Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

Magyar Külpolitika 18 1. szám kell az utazás célját (szórakozás, gyógykezelés, nászút, üdülés, tanulmányút), számolnunk kell a rendelkezésre álló idővel, a pénzzel, az igényekkel, melyeket kielégíteni kívánunk s ehhez képest választjuk meg a helyet, állítjuk össze a menetrendet, kutatjuk ki a megfelelő szállodákat, gondoskodunk kirándulásokról, szórakozásokról, idegenvezetőkről stb. Az átalány-utazás mindenben az egyéni kívánságokhoz simul. Az óhajok minden fokozata kielégítést nyerhet. Polgári igényektől a legnagyobb luxusig megtalálja mindenki, amit kíván. Csak az átalány-utazással érhetjük el, hogy ne költsünk többet, mint amennyit költeni kívánunk. Aki függetlenül, önállóan, helyes időbeosztással, kényelmesen és előre meghatározott költséggel akar utazni, aki kerülni óhajtja a menetrendek és útikönyvek tanulmányozásának időrabló munkáját, aki tökéletes és szakszerű útiteryet kíván, aki hálókocsiját, szállodáját, ellátását, útjának minden szórakozását előre biztosítani akarja, aki menekülni kíván az előirányzott költség túllépésétől, aki idegesen gondol borravaló-zaklatásokra és kerülni akarja a járatlanságból, tapasztalatlanságból eredő felesleges kiadásokat, — az egyedül az átalányutazásban talál mindenre védelmet. Az átalány-utazáe alapján az utas kézhez kap: a) egy, a kívánságához képest, szakszerűen öszszeállított menetrendet és időbeosztást; b) utazási jegyfüzetet a szükséges vasúti, esetléghajójegyekkel ; c) utalványokat a kívánsága szerint első- és másodrendű szállodákra vagy esetleg penziókra, ahol e kategóriáknak megfelelő teljes ellátást kap, az összes borravalók, szállodai és luxusadók s egyéb illetékek beszámításával; d) utalványokat autóra, kocsira vagy gondolára; e) utalványokat kirándulásokra s mindennemű látványosságokhoz. Fenti szolgálmányok árát a MÁV Menetjegyiroda egy átalányösszegben állapítja meg. Ez öszszeg lefizetésével az utas fedezte utazásának, tartózkodásának és szórakozásának minden költségét. Biztosította magát minden olyan meglepetéssel szemben, mely egyébként érhetné. A Menetjegyiroda átveszi mindannak a gondját, ami egyébként idegen földön ismeretlen utasnak annyi bajt, idegességet és többletkiadást okoz. Primavera Siciliana A Siciliai Automobil Club közlése szerint az elkövetkező 1929. évre az olasz államvasútak vonalaira újból életbelép az ú. n. Primavera Siciliana féle menetdíjkedvezmény. 1929. évi február hó 1-től június hó 15-ig odavissza útvonalra 50%-os menetdíjkedvezmény vehető igénybe a következő siciliai állomások valamelyikére: Palermo, Taormina, Siracusa. Siciliában 50%-os menetdíjkedvezmény élvezhető a fenti állomások bármelyikéről Sicilia összes állomásaira. A kedvezményes jegyek érvénytartama: 45 nap, mely 25%-os ráfizetéssel 15 nappal meghosszabbítható. Az utazás ötször szakítható meg az oda- és ötször a visszautazásnál. Siciliában tetszésszerint. Minden útmegszakítás az érvényességi időtartamon belül tetszésszerinti ideig tarthat. A kedvezmény élvezéséhez az utasnak az 1929. évre szóló „Primavera Siciliana" jeggyel kell rendelkeznie, melyek a menetjegyirodák útján lesznek megrendelhetők. Országos kiállítás Posenben 1929-ben Lengyelország újraéledt önállóságának tízéves évfordulóját nagyszabású országos kiállítással fogja megünnepelni. Az országos kiállítást 1929 májusától szeptemberig tartják Posen városában. A kiállításra egész Lengyelország nagyszabású előkészületeket tesz. Menetdíjkedvezmények a háztartási kiállításra A római népies háztartási kiállítás alkalmából (Mostra deli' ammobigliamento della casa popolare a Roma) az olasz államvasutak 1928 december 5—20-ig és 1929 január 5—20-ig Rómába és vissza 30%-os menetdíjkedvezményt nyújtanak. A kedvezményes jegy tíz napig érvényes, de úgy, hogy az érvényessége december 22-én, illetve január 22-én éjfélkor megszűnik. KÖZGAZDASÁG Az újesztendő problémái Irta: Kun Pál Újból lezajlott egy küzdelmekben gazdag esztendő és a kezdődő új év küszöbén, vessünk pillantást a jövőbe. Az elmúlt gazdasági évből nem sok jó emléket hozunk magunkkal. A magángazdaság fájdalmas vívódása már annyiszor került szóba a Parlamentben, a napi sajtóban, gyűléseken, hogy felesleges ismétlésnek tetszenék, ha ezen a helyen is behatóbban taglálnók a kérdést. Mellőzzük tehát a kritika éles szavát, kerüljük a szemrehányásokat, igyekezzünk inkább fokozni bizalmunkat és így várni a jövőt. A gazdaságpolitikusoknak nem szabad elmerülnie a pesszimizmus hullámaiban, fel kell fedeznie még a leghalványabb sugarait is, amely reményt nyújt a helyzet javulására. Eredményekben szerencsésebb gazdaságpolitikát várunk tehát a dolgozó ország érdekében az irányító köröktől, olyan gazdasági politikát, amelynek tempóját az élet diktálja. Ha szemlét akarnánk tartani azon feladatok felett, melyekkel a kormánynak a folyó évben meg kell majd birkóznia, felsorolásunk nagyon hosszúra nyúlnék. A tennivalókkal való részletesebb foglalkozást átengedjük a napi sajtónak, míg mi a magunk részéről különösen csak egy problémakört emelünk ki, és pedig a kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos kérdéseket. Ismeretes az az áramlat, amely az utóbbi években úgy Csehszlovákiában, mint Ausztriában lábra kapott és mind nagyob befolyásra tett szert: az osztrák, illetve csehszlovák agráriusok mozgalma. Ebben a két országban az agráriusok már-már vezető pozíciót verekedtek ki maguknak és különösen a cseh agráriusoknak sikerült politikájuk alátámasztására számottevő tömegeket mozgósítani. Most azután olyan hírek érkeznek Prágából, hogy agrárkörök a magyar-cseh kereskedelmi szerződés revízióját akarják kierőszakolni, azzal a kétségtelen céllal, hogy érdekeiket a magyar mezőgazdasági bevitellel szemben hathatósan megvédjék. Ismerve Csehszlovákia belső politikai viszonyait, nem lehetnek kételyeink azirányban, hogy a cseh