Magyar külpolitika, 1929 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1929 / 16. szám - A MacDonald kormány külpolitikai tervei

Magyar Külpolitika 4 16. szám A. MacDonalJ kormány külpolitikai tervei Irta: TECHERT GYULA (London) A Magyar Külpolitika május 18-i számában be­számoltam azokról az alapelvekről, amelyre a Labour Party az angol választótömegek megnyeré­sére szánt külpolitikai programmiát felépítette. Az új parlament mai összetétele mellett a szocialisták még csak gondolni sem mernek arra, hogy e pro­grammjuk szélsőségesebb pontjainak a megvalósítá­sára törekedjenek. A második MacDonald kormány külpolitikájában legalább is jó néhány hónapig — s ki tudja, hogy vaj ion ennél tovább tud-e ő uralmon maradni — kizárólag csak olyan kérdések fognak szerepelni, amelyeknek a megoldását a liberális párt is nyíltan követelte a választási kampány alatt, de amelyekre vonatkozólag legalább is az alapelvekre nézve a konzervatív párt is azonos véleményen van, mert azokat az ország érdeke kívánia. A MacDonald kormány legelső ilyen közvetlen külpolitikai programmpontja az Egyesült Államok­kal való megegyezés a tengeri leszerelés kérdésében. Ezt a kérdést MacDonald annyira fontosnak tartja, hogy emiatt személyesen akar találkozni a legrövi­debb időn belül Hoover elnökkel. MacDonald e szemé­lyes találkozás alkalmával — lehet, hogy már két hó­napon belül — elsősorban is tisztázni akarja azokat a félreértéseket és kellemetlen érzelmeket, amelye­ket az Egyesült Államokban a Chamberlain által ké­szített angol-francia flottaegyezmény tervezete oko­zott, de ugyanakkor azt is elő akarja készíteni, hogy e kérdés végleges megoldása érdekében újból össze­hívják a tengeri leszerelési konferenciát, amely 1927 nyarán Genfben olyan abszolút eredménytelenséggel oszlott szét. Az angol politikai körökben egyáltalán nem tartják kizárt dolognak, hogy erre a konferen­ciára az angol kormány képviseletére MacDonald Lord Cecilt fogja felkérni, aki talán a legjobban is­meri ezt a kérdést és aki 1927 nyarán ép azért vált ki a konzervatív kormányból, mert annak hajthatat­lansága miatt, bár Lord Cecil a maga részéről teljes erejével óhajtotta, mégsem tudta létrehozni a meg­állapodást e kérdésben az Egyesült Államokkal. A mások fontos és általános európai külpolitikai kérdés, amelyben az angol szocialista kormánv uralma lényegesebb változást fog jelenteni, a jóvátételi és ezzel kapcsolatosan a Rajna terület kiürítésének a kérdése. Párisban a jóvátételi szakértők a közelmúlt napokban írták alá a kérdés végleges megoldására vonatkozó jegyzőkönyvüket, amelyet az egyes érde­kélt államoknak most ratifikálni kell. Stresemann madridi elutazása előtt még nagy beszédben jelen­tette ki a Reichstagban, hogy Németország a jóváté­teli szakértők javaslatának elfogadásához feltétel­ként köti ki a Rajna terület azonnali kiürítését. Hen­derson az új angol külügyminiszter hivatalba lépésé­nek első napján már a következő nyilatkozatot tette: — A szocialista kormány azt óhajtja látni, hogy a lehető legrövidebb időn belül kivonjanak minden idegen csapatot Németország területéről. Valószínűnek látszik tehát, hogy ez az európai politikában évek óta állandóan előtérben lévő kérdés a Rajna területek rövides kiürítésével végleg meg fog oldódni. A harmadik nagy külpolitikai probléma, amely­ben nemcsak a szocialisták, de a liberálisok, sőt a konzervativok is, de elsősorban az egész angol köz­vélemény lényeges változást akar mielőbb látni, az általános lefegyverzés. Anglia évente 114 millió fon­tot (kb. 3 milliárd pengőt) költ a tengeri, légi és szá­razföldi hadseregére. Lloyd George 200 millió font külföldi kölcsönnel akarta megvalósítani azt a nagy állami út-, híd- és vasútépítő prosrammot, amellyel 600.000 munkanélkülinek adott volna hosszú éveken keresztül biztos kenyeret. MacDonaldnak tehát nem lesz nehéz, hogy ezt az óriási fegyverkezési költségek csökkentését Angliában megszavaztassa. Azonban MacDonald és a szocialisták egy általá­nos európai lefegyverzést akarnak megvalósítani és ezért MacDonald személyesen fog elmenni a Népszövetség őszi közgyűlésére, hogv ott latba vesse minden politikai hatalmát és személyes befolvását, hogy a többi érdekelt államok is elfogadiák az ő poli­tikájukat e súlvos európai probléma télies megoldá­sára. MacDonaldnak azonban minden bizonnyal sok­kal kevésbbé lelkes közönsége lesz Genfben e kérdés megvitatásánál, mint itt Angliában. A szocialista kormány e három közvetlen külpo­litikai terve az Egyesült Államok és Németországon kívül a legközelebbről Franciaországot érinti. Cham­berlain ötesztendős külpolitikájára talán az ő teljes és feltétlen francia barátsága nyomta rá a legjelleg­zetesebb vonást. Azok az irányok, amelyeket Mac­Donald fog jelenteni az angol küloolitikában, egyál­talán nem kedvezőek a francia érdekeknek és a szo­cialisták uralma nagyon is érezhető változást fog je­lenteni Franciaország számára Chamberlain politiká­jával szemben. A párisi lapok, bár a választások előtt nyíltan írták, hogy az angol szocialisták győzelme a legnagyobb veszélyt jelenti Franciaország számára, most mégis próbálnak mosolygós arcot csinálni az adott helyzethez és azt hangoztatják, hogy Anglia semmiképen sem lesz illojális a régi fegyvertárs ér­dekeivel szemben és Henderson. akit Angliában ,.the uncle of the Labour Party"-nak hívnak ,.az őszinte békének is nagybácsija" lesz. Biztos azonban, hogy abban a pillanatban, amikor a MacDonald kormány közvetlen lépéseket fog tenni e külpolitikai terveik­nek gyakorlati megvalósítására, a francia sajtónak ez a nagyon is kényszeredettnek látszó baráti hangja hamarosan az ellenkező irányba fog átcsapni. A szocialista kormánynak egyik legközvetlenebb programmpontja még az Oroszországgal való diplo­mácia és kereskedelmi viszony helyreállítása. Ezt rajtuk kívül nemcsak a liberálisok is nyíltan kívánják már, de a konzervativok oldaláról is hallatszik már ilyen óhaj. Ha a szocialisták tudnak majd mérsékle­tet tartani e kérdés megoldásánál és különösen, ha az Egyesült Államokkal való közös megállapodások és elvek szerint azzal egyszerre fognak majd ahhoz, akkor nem lesz sok nehézségük az angol parlament­ben egy ilyen irányú törvény megszavazásánál. Ami most már a MacDonald kormány külpoliti­kájával kapcsolatban Magyarországot közvetlenebbül érinti, azt a következőkben lehet röviden összefog­lalni. MacDonald őszinte és erős békepolitikával jön és ha ő az elmúlt időkben tett is néhány olyan kije-

Next

/
Thumbnails
Contents