Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 1. szám - Görög vendégeink a magyar reviziós mozgalom jelentőségéről

1929 Január I kormány az agráriusok kívánságának deferálrii fog, ami súlyos csapást jelentene mezőgazdaságunkra. Amikor ez a kérdés időszerű lesz, erősen szembekerülnek majd a magyar és cseh érdekek és kétségtelen, hogy rendkívül nehéz, hosszadalmas és súlyos tárgyalásokra lesz ebben a vonatkozásban kilátás. A magyar ipar minden bizonnyal olyan követelésekkel fog fellépni, amelyek a cseh agrártörekvésekkel szemben a magyar ipar érdekeit lesznek hívatva kidomborítani, illetve érvényrejuttatni. Ipari köreink ugyanis azzal érvelnek, hogy ha Csehszlovákia megnehezíti a magyar mezőgazdasági termékek bevitelét, ezzel szemben Magyarországnak — mintegy retorzióképen — gátat kell vetnie a cseh iparcikkek beözönlésének. Mindenesetre azoknak a magyar megbízottaknak, akik a csehszlovákokkal a kereskedelmi tárgyalásokat folytatni fogják, rendkívül nehéz munkájuk lesz, ha a jelentkező különféle •érdekeket összhangba akarják hozni. A tárgyalások megindulása előtt alapos tanulmány tárgyává kell tenni, megbízható információk alapján, hogy mi az a maximum, amit a cseheknél előreláthatólag elérhetünk és ezen az alapon igyekezni az egyes magyar termelési ágak természetszerűen ellentétes érdekeit a lehetőség szerint összeegyeztetni. Ezen előkészítő munkálatok elvégzésére különösképen felhívjuk az illetékes körök figyelmét. Hasonlóképen félelmetes árnyékot vetnek az 1929. év gazdasági kilátásaira a Németországgal folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások és az osztrák agrárkörök mozgalma, mely ugyanúgy, mint Csehországban, egy-kettőre fel fog sorakozni a magyar mezőgazdasági import ellen. Ismerjük annyira .az osztrák politikai viszonyokat, hogy ne ringassuk magunkat túlzott illúziókban. Ezen a téren is keserves küzdelmekre van kilátás. A problémák nagy tömegéből csak az elmondottakat ragadtuk ki, mert ezek néze' tünk szerint nemcsak az ország külső forgalmának, hanem a belső egész gazdasági életnek az alakulására is sorsdöntő fontosságúak. Reméljük, hogy az új esztendő e fontos kérdések szerencsés megoldását rejti magában. Ausztria exportja Németországba augusztus óta állandóan hanyatlik. Különösen szembeszökő ez a hanyatlás november hónapban, ahol a csökkenés ikb. 10%. Az első 11 hónapnak Németország felé irányuló összkivitele 374 millió schilling volt, az előző -év hasonló időszakának 335 millió schillingével szemben, úgy, hogy ha csak a végeredményt nézzük, az kedvezőbb számot mutat a folyó évre nézve. Más színben tűnik azonban fel a helyzet, ha a statisztikai részletezést tekintjük, mert eszerint az év első hét hónapjának az eredménye felülmúlja az előző évi eredményeket; a csökkenés — amint már említettük — csak augusztusban kezdődött. Ennek a viszonylagos csökkenésnek okát semmiesetre sem az osztrák gazdasági viszonyok kedvezőtlenebb alakulásában kell keresnünk, mert az kizárólag annak a körülménynek tudható be, hogy a Németországban már korábban megkezdődött konjunktúra ez év második felében erősen alábbhagyott. Ha ezzel szemben az osztrák külkereskedelmi mérleget más oldalról tekintjük, érdekesen bontakozik ki előttünk a német céltudatosságnak egy újabb pozitív eredménye. Míg ugyanis Ausztria exportja Németország felé jelentős mértékben csökkent, Németország képes volt saját exportját Ausztriába olyan mértékben fokozni, hogy az a statisztika szerint 30%-os emelkedést ért el. Ha most a német-osztrák külkereskedelmi forgalom végső szaldóját akarjuk megvonni, megállapítható, hogy a külkereskedelmi forgalom Ausztria szempontjából jelentékenyen paszszív. A Németországgal szemben való passzívumnak mintegy kiegyenlítéseképen éppen az utóbbi hónapokban' konstatálható Ausztriának Csehországba irányuló kivitelében örvendetes javulás, ami annál inkább értékelendő, mert Csehországnak Ausztriába irányuló exportja ezzel szemben csökkenő tendenciát mutat. A javulást számszerűleg legjobban igazolja, hogy Ausztria exportja majdnem 50%-át teszi Csehország importjának, míg korábban ez az arány csak 35% volt. Anglia fináncköreiben aggodalommal várják a Bank of England kamatlábemelését, mert a Bank of England aranykészlete a mult évi nívóra ment viszsza. A múlt héten Délafrikából jött 800.000 font sterlingből csak jelentéktelen tétel áll a Bank of England rendelkezésére, a többit a francia jegybank vette meg. Ez a szállítmány tehát jóformán semmit sem javított az angol bank aranyállományán. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy Franciaország és Németország újból élénken érdeklődnek arany után, teljesen megértjük a piac nyomott hangulatát és a pénzügyi körök aggályait. Csehszlovákia A gazdasági miniszter ankétet tartott, amelyen a sertés bevitelének korlátozása volt a megbeszélés tárgya. A földmivelésügyi miniszter konkrét javaslatot tett a forgalmi adó felemelése és a lengyelországi sertésbehozatal kontingentálása ügyében. Ezek a rendszabályok, a földmivelésügyi miniszter fejtegetései szerint a csehországi sertéstenyésztés megvédése szempontjából szükségesek. Teutoburger-Wűld-Sűnqtorium KSE Dr. meú. SÍrasser IHerrnchgG'ebir.^laae 30 NÍMZffTOYSÍIil CDNDOMT ciuien FIEDLER SÁNDOR báró, a Külügyi Társaság segédt'ogalmazója igen érdekes füzetet adott ki, melyben szerző a népszövetségi eszme fejlődését, illetve az arra vonatkozó irodalmat ismerteti a legrégibb időktől a Nemzetek Szövetségének megalkotásáig. Szerző egyben kitér arra a fontos szerepre is, amelyet a Pápaság, általában a Római Katolikus Egyház a béke érdekében az évszázadok folyamán betöltött. A füzet ára 2 pengő.