állanak és ebből tíz évet a közigazgatásnál töltöttek el, főszolgabíráknak pedig csak azok, akik legalább nyolc éve állami tisztviselők. igy aztán a törvényesség látszatával biztosították a mai állapot fentartását, mert ezentúl már nem kisebbségi sérelem, hanem általános törvényes rendelkezés lesz, hogy magyar emberek a közigazgatáshoz fontosabb állásokba nem juthatnak be, tekintettel arra, hogy 15 és 8 év óta egyikük sem lehet szerb állami tisztviselő. Ugyanez a törvény felhatalmazza a belügyminisztert, hogy öt éven belül a járások határait megváltoztassa és a járási székhelyeket áthelyezze. Ezzel az intézkedéssel elérik azt, hogy a szerb közigazgatás még a tiszta magyar vidékeken sem kerül magyar környezetbe, hanem áthelyezik valamely telepes községbe, tekintet nélkül, hogy a földrajzi viszonyok megokolttá teszik-e vagy sem az ilyen központokat. Bukarest sem marad el Belgrádtól ebben a törekvésben. A liberálisok most a görög keleti lelkészi karral intéztetnek a konkordátum ellen való tiltakozás ürügye alatt rohamot a Maniu-kormány ellen. Ennek a rohamnak kivédésére a szombati minisztertanács hozzájárult a kultusztörvény néhány szakaszának módosításához és a javaslatot rögtön be is nyújtották a parlamentben. A módosítások közül az első, mely a kultusztörvény hatodik szakaszát változtatja meg, hat hónaptól két évig terjedhető börtönre, s az állami kongnia megvonására ítéli azt a lelkészt, szerzetest vagy hitszónokot, aki templomokban, imahelyeken vagy egyházi gyűléseken az állami tekintély, az érvényben levő törvények, végrehajtási utasítások vagy rendeletek ellen izgat. Ugyanez a büntetés jár ki azoknak az egyházi férfiaknak is, akik lelki büntetésekkel fenyegetik híveiket, ha alávetik magukat az Érdekes és mélyen járó viták voltak a bizottságokban, főleg az állattermelési és a borászati osztályban, ahol minden pillanatban országunkat emlegették azok a delegátusok, akik Bukarestet megelőzőleg nálunk töltlttek egy pár napot. Sajnos, magyar szakértők nem voltak jelen. A viták nélkülünk folytak. Reméljük, hogy két év múlva, Prágában, másképen lesz ... ', mint érvényben levő törvényeknek, vagy pedig lelki javakat ígérnek nekik, ha az engedelmességet megtagadják a törvényekkel szemben. Ugyanez a büntetés jár ki nekik, ha egyházi helyeket a hívek rendelkezésére bocsátanak ilyen gyűlések tartására, a gyűlés résztvevői pedig három hónaptól egyévig terjedhető börtönt kapnak. Ez a szigorú intézkedés érthető a konkordátum ügyében indított izgatás miatt, viszont nem titkolhatjuk azt a gyanúnkat, hogy a végrehajtó közegek ebben a törvényben újabb eszközt fognak látni a magyarság jogos érdekeinek kijátszására. A kormány nem jóhiszeműleg állította össze ilyen pongyolán és általánosságokban ezt a törvényjavaslatot, mert annak további szakaszai mutatják, miképpen lehet kihasználni a konkordátum-ügy adta alkalmat a magyar kisebbség további megnyomorítására. A 12. §-ban nyert felhatalmazás alapján ugyanis a kultuszStresemann beszámol a német parlamentben a párisi szakértői konferencia megállapodásairól. UjaLb magyarellenes intézkedések Jugoszláviában és Romániában Magyar ember nem juthat Szerbiában vezető közigazgatási állásba — A. román konkordátumtörvény íegyver a kisebbse'gek ellen